Magyar Hírek, 1961 (14. évfolyam, 8-24. szám)

1961-10-15 / 20. szám

táv# {SA m Óriás kifli, tejesüveg és egy »kis hal-. Hotz Sándor és Dobronyi Ottóné készítik a neon reklámok figuráit pest világvárosias neonjai ugyancsak fejtörést okoznak. Meglepődik az is, aki nyolc-tíz évvel ezelőtt járt nálunk. Akkor még volt va­lami nehezen tápászkodó, provinciális jellege a főváros éjszakai képének. A háború előtti neonok kialudtak, vas­vázuk csonkán meredt az ég­nek, újak még alig születtek helyettük. Ma Budapesten tízszer any. nyi neonreklám, üzletportál, felirat világít, mint a hábo­rú előtt. A Neonberendezé­seket Gyártó Vállalat ötször annyi neoncsövet készít, mint négy évvel ezelőtt. E négy év alatt megkétszerező­dött a felszerelt neonreklá­­mok száma. A főváros fényei tervsze­rűen gyulladnak ki. Az új lakótömbök építését, utcaso­rok tatarozását összekötik n neonreklámok felszerelésé­vel. Jellemző példa erre a pesti Nagykörút. A Nagykör­út négykilométeres házsorai­nak tatarozása nyomán min-Végső próba a különleges gázzal töltött neoncsövekkel ben az évben például 7 nagy fényjátékos, mozgó berende­zést szerelnek fel nagyobb városokban: Debrecenben, Szegeden, Kecskeméten, Mis­kolcon, Pécsett és másutt, az Országos Takarékpénztár, az Állami Biztosító és kü­lönböző kereskedelmi szer­vek megbízásából. A Neongyártó Vállalatnál arról »panaszkodnak*>, hogy a megrendelők igényesek. Nem elégszenek meg ep-"­bírja követni kapacitással. Hiába járják szerelőmühely­­lyel ellátott szervizautóbu­szaik a főváros utcáit, min­den hibát nem tudnak orvo­solni. Budapest azonban máris fényesebb, mint bármikor. A neonreklámok 32 színben fürdetik a Duna két partját és tarka fénybokréták nyíl­nak a távoli falvakban is. NOVOBÁCZKY SÁNDOR A Nyugatról érkező láto­gató a magyar főváros hatá­rához érve, meglepetéssel fi­gyel fel az üzletek, vendég­lők homlokzatát díszítő szí­nes neonfényre. A belső vá­rosrészekben meglepetése fo­kozódik: az utakat szegélye­ző neonfeliratok itt nagy mozgó tömbökké, játékos reklámfigurákká sűrűsödnek és vonzó világvárosi külsőt kölcsönöznek Budapestnek. A csodálkozás nem az újdon­ságnak szól. Újdonságról eb­ben az értelemben nem le­het beszélni, hiszen a legtöbb nagyváros képéhez hozzátar­toznak a színes reklámfé­nyek, a mozgó neoncsodák. Sőt — nem titok — londoni, párizsi, vagy milánói mér­tékkel mérve a budapesti neonfények ereje még sze­rény. Hanem, aki azt hallotta odakint — és sokan hallot­ták —, hogy a magyar fő­városban fekete az éjszaka, hogy híz éj sötét kárpitján imitt-amott pislákol egy-egy utcalámpa- — annak Buda­Az építkezések új felada­tok elé állítják a neonrek­lámok grafikus tervezőit és műszaki kivitelezőit. Az újonnan létesült, vagy át­alakított szállodák, nagyká­véházak — mint például a Royal Szálló, Emke Kávéház, Berlin Étterem — nemcsak külső neonreklámot igényel­nek, hanem stílusos, modern interieur megoldásokat is. A létesítmény jellegének meg­felelően hol antik, csipkés, erezetes rajzot kell adni a neonberendezésnek, hol egé­szen modern, az absztrakció­ba hajló vonallal kell dol­gozni. Mindig úgy, hogy íz­léssel szolgálja a helyiség, az épület rendeltetését, és kövesse annak hangulatát. De bármily szép is Buda­pest éjjel — ez még csak a kezdet. És minden kezdet nehéz. A neonokat gyártó válla­lat sok bajjal küszködik. Ép­pen a minap jelent meg egy bírálat az %gyik napilapban, amely szóvá teszi, hogy sok helyen nem égnek a felsze­relt neonok, akad olyan is, amelyet még égve nem is láttak. Azután rengeteg az új igény, s a vállalat nem den egyes üzlethelyiség, mo­zi, színház, vendéglő eszp­resszó fölött kigyulladtak a neonfények és ma már szín­pompás fénybe burkolják a fővárosnak ezt a lüktető ütőerét. A színes fényfolyam azon­ban nem áll meg a belvá­szerű kivitellel, kevés moz­gású technikai megoldással. Ott ragyognak előttük a pél­dák, az elkészült nagy neon­reklámok: a Csillag Áruház körbe futó, északi-sarki fény­re emlékeztető kékje, a Totó ötletes futball-labdája, az Országos Takarékpénztár be-Ügyes kézzel formálja a megtervezett figurákat Oláh Károly üvegtechnikus ros határán, hanem tovább ömlik a külvárosok felé. Ma már olyan egykori falujel­­legű perifériák, mint Pest­erzsébet, Újpest, Kispest fő­terei és fő útvonalai meleg színű reklámfényben úsznak. A neonfény, a szín és ra­gyogás nem a belváros mo­nopóliuma. Az utóbbi két évben erő­teljesen szót kér a vidék is. Szót és neont kér. Minden számottevő kisvárosban és faluban égnek már a színes fények, a mozik, cukrász­dák, szaküzletek, földműves­szövetkezeti