Magyar Hírek, 1961 (14. évfolyam, 8-24. szám)

1961-05-15 / 10. szám

Hírek a vendéglátóiparból Az újjáépített Gellért Szálló Országszerte virágba borultak az or­gonabokrok és a vadgesztenyék. Ez a természetrajzi tény a vendéglátóipar számára azt jelenti: kezdődik a sze­zon, ideje számba venni, hogy mivé rendelkezünk, és mire lesz még szük­ségünk az idén. Nos, az ami megvan több, mint tavaly és tavaly előtt volt, és ami még szükséges — az több, mint ami már megvan. A növekvő idegenforgalom egyre több szállodát, több motelt, egyre szé­lesebb és nagyobb befogadó képességű vendéglátó hálózatot követel. 1960-ban szállodáinkban 1 355 791 vendég szállt meg. Az idegenforgalom felduzzadása nem kismértékű bővítést és fejlesztést ír elő a szállodai férő­helyek tekintetében. Kiemelkedő kul­turális események, sportérdekességek, vásárok alkalmával komoly probléma vendégeink elhelyezése. No de fokoza­tosan megoldjuk a problémát. 1960- ban nyílt meg a minden tekintetben — a Ritz és Hilton Szállókkal is — versenyképes új Gellért Szálló, az átépített Metropol, a nagykanizsai Centrál, a kőszegi Strucc, s még több kisebb-nagyobb szálloda és turistaház. 1960-ban 14 398 napot töltöttek el ha­zánkban angol, 16 308 napot amerikai, 19 989 napot francia vendégeink, hogy csak néhányat emeljünk ki a nyugati országckból. Kül- és bel|földiek egyaránt szíve­sen keresik fel Európa legnagyobb meleg vizű tavának partjai mellett Emeleti hall a sztálinvárosl Arany csillag Szillóban szállodaimat, és a terület friss szín­foltjait, a siófoki, balatonföldvári, keszthelyi és tihanyi moteleket. A mo­telek nemcsak szállodai és éttermi vo­natkozásban nyújtottak újait, hanem a terület kulturális életében is fejlő­dést hoztak. Ausztriából autós, moto­ros csillagtúrát rendeztek a motelek­hez, a Balatonon rendezett nemzetközi motorcsónakversenyek részvevői sió­foki, tihanyi, földvári motelekben lak­tak. A motelek környékén számos új üzletház, pavilion bújt ki gomba módjára a földből. Az egyre növekvő igények kielégí­tésére Siófokon új építési eljárással készült partmenti hotellal bővül a meglevő motelváros, Budapesten meg­nyílik a korszerűsített Royal Szálló, és a közeljövőben indul meg legnagyobb szállodalétesííményünk: a duna-parti szállodasor építkezése. S. P. Oj motel-szárny Tihanyban Üzletsor a tihanyi motvl-városban Ettere-nrészlet az egyik siófoki motelben i * Társalgórészlet a Duna Szállóban J-4írek J3ács-bCiskuH megyéből A zománcozott fürdők di­jairól világszerte híres kecs­keméti Zománcipari Művek az elmúlt év termelési eredményei alapján elnyerte az élüzem címet, s egyúttal a munkások között összesen 734 ezer forint nyereségré­szesedést osztottak ki. Ez az összeg átlag 17 napi bérük­nek felel meg. * A Bács-Kiskun megyei Nyomdát nemrég 3 millió 600 ezer forint költséggel korszerűsítették, öntőgépet és két kopogtatóberendezést Angliából importáltak. Április elején Kecskemé­ten szerepelt a magderburgi vasutas táncklub, amelynek tagjai részt vettek a Hírős Együttes egyik próbáján. A Hírős Együttes táncai úgy megnyerték a német kollé­gák tetszését, hogy az együttest meghívták a jú­liusban megrendezendő mag­­deburgi táncfesztiválra. * Katona József, a legna­gyobb magyar drámaíró 170. születésnapján emlékünnep­séget rendeznek szülőváro­sában, Kecskeméten. Az ün­nepség időszakában a Kato­na József Színház bemutatja a Bánk bán-t, a megyei könyvtár emlékkiállítást, a Kelemen László Irodalmi Színpad és a Katona József nevét viselő irodalmi társa­ság Kecskeméten és a me­gye több községében műso­ros előadásokat rendez. * Bács-Kiskun megye gép­állomásai az elmúlt évben végzett jó munkájuk jutal­mául, nyereségrészesedés cí­mén több mint másfél millió forintot fizettek ki a trakto­rosoknak. T. L AZ OROSZLÁNYI ERŐMŰ Jól halad az Oroszlányi Erőmű építése. Kezdettől fogva a legizgatóbb feladat az erő­mű hatalmas hűtővízszükségletének biztosí­tása volt. Végül is oly módon oldották meg, hogy az Által-ér völgyének egész éven át le­zúduló csapadékvizét gátrendszerrel mestersé­ges tóvá