Magyar Hírek, 1962 (15. évfolyam, 1-23. szám)
1962-05-15 / 10. szám
AZ ..ÍRJA REG” PÁLYÁZAT nyertesei sorra jelentkeznek s közük a Magyarok Világszövetségével, hogy értesültek az őket ért örömhírről. íme, háromboldog nyertes levele. örömmel és büszkeséggel tölt el a tudat, hogy művemet méltónak találták — az Önök művéhez, amit ez a páratlan jelentőségű pályázat jelent. Köszönöm önöknek, hogy hozzájárulhattam a hazajáró lelkek vallomásainak összességéhez levelimmel, melyeknek írása során nemcsak emlékeim csodás, felejthetetlen, gyönyörű városát barangolhattam be képzeletemben újra meg újra, hanem közelebb kerültem általa önmagamhoz is, vagy talán — még remélni sem merem — meg is találtam segítségével a régi énem. De mindenekelőtt köszönöm, hogy olyan érzéseket ajándékoztak ezáltal nekem, amelyek elvezettek az őszinteségnek egy olyan fokához, amelyhez hasonlót nem ismertem ezidáig. /Qlex /3oyidy levele Alex Bondy és családja Mert a szerelmi szó nagyzol, túloz, még őszinteségében is, a különböző hitek pedig megkövetelik, hogy itt-ott dogmatikusak legyünk, a barátsághoz itt-ott szükséges a tapintat is —, s mindezek az őszinteség egészét nyirbálják meg. De mikor a Kedveshez szóltam, a honvágy olthatatlan, minden mondatom súlyát adó hangján — elveszett minden, minden (én mondom, még a díjért váló igyekezet is) magamba szálltam, hogy megkeressem az Elveszett Paradicsom kristálytiszta, időtlen, illatos világát — s úgy szóltam, szólaltam meg: — a legigazibb őszinteség hangján. Ezt köszönöm meg most, mert ez a legnagyobb ajándék. S úgy érzem, elismerésüket is ennek köszönhetem. Alex Bondy Dobos Jánosné, a budapesti, Lenin körút 61. sz. ház egészségeire (jobbról) és Pável Nándorné körzeti tanácstag megbeszélik a tennivalókat IqÁsxséq&c a U&zbatá Vöröski resztes tanfolyamon sajátítják el sokan azokat a tennivalókat, amelyek a házegészségörl szolgálat lelkiismeretes elvégzéséhez szükségesek. A gyógyszer- és élelmiszerbevásárlástól a főzésig, a kórházi látogatástól az otthoni ápolásig sok mindenben segítségére sietnek azoknak, akik a bérházrengetegben családtag, hozzátartozó nélkül, egyedül élnek. E szép, emberbaráti tevékenység néhány mozzanatáról készült az alábbi képriport. Reggsll körút; Dobosné nemcsak a saját háztartása számára, hanem a ház idős, gyengélkedő lakóinak is bevásárol. Cédulára Jegyzi fel a lakótársak Igényelt l^észlel yHol nár Tdó\U 13él a leveléből .. . Ebédszünetben hazatérve bontottam fel nem kis izgalommal a távirat borítékját. Közben melegem volt és fáztam is egyszerre. Először azt hittem, kínaiul van írva, de aztán csak észrevettem, hogy fordítva fogom. Annyit már megtudtam ekkor, hogy a szerencsés, s esetleges érdemes nyertesek Molnár Tóth Béla közé kerültem. Igen jóleső érzés fogott el s bujkált is egész délután bennem. S nem tagadom, az is igen •>fúrta az oldalamat« — estiig a munkában —, mi lehet az --5-ös« mögött. Este ceruzával a kezemben — s az ötödik díj mögötti további bizonytalanságomban is, sehogyan sem tudtam kiokoskodmd s kihozni magamnak ebből a sokat megforgatott 5-ösből egy esetleges hazalátogatási lehetőséget. Annyit már mindenesetre ösztönszerűleg megérezitem volt magamban, hogy az •»ötödik hely« valószínűleg nem lesz elegendő egy -mennyből pottyantott« hazalátogatáshoz. Pedig felfelé idáig is kalandozni merészeit néha a fantáziám. De ebben viszont van kellő tréningem — hiszen öt esztendeje gyákorölom. S ez" a tudiait, ha nem is kimondottan csalódást, de bizonyos lehaingoltságot okozott, valószínűleg a nagy feszültség természetes ellenhatásként. S gondolom, most a résztvevők hosszú listáját látva, hányán építették ők is velem saját magukban ugyanezt az álmodott mesebeli várat, a hazalátogatást? Azonban: a pályázati eredményhirdetés teljes mezőnyének láttán s közelebbi vizsgálata során az az egyre biztosabb érzésem támadt, hogy ilyen hatalmas, s az öt világrész szinte valameinynyi pontjára szétágazó érdeklődés mellett, ilyen tiszteletet érdemlő méretbeli és szellemi élményekben gazdag magassaintű »konlkurreneiában« s mindenék ellőtt ilyen nemes és hazafias versengésben, egyáltalában nem volt szégyen az engem ért előkelő ötödik díjak egyikének újdonsült birtokosává lenni. Ami számomra az első díjnál is értékesebb érzést kölcsönözte és igen nagy boldogságot és örömet ajándékozott, az a tény, hogy eddig bizony megközelítő fogalmam sem volt arról, hogy ennyire a nagyvilágba szerteágazó népes olvasótábora él és létezik a -Magyar Hírek«-nek, hogy ilyen sökan szeretettel, gondossággal és őszinteséggel ragadják meg a tollat, ha megszólal a hazai honfitársak szólító, hívó szava. S nem tagadom: lelkileg s erkölcsileg igen megerősödtem abban az immár napnál is világosabban pompázó fényben, hogy bizony nem csupán saját országuk és népük ellen mesterkedő ellenséges érzelmű magyarok élnek a hazai föld határain túl, szerte a nagyvilágban, hanem hadseregnyi becsületes érzésű, szándékú és bizalomteli honhű magyar, s hogy ezekhez zárkózhattam fel magam is e pályázat keretében, egészen a brilldáns ötödik helyig. Sokkal erősebben érzem most magamban és magamon a hazai emberek és föld szerte sugározott melegét. S annalk mindenkor érdemes tagja kívánok maradni a jövőben is. Honfitársi tisztelettel: Molnár Tóth Béla könyvkötő (2OUIS 13 A távirati értesítés, ami tudtomra adta április 3-án, hogy a kéziratom a bíráló bizottság kezén keresztül ment és a negyedik díjjal jutalma -Iák meg a sok pályázó közül, részemre meglepő volt. Ez öröm a számomra, amit nem is reméltem soha. hogy a nehéz éveket még valamikor meg is tudom örökítem a részemre. A távirat meglepő volt, csak is percek után tudtam felfogni azt, hogy miért jön nékem Pestről távirat. Bár tudtam a pályázati hírekről, de mégsem jutott eszembe hirtelen. Április 3-án, 11.45-kor a kanadai idő szerint, cseng a telefon. Én az ágyban voltam, mivel az éjjeli váltásról jöttem haza 8 órakor, így a feleségem adta a választ a telefonba, de a távírászlány csők engem követelt, hogy vélem akar beszélni. Szólt a feleségem, hogy keljek fel. mert valaki beszélni akar vélem. Felveszem a telefont és mondja a leány, hogy felolvassa-e oses levele még egyszer a távirat tartalmát? Mondtam neki, hogy nem, mert megyek érte. Hogy mit éreztem, én nem is tudom. Kissé leállította gondolataimat a »távirat« szó és éreztem, hogy a szívem olyanformán ver, mint gyerekkoromban fogtam egy kisnyulat a zöld búzában és a kis állat szíve úgy vert, éppen olyan gyorsan, mint az enyém, 1962. április harmadikán. Ezeket az órákat valahogy átéltem, aztán jött a többi gond, hogy milyen jutalomban leszek szerencsés? Ez a gondolat járt a fejemben egész április hetedikéig, míg meg nem kaptam az április 2-án írott levelet, ami tudtomra adja a negyedik díj pályázati ajándékot, amelyért tiszta szívből küldöm hálás köszönetemet és jó egészséget az élet eltöltésében. Maradok meleg üdvözlettel az egész magyar népemhez: Louis Roses. Kanada, Cumberland Papagáján kívül senkije nincs Tauszki Anna néninek. Télen agyvérzéssel kórházban feküdt. Most lábadozik s nagy segítség a körzeti orvos számára Is, hogy Dobosné gondoskodik az Idős asszonyról. Lent: Ez itt Salzer néni. Nem szabad sokat mozognia, mert veseműtéten esett át. Debosné szívesen segít a főzésben Is Az idős Bognár házaspár a IV. emeletről — gyermekük Izraelben. A téli influenzajárvány idején Dobosné gyakran belátogatott hozzájuk. Most a gyógyszeren kívül virággal is kedveskedik ä 80. születésnapját ünneplő lakótársnak (Novotta Ferenc felvételei)
