Hirek a Magyar Népi Demokráciából, 1954 (7. évfolyam, 3-52. szám)

1954-08-28 / 35. szám

Hírek a magyar népi demokráciából 27 A fáradtság ismeretlen fogalom volt mindig Dalnoky számára. — Rendelőm — folytatta az elbeszélést — pályám elején min­dig zsúfolt volt, mert akkor csak 35 fogorvos dolgozott Budapesten. Elképzelhető, hogy mennyi mun­kám volt. Dr. Klinger Zsigmond­­dal 1891-ben a bécsi és pesti egye­tem elvégzése után beiratkoztunk a berlini egyetemre, amelynek akkor már fogászati tanszéke r? volt. Tanulmányaim befejezése után nem jöttem még haza. Ausztriában maradtam, ott vol­tam fogorvos, ott léptem fel az első években. — Melyik szerepét énekelte a legtöbbször? — Legkedvesebb szerepem • a »Mesterdalnokok« Beckmessere volt, de a legtöbbször a »Bajaz­­zók« Tonióját énekeltem. Emlék­szem ma is arra, hogy Leonca­vallo, az opera szerzője egyszer inkognitóban jött Pestre. A pénz­tárnál vásárolt jegyet az esti elő­adásra, senki sem tudta, hogy ott. ül a nézőtéren. Amikor meglátott engem, hogy »civil« ruhában éneklem a prológot, felrohant a nézőtérről és agyon akart ütni. Én szép csöndesen és türelmesen elmagyaráztam neki szörnyű bű­nöm okát és eredetét: azt, hogy Tonio, a »bamba« szájába semmi­képpen sem illik a filozofálgatás. a prológnak voltaképpen semmi köze a bohóc alakjához, tartalmi­lag tehát nem helyes, ha a bohóc ruháját ölti fel. A prológot bárki elénekelheti az együttesből, nem­csak a Toniót alakító énekes. En­gem énekesi és rendezői pályá­mon mindig izgatott az a problé­ma, hogy a színpadi valóságábrá­zolást legalábbis megközelítsem. Leoncavallo felugrott, megölelt s azt kérdezte: »Megengedi, hogy az ön elképzelését az olaszországi előadásokon is megvalósítsam?« És csakugyan megvalósította, ci­vilben énekelték a prológot, nem­csak a Toniót éneklő baritonisták, hanem később tenoristák is. Dalnoky Viktort bensőséges jóbarátság fűzte Puccinihoz. A »Pillangókisasszony« idén kerek ötvenesztendős. Budapesti bemu­tatója óta is csaknem ugyaneny­­nyi idő telt el, 1906 május 12-én játszották Operaházunkban leg­először. — Az első előadáson Alszeghy Kálmán főrendező mellett segéd­rendezői minőségben vettem részt — mondja elgondolkozón Dal­noky Viktor. — Puccini többízben járt Pesten, a bemutatók előtt mindig meghallgatta az operái próbáit is. — Megelégedett? — Az hát. Nagyon boldog va­gyok, hogy a mai fiatalok, a mai emberek is olyan szeretettel és megértéssel hallgatják éneklése­met a kultúresteken. Munkám és nyilvános szereplésem révén ma sem szakadtam el a mindennapi élettől. Sokat emlegetett fiatalsá­gomnak ez is egyik titka. — Mik a tervei? — Jövőre lesz énekesi pályám hatvanadik évfordulója. Azzal szeretném megünnepelni, hogy el­énekelem az Operában a Toniót. Sok sikert hozzá. Gách Marianne

Next

/
Oldalképek
Tartalom