Hirek a Magyar Népi Demokráciából, 1954 (7. évfolyam, 3-52. szám)
1954-02-27 / 9. szám
Hírek a magyar népi demokráciából 7 tiltotta a pékek éjjeli munkáját, a tulajdonosaik által elhagyott és bezárt üzemeket lajstromoztatta, majd munkásszövetkezeteket alakítva belőlük, megindította bennük a termelést, a zálogtárgyakat visszaadatta gazdáiknak, az elhagyott burzsoá-lakásokba proletárcsa'ládokat költöztetett, elismertette a nőmunkások a férfiakkal egyenlő bérezését stb. A kommiint a francia reakció a, porosz szuronyokra támaszkodva, véresen leverte. A párizsi munkásság elszigetelve is, hősiesen . harcolt a túlerővel szemben. A győztes burzsoázia bosszúja rettenetes volt. Miután az utolsó harcosok a Pere Lachaise temető falához szorulva, egy szálig elestek, munkások százait mészárolták le bírósági ítélet nélkül. A burzsoázia hajtóvadászata különösen a komlmiin tagjai ellen irányult. Frankel Leót halálra keresték. Frankelnek azonban három ellenséges gyűrűn is sikerült átvágnia magát. Először bajor dragonyos katonaköpenybe bujtatva, sebesültszállítmányt kísért, másodszor gyufaárusító házalónak öltözve sikerült a versailles-i katonai- rendőrségi vonalakon átjutnia. Londonba sietett, ahol Marxszal és Engels-szel való eddigi futólagos ismeretsége, baráti és munkatársi kapcsolattá szilárdult. Frankel nem elegyedett bele a kommiin emigránsainak egymást vádoló, személyes perpatvaraiba, hanem belevetette magát abba a küzdőimbe, amelyet Marx és Engels vívtak az I. Internacionálé megszilárdításáért, ál’andó harcban az anarchisták és kispolgári szocialisták ellen. Üjra itthon Amikor az I. Internacionálé hágai kongresszusa kitűzte a feladatot: önálló munkáspártokat létesíteni minden országban, Frankel Leó hazajött Magyarországra. Mint süldő legény hagyta el annakidején hazáját, és most tapasztalt férfiként és széleslátókörű munkásvezérként tért vissza. Kémek, spiclik falkája követte nyomon Angliától Magyarországig. Alig, hogy utazása során Ausztriába jutott, letartóztatták. Magyarországra érve, Tisza Kálmán kormánya ki akarta adni a francia hatóságoknak, melyek Frankéit, távollétében halá'raítélték. A kormánynak ez a szándéka nem sikerült: részben a polgárok részéről is megnyilvánuló általános felháborodás miatt, másrészt azért sem, mert a francia kormány a dolgozó .tömegek nyomására, végül is amnesztiát adott a kommün részvevőinek. Akit nem lehet megvesztegetni Miután Frankéit nem sikerült elhallgattatni, Tisza Kálmán kormánya korrumpálni igyekezett. Képviselőséget aján-
