Hirek a Magyar Népi Demokráciából, 1954 (7. évfolyam, 3-52. szám)
1954-05-22 / 21. szám
24 Hírek a magyar népi demokráciából főorvos lett, 1855-ben pedig az egyetem szülészet-tanárává nevezték ki. Pesten csak részben kapta meg az őt megillető elismerést, mert kinevezték ugyan egyetemi tanárnak, de tanait csak kétkedve fogadták a maradi orvosok, akik a többséget képviselték. Semmelweis fáradhatatlanul dolgozott, kutatott, megfigyelt és megdönthetetlen számadatokkal bizonyította be eredményeit. 1861-ben jelent meg a „Gyermekágyi lázról“ írt munkája, amely az érvek, bizonyítékok elvitathatatlan tömegével támasztja alá felfedezésének jelentőségét. Mindennek ellenére a világ „nagy“ szülészei nem akarták tudomásul venni a nagyjelentőségű tant. Néhány haladó szellemű szülész azonban kiállt Semmelweis mellett és itt elsősorban meg kell említeni Hugenberget, az orosz pétervári egyetem nőgyógyászát, aki hosszú tanulmányban méltatja Semmelweist és a hozzá intézet levélben megírja, hogy Semmelweis tanainak legelszántabb harcosai az egyetem fiatal hallgatói. De ez kevés vigasz volt az elkeseredett és búskomorrá vált Semmelweisnek. Még az sem volt részére elégtétel, hogy meghívták a zürichi egyetemre tanárnak. A meghívást nem fogadta el, mert itthon akart küzdeni az anyákért és az igazáért. Jóval halála után ismerték csak fel Semmelweis felfedezésének nagy jelentőségét, amikor felismerték a fertőzés közvetlen okát, a baktériumokat és azok kórokozó, káros hatását a szervezetre. Akkor a fertőzés elleni küzdelem is nagyobb tért hódított magának. Rájöttek, hogy a kézre tapadt, vagy a műszereken levő baktériumok okozzák a fertőzést és a gyermekágyi lázat is, és Semmelweis tapasztalatai, megfigyelései és útmutatásai ezzel végleg tért hódítottak. Semmelweis felfedezésével életével és munkásságával sok tudományos munka, orvostörténelmi tanulmány, életrajz, regény és film foglalkozik; és további kiapadhatatlan anyagot nyújt a tudományos és történelmi kutatónak. Az ő neve ma már világszerte közismert; anyák milliói áldják nevét, amely dicsőséget hozott a magyar orvostudománynak is. 400 EZER FORINTOT AD A VASAS SZAKSZERVEZET A VIDÉKI KULTŰROTTHONOK TÁMOGATÁSÁRA A vasas szakszervezet elnöksége ebben az évben 400 ezer forintot fordít a kultúrotthonok támogatására. Ebből az összegből 15 kisebb, főleg vidéki kultúrotthont tesznek otthonosabbá. Hiányzó felszerelési tárgyakat, függönyöket, terítőkot, képeket vásárolnak, megteremtik a klubélet kereteit. Ilyen támogatásban részesül a többi között a Pápai Elekthermax, a Székesfehérvári és Diósgyőri Könnyűgépgyár, a Kiskunfélegyházi Gépgyár, a Váci Könnyűipari Öntöde, az Erzsébet Vasas Kultúrotthon. BORSOD MEGYE 50 községében békeheteket rendeznek, melyeken a genfi tanácskozások eredményeit ismertetik,
