Hirek a Magyar Népi Demokráciából, 1954 (7. évfolyam, 3-52. szám)
1954-05-22 / 21. szám
Hírek a magyar népi demokráciából 23 SEMMELWEIS IGNÁC FÜLÍÍP írta: Dr. Berndorfer Alfréd, a budapesti I. számú sebészeti klinika orvosa Semmelweis Ignác Fülöp, a magyar orvostudomány egyik legnagyobb alakja 1818. július 17-én született Budán. Apja fííszerkereskeidő volt. Mint joghallgató kezdte egyetemi pályafutását Bécsben, de többet járt a bonctereimbe, mint a jogi előadásokra. 1938-ban végleg otthagyva a jogi tanulmányokat. beiratkozott az orvosi egyetemre. Bécsben, 1844-ben avatták orvosdoktorrá. Két évvel későbben pedig elvégezte a sebészi és szülészmesteri tanfolyamokat. A bécsi egyetem kiváló kórboncnoka Rokitansky engedőimével éveken át végzett boncolásokat és ezzel megalapozta anatómiai és kórbonctani ismereteit. Ezen ismeretek alapján jutott el az alapvető felfedezéséhez, a gyermekágyi láz okának felderítéséhez. A Semmelweis előtti időkben az anyák nagyrésze meghalt gyermekágyi lázban, amelynek okát nem ismerték. Semmelweis mutatta ki. hogy a gyermekágyi láz fertőzés következtében lép fel. A fertőzést az orvosok és az orvostanhallgatók terjesztették, akik a szűlőnő vizsgálata előtt hullákat boncoltak, kezüket a' boncolás után nem mosták meg, hanem így nyúltak a szülőnőhöz. Megfigyelte továbbá, hogy abban a szülészeti intézetben, ahol a bábákat képezték, és amely a medikusképző intézet feletti emeleten volt. ahol tehát a bábák nem boncoltak, alig fordult elő gyermekágyi láz, míg az orvosokat képző szülészeti intézetben a halálozási szám feltűnően nagy volt. Semmelweis gyakorlati ember lévén kötelezővé tette a gyermekágyasok és szülőnők vizsgálata előtt a kézmosást, sőt bevezette a kéz fertőtlenítését. amivel sikerült a halálozások számát a legcsekélyebbre leszorítani. Ez a forradalmi felfedezés természetes, hogy a maradi orvosok és a haladást gátló reakciós felfogás ellen volt és Semmelweis felfedezését többen ellenezték, mint ahányan támogatták. Az ellenzék táborának egyik vezéralakja Semmelweis bécsi szülészprofesszora Klein volt, aki mindent megtett, hogy lángeszű tanársegédjét lehetetlenné tegye. A gyakorló orvosnak működését lehetetlenné teszi az a körülmény, ha megvonják a beteganyagot tőle; ezt tette Klein Semmelweis-szel, amikor utasította, hogy szülészeti kísérleteit állatokon végezze és előadásait kizárólag bábukon demonstrálhassa. A bécsi egyetem néhány haladó szellemű orvostanára, akik felismerték Semmelweis felfedezésének nagy jelentőségét, kieszközölte, hogy 1850-ben nagy nehézségek után magántanárrá képesítsék az elméleti szülészetből; előadást azonban nem tarthatott, mert irigyei különböző nehézségeket gördítettek működése elé. A magát mindig magyarnak valló Semmelweis látva, hogy neki Bécsijén további működési lehetősége nincsen, visszatért Pestre, ahol végkép letelepedett. Eleinte a Rókus-kórház szülészeti osztályán fizetés nélküli