boltok, takarék­­pénztárak homlokzatán. Eb-Helényi Erika grafikus tervezés közben tétkönyve, amelynek rubri­káin új meg új összegek vil­lannak fel és a többi mozgó, szellemes, modern fényjáték. A Széchenyi tér Hunyadi János szobrával, háttérben a török mecset í les, hogy azonnal egy espresszót keresek. Belépek a Kossuth Lajos utcában az elsőbe, ám amikor a duplát kérem, a kis­­h°Sy csendesebben. S miközben a kávé csepeg, körülnézek hamar megértem a pisszegés okát Az egyik asztalnál egy szemüveges nő az arab költők antológiáját lapozgatja a másiknál két férfi folyóiratok fölé bajok A Libresszo-iban vagyunk, a könyvárusítással, böngészéssel, ol­vasással összekötött eszpreszóban. Jól bevált újítás, több kave is fogy és több könyv is. A napi forgalom átlagban háromezer forint, míg a kávémat megittam, Kaffka Margit, Szabó Lőrinc, Babits Mihály, Mesterházi Lajos, Thomas Hardy, Thomas Mann műveit vették meg, s hárman teleped­tek le helyszíni olvasásra. A pécsiek, úgy látszik, szeretik a kávéval egybekötött kultúrát, mert a Iibresszótól két perc­nyire nyitották meg a Mopresszót, itt a kávéhoz filmet 'hí­radót vetítenek... Egyébként a városban való egy órás tartózkodásom után megértettem, hogy nincs értelme tíz év távlatából nézni a dolgokat és keresni az újat. -Tavaly óta ez történt..-Né­hány hónapja ez épült..— hallottam unos-untalan a fej­lődést Magyarország legmelegebb éghajlatú városában gyor­sabban mérik, nincs szükség a tíz évi távlatra. Az 1959-ben kiadott -Pécsi kalauzában még nem Is szerepelj amit Wöl­ben az idegennek esti szórakozásra ajánlanak: vacsora a Mecsekalján, az Olympiában. Négy megálló autóbuszon (a villamosközlekedést mór fel­számolták), amely a város központjából indul, s íme, a XVII.—XVIII. századi klasszicista és copf stílusban épült há­zak biedermeier hangulata után egyszerre olyan modem lakótelepre érünk, hogy a tavaszon látott, Róma-környéki új utcasorok jutnak eszembe. Kék, sárga, zöld erkélyes, virá­gokkal és szobrokkal, domborművekkel gazdagon díszített, hat-nyolc emeletes, modemvonalú új házsorok, az utcákban mindenütt kis kertek, parkosított terek, s a dél-francia és olasz hangulatot fokozzák az erkélyen száradó, frissen mo­sott fehérneműk s vaskoslevelű kaktuszok. A lakótelep köz­pontjában épült a cukrászda és az étterem, a világkiállítás brüsszeli magyar pavillonját építő Gádoros Lajos építész, egyetemi tanár tervei szerint. A faburkolatú falak, a külön­leges hatású világítás, a teraszok, modern székek és fotelek, és nem utolsó sorban a felszolgált villányi borok, kedves vendégmarasztalók... A másnapi barangolás a városban, egyszerre évszázadok­kal vitt vissza a régmúltba. Ottlétemkor nyitották meg elő­ször látogatók számára a nemrég teljes egészében feltárt és épségben megmaradt török-korbeli emlékeket, Jákováli Hasz­­szán pasa a XVI. század második felében épült dzsámiját és a hozzátartozó, tizenkétszögű minaretet. Mint a szakértők megmagyarázták, Európa-szerte alig található hasonló épen maradt török műemlék. Innen pár percnyire, a Geisler Eta utcában viszont egészen váratlanul, a könyvtár épületének nézegetése közben, a IV. évszázadba kerültem vissza. Né­hány hónapja folynak a könyvtár udvarán az ásatások, ame­lyek indítóoka az volt, hogy garázst akartak építeni. Nos, garázs helyett római kori sírokra bukkantak, a sírokban épen maradt emberi csontvázakra. Az ásatásokat pesti muzeoló­gusok irányításával tovább folytatták, s két-három méterrel a föld felszíne alatt római kori temető maradványai kerül­tek elő. A sírok egy részét rendbehozva, a megfelelő magya­rázó szöveggel, villanyvilágítással már megnyitották a nyil­vánosság számára. A mecseki séták is új látnivalókat kínálnak. A néhány hónapja megnyílt, modem vonalú, hófehér kőből épült be­járatú, természetes környezethez alkalmazkodó mecseki állat­­kert, kedves, teraszos sörözőjével, cukrászdájával, a kisréti forrás, melynek környékét újonnan felállított padokkal, asz­talokkal tették hangulatossá és szalonnasütésre kiválóan al­kalmassá, a rövidesen megnyíló Vidám Park a hegyen, az új utak tucatjai, az épülő új szállodák — nem csoda, ha Pécs idegenforgalma tavaly elérte a negyedmilliót, s idén ezt is meghaladja. Ma már a Széchenyi téren épült új Mecsek cukrászdában éppen úgy nem csodálkoznak rajta, ha csehül, franciául vagy németül kér a vendég fagylaltot, mint Budapesten, a margitszigeti Nagyszállóban . Pongrác* Zsuzsa ÚJ, modem városrész Pécsett (Vámos László (elvételei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom