Hirek a Magyar Népi Demokráciából, 1954 (7. évfolyam, 3-52. szám)
1954-12-25 / 52. szám
28 Hírek a mdäyät népi demokráciából nult és amikor vizsgái után a londoni British Museumban végzett kutatómunkát, már ismerte és számontartotta a tudományos világ. Bejárta Törökországot, Egyiptomot és Szíriát. 1929-ben Rabindranath Tagore meghívására Kalkuttába utazott, megszervezte és 1932-ig vezette a santiniketani egyetem mohamedán kultúrtörténeti tanszékét. Közben más indiai egyetemre is meghívták. A lahnrei, delhi, luoknowi és haiderabadi egyetemeken tartott előadásokat. Ugyanekkor nevezték ki akálkuttai egyetemen az arab nyelvei tanuló halgatókat vizsgáztató bizottság tagjának. Az írásbeli vizsgadolgozatokat postán továbbították Germanus professzornak, aki ugyancsak írásban válaszolt. Ugyanezt a feladatot vállalta a keletbengál dakkai egyetemen is. Ezt a munkáját Budapestről is jolytatta, amikor 1933-ban hazajött. Egyiptomból Mekkába és Medinába zarándokolt, hogy közvetlen közelségből tanulmányozza a zarándokok életét és szokásait. Ezt megelőzően, hogy beleilleszkedjen a mohamedán légkörbe, Kairóban, az Azhar-mecsetben tanult, ott seikké avatták és növendékből tanárrá lépett elő. Germanus Gyula az egyetlen magyar, aki behatolt az arábiai „szent“ városokba és elvégezte a zarándoklatot. Ezért arra a zöld turbán viseletére jogosult, amely kizárólag a próféta leszármazottai és a zarándokok fejét ékesítheti. Ámultán hallgatom az izgalmas élettörténetet. Mindaz, amiről itt szó esik most, Germanus „Allah Akbar“ című könyvében olvasható, amely több európai és ázsiai nyelven látott napvilágot. Európai és arábiai tanulmányútjait a második világháború kitöréséig folytatta. Ma az Eötvös Loránd Tudományegyetemen az arab nyelv- és irodalomtörténet és a mohamedán kultúrtörténet professzora. — Ezenkívül mit dolgozik? — Cikkeket és tanulmányokat írok — feleli —, amelyek nagyrészt külföldi folyóiratokban jelennek meg. íróasztalán magasra tornyosulnak a különféle tudományos folyóiratok. Megnézek egyet-kettőt. „The Islam Quarterly“ 1954. áprilisi számában lexikográfiai tanulmányai jelentek meg, ugyanebben a folyóiratban a mohamedán földrajzírókat ismertette, majd az Ezeregy .éjszaka forrásait. Tanulmányait arab, török, angol és német nyelven írja. Érdekes könyv kerül elő. írója Kazim asz-Szamavi, bagdadi arab költő, aki tavaly járt itt a Béke Világtanács ülésein. A könyv címe: „Hajnalpirkadás Magyarország felett.“ A bagdadi költő egy egész fejezetet szán Germanusnak, aki egyébként Petőfit is fordította arabra. — Egy év óta — mondja — egy meglehetősen ismeretlen, görög eredetű, bagdadi költőt tanulmányozok. Neve: íbn Rumi. A ki