duzzasztják. A mélyépítő vállalat dolgozói el is készí­tették a több mint ezer méter hosszú és tíz­méter magas gát terveit, amely az Által-ér szállította vízmennyiséget felfogja és így a mesterséges tóban hétmillió köbméter víz tárolható. E hatalmas, mintegy 180 hektár kiterjedésű mesterséges tó bőségesen ellátja az erőművet hűtővízzel, széles víztükre jóté­konyan alakítja majd az egész környék klí­máját, végül a közelebbi és távolabbi vidék dolgozói számára az üdülés kitűnő feltéte­leit biztosíthatja. Képünkön: az építkezés egy részlete. V. O. Az Izotóplaboratóriumban növényi anyagok foszfor­­aktivitását mérik giti elő. Izotópok segítségével kutatják a kü­lönböző szerves és szervetlen talajerőpótló szerek hatásfokát, a gyökérfejlődési problé­mákat, vagy például azt, hogy az ősziba­rackosokban milyen eszközökkel lehet elérni teljes fagyellenálló képességet. 8. L RÁDIÓAKTÍV IZOTÓPOK A MEZŐGAZDASÁG SZOLGÁLATÁBAN A Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Inté­zet izotóplaboratóriuma a mezőgazdasági ter­melés tudományos kérdéseinek vizsgálatát se-TULIPÁN MEZŐ Nézzük csak a képet... Vajon Hollandiá­ban vagyunk? Nem, Szegedtől pár kilométer­rel délre, közel a Tiszához, a híres bodomi kertészetben. Tulipánoskert tárul elénk több mint tízholdnyi területen. Gondos kertészek kétmillió hagymát ültettek itt, s most, amíg a szem ellát, fehér, sárga, bordó, piros, fe­kete és tarka tulipánok bólogatnak, kétmil­lió tulipán... Ez a kertészet Európa számos országába „fftögtéjfioét Dupouict?" Szegeden szinte valamennyi szobornak ér­dekes története van. Dugonics Andrásnak, e város neves szülöttének, az első magyar re­gényírónak szobra is népi szólásmondás for­rása lett. Csak a szegedi ember érti, mit jelent az, ha valakire azt mondják: »Mög­­lépött, mint Dugonics.-« A szólás pedig onnan ered, hogy az ugyancsak róla elnevezett té­ren álló szobrát régebben, egyik napról a másikra, áttelepítették a tér másik felére, mert bronzba öntött alakja ott sokkal hatá­sosabban érvényesül. Keresték a szegediek a szobrot eredeti helyén, s mivel nem leltéit, levonták a következtést: -Möglépött Dugo­nics.« Nos, Dugonics András idén tavasszal meg­ismételte korábbi cselekedetét: ismét »mög­­lépött«. Igaz, nem jelöltek ki számára új helyet, csupán a régi megszépítését határoz­ták el. A bronzalak talapzatát, amelynek mészkőkockáit megviselte az idő, újjal cse­rélik ki. E munka közben — mint képünkön is lát­ható — Dugonics András komoly elmélyült­­séggel szemléli a kőfaragókat. Reméljük, meg lesz elégedve a munkájukkal. szállít tulipánhagymát. A növény kitűnően megszokta az itteni talajt és éghajlatot, s több szelekció után nemesebbé fejlődött. Sőt: továbbnemesítés és fajfrissítés céljából éven­te mintegy 200 000 bodomi tulipánhagymát exportálnak — Hollandiába is. (Somogyi Károlyné felvételei) Az öreg halász és a Tisza Valamikor a halászok eldorádója volt a Tisza, kiterjedt mellékágaival, ezerfelé futó gazdag víz­rendszerével. A halá­szok ma Is úgy tartják: kis víz, kis hal — nagy víz, nagy hal. Annak ellenére azonban, hogy a szabályozás után és azóta lényegesen kisebb lett a Tisza vízrend­szere, ma Is szép zsák­mánnyal térnek haza a hálóvető emberek. A halászok mindig sokat várnak a tavasztól, pon­tosabban: a tavaszi ára­dástól. Uyenkor hatal­mas harcsák akadnak a hálóba. Minden eszten­dőben kifognak a Tiszá­ból és a Marosból az algyői, tápéi és maros­­lelel halászok néhány óriás példányt, s ezek között nem ritka az 50—60—80 kilós vízi raga­dozó. A harcsafogásban ed­dig mindenkinél na­gyobb szerencsével Járt az Idén tavasszal egy maroslelei halász, aki, ha években nem is öreg, de a mesterségében az. Gyerekkora óta járja halászszeiszámalval a kanyargós vízlutakat. Most azután a Tisza és a Maros összefolyása körül több mint <0 kilós és két méternél hosz­­szabb vlzlragadozót fo­gott horoggal. A nagy­szerű zsákmány négy­órás kemény küzdelem Jutalma volt. S. I. Az »öreg« halász és a zsákmány (SlfUs József felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom