Magyar Hírek, 1962 (15. évfolyam, 1-23. szám)
1962-08-15 / 16. szám
XV. évfolyam, 16. szám. 1962. augusztus 15. Ara: 2 forint. A HAGYAR IÉP A NÉPEK VILÁG FRONTJÁN írta: Mih&lyfi Ernő Augusztus 20-ra, a magyar alkotmány születése napjára gondolva, ünnepi érzéseim egybeolvadnak azokkal a felejthetetlen, nagy élményekkel, amelyekben a nemrég megtartott leszerelési és béke-világkongresszuson részem volt. Tagja voltam annak a magyar delegációnak, amelyet a Hazafias Népfront küldött ki a népek világkongresszusára, az emberiség kongresszusára. A magyar társadalom minden rétegéből választották országos békekonferencián a küldötteket, akik között voltak munkások, művészek, termelőszövetkezeti parasztok, írók, tudósok, tanítók és főpapok, különböző meggyőződésű, különböző világnézetű nők és férfiak, de egyben valamennyien egyek voltak: békét akarnak, békét az egész világnak, és benne békét a magyar népnek. Éppen úgy egyet akartak, mint a világkongresszus valamennyi részvevője, a sok ezer küldött a világ minden részéből, 121 országból. Etz több, mint az Egyesült Nemzetek Szervezete tagjainak száma. Valóban világ-népfront volt ez a kongreszszus, amely július 9-től 14-ig ülésezett Moszkvában. A Kreml új, modern kongresszusi palotájának nagytermében ülve, önkéntelenül is felidéződtek bennem az első béke-világkongresszus emlékei, eseményei. Részt vettem azon is, mint a magyar küldöttség tagja, 1949 íprilisában. És most Moszkvában megállapíthattam, hogy mennyit fejlődött azóta, 13 esztendő óta a békemozgalom, ez az egész világot átfogó, az egész emberiséget magába ölelő, a legnemesebb eszmét tettekkel szolgáló mozgalom. Párizsban (és a Párizzsal párhuzamosan egyidőben Prágában tartott kongresszuson) 72 ország küldöttei vettek részt. Ez a szám 121-re nőtt, s ami talán még jobban kiemeli a bekövetkezett változást, hogy a mostani leszerelési és béke-világkongresszuson 37 független afrikai ország küldöttei voltak jelen — Párizsban egyetlen ilyen ország sem volt képviselve, egyszerűen azért, mert akkor még nem voltak önálló, független afrikai országok. Ázsiát 25 ország küldöttei képviselték, és ugyanannyi országból jöttek békedelegátusok Dél-Amerikából is. Hatalmas fejlődés ez, amelynek eredménye ennek a mai, valóban >»világ-népfrontnak« a kialakulása. Különböző világnézetű, sokféle politikai álláspontot képviselő emberek, számtalan egyház, vallás hívei és papjai és mellettük ateisták, dúsgazdagok és szegények, aktív békeharcosok és passzív pacifisták, nagytőkések és szocialisták ültek együtt a hatalmas teremben. Sok ezer ember, akik különbözőképpen képzelik el az emberiség, az emberi társadalom jövőjét, de egyben, a legfontosabban egyetértenek: valamennyien békésnek képzelik el, valamennyien békésnek szeretnék látni, valamennyien a békéért, a háború ellen küzdenek. És ezért — félre téve egyéb esetleges ellentétüket — összefogtak egymással. Valóban tökéletes volt az egység. Ha voltak is egymástól eltérő vélemények, azok nem -különvélemények« voltak, hanem egymást kiegészítők, mint a szivárvány színei, amelyek együtt alkotnak teljes egészet. Ezt mutatta a szavazás is: 2185 szavazattal 2 ellenében fogadták el a békefelhívást. Az Északamerikai Egyesült Államok békedelegáéiója volt a legnagyobb, 190 tagú. Ott ültek egymás mellett minden világrész minden színű népének képviselőivel. Gyönyörű nemzeti díszruháikban az afrikai nők és férfiak, nemzeti viseletben az ázsiaiak, a világ szinte minden vallásának fehérbe, bíborba, sárgába öltözött főpapjai, a világ leghíresebb írói, tudósai, művészei. És ebben a világ-népfrontban ott ültek — az ábécé szerint való elhelyezés kedvező sorolása folytán a legelső sorokban — a magyar nép, a magyar Hazafias Népfront küldöttei, akik 13 esztendő óta, amióta Párizsban megindult a világ első szervezett békemozgalma. állandóan ott vannak a legelső sorokban a béke frontján. Tizenhárom esztendő óta "nem a jövő reménysége, hanem a jelen valósága már a béke győzelme. Tizenhárom esztendő óta — győz a béke! Amikor 13 esztendővel ezelőtt Párizsból, az első béke-világkongresszusról hazajöttünk, nagy történelmi esemény következett be Magyarországon. A magyar népfront kezdeményezésére és javaslatára a magyar országgyűlés letárgyalta és 1949. augusztus 20-ra törvénybe iktatta a Magyar Népköztársaság Alkotmányát, a felszabadult magyar nép első írott alkotmányát, a magyar népi demokrácia alaptörvényét. Ez az alkotmány, amelynek születése napját tizenharmadszor ünnepeljük most augusztus 20-án, törvénybe iktatja a Hazafias Népfront alkotmányos jogait és kötelességeit is. Ez az alkotmány kimondja, hogy a Magyar Népköztársaság a munkások és a dolgozó parasztok állama. A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé. A dolgozó népé az ország, a hatalom és azóta, 13 esztendő óta minden siker, minden eredmény dicsősége is. És a béke dicsősége is, mert a magyar dolgozó népnek is része van benne. A békéért küzdő országok világ-népfrontjának erejében része van a mi eredményeinknek, példamutatásunknak. 1949. augusztus 20 óta a magyar nép minden eredménye az alkotmányra és az alkotmány biztosította jogokra és lehetőségekre épült. A magyar nép ezzel az alkotmánnyal került az élen járó népek sorába, ezzel, ennek megvalósulásával lett egyenrangú társa a legjobbaknak a népek világfrontján. A világ-népfront nem lenne teljes a magyar nép egységfrontjának, a Hazafias Népfrontnak részvétele, munkája nélkül. A moszkvai leszerelési és béke-világkongresszuson érvek és érzések sorakoztak fel a béke mellett. Az érzelmekre két mozzanat volt a legnagyobb hatással: az amerikai delegáció egyik tagja, egy nagymama azt mondta el, hogy a kis unokája rémülten fordult hozzá ezzel a kérdéssel: — Nagymama, igaz az, hogy valamennyien elevenen elégünk? — Nem! — kiáltotta sikoltva a nagymama és az egész béke-világkongresszus, a föld valamennyi népe segítségét kérte ahhoz, hogy ez a válasza igaz legyen, helyt tudjon állni Ígéretéért unokája előtt. A békekongresszus tiszteletére rendezett díszelőadáson pedig fiatal gyerekek mutattak be egy számot: vidám játék közben máglyára dobálták a fegyvereket, a tankokat, rakétákat, ágyúkat, harci repülőgépeket és dallal hordták körbe a béke eszközeit, a békés élet gépeit, szerszámait. A világ népei a jövőért, az ifjúságért fogtak össze a béke biztosítására. A magyar ifjúság jövőjéről a 13 év előtt született alkotmány gondoskodik. Alkotmányban biztosítja a Magyar Népköztársaság a művelődéshez való jogot/a népművelés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező általános iskolával, közép- és felsőfokú oktatással, az oktatásban részesülők anyagi támogatásával valósitja meg ezt. Külön paragrafus mondja ki az alkotmányban a következőket: **A Magyar Népköztársaság különös gondot fordít az ifjúság fejlődésére és nevelésére, következetesen védelmezi az ifjúság érdekeit.« Tudjuk, hogy csak békében teljesíthetjük feladatainkat, amelyeket az ifjúságért vállaltunk. Ifjúság és béke elválaszthatatlan egymástól. És ezért nem lehet elválasztani egymástól a 13 év előtt is egymáshoz tartozó két történelmi eseményt, a párizsi béke-világkongresszust, a béke-világmozgalom megszületését, amely azóta kihat az egész világ sorsára és a magyar alkotmány megszületését, amely azóta irányítja a magyar nép sorsát. Ezek a mostani évfordulón is ünnepelt eszmék szabják meg a magyar nép egységfrontjának helyét a népek világfrontján. Aratás ... Aratás ... (Rév Miklós légiíelvételei)
