Hirek a Magyar Népi Demokráciából, 1954 (7. évfolyam, 3-52. szám)
1954-04-17 / 16. szám
tíírek a magyar népi demokráciából 25 szer megy, Moliére „Harpagon“-ját most már a második évadban nem lehet levenni a műsorról, Schiller „Ármány és szerelem“ című drámája száz előadást ért el eddig. S nemcsak prózai darabokat játszanak. A társulat létszáma 160-ra emelkedett, s nemcsak jól képzett és elmélyült művészetű prózai színészekből áll, hanem külön operettművész gárdája is van, amely lehetővé teszi, hogy a színház nagy sikerre vigyen olyan előadásokat, mint Kacsóh „dános vitéz“ című daljáté- Ita, vagy Jacobi „Leányvásár' c. operettje, s a Fővárosi Operettszínház után itt tűzték először műsorra a Puskin novellájából készült „Álruhás kisasszony“-t. Szeptembertől június—júliusig minden este játszik a színház, s minimálisan 4-—5 hétig próbálják a darabokat! A KULTURÁLIS ÉLET KÖZÉPPONTJA Természetesen a színház egyik legfontosabb feladatának tekinti, hogy nagy szerepet játsszon az új magyar drámairodalom kialakításában. Régen, a színészekhez hasonlóan, a drámaírók sem érezték szívügyüknek, hogy vidéki színházak számára dolgozzanak. Most viszont például a kecskeméti színház számára az ország három ismert írója is dolgozik. Füsi József a migy drámaíróról, Katonáról ír darabot, Hubay Miklós színműre dolgozta fel a múlt század nagy magyar kritikai realista írójának, Mikszáth Kálmánnak a „Beszélő köntös“ c. regényét, amely Kecskeméten játszódik, Németh László „Elhagyottak,“ c. drámája a multszázadvégi alföldi parasztniozgalom hőseit kelti életre. A város, a táj helyi hagyományainak életrekeltése, ápolása és továbbfejlesztése a kecskeméti színháznak is — mint minden vidéki színháznak — egyik legszebb feladata. Az elmúlt két évben a színház körül kialakult a helyi írók csoportja, amely szorosan együttműködik a színművészekkel, dramaturgokkal. Egy fiatal kecskeméti író, Breinel Antal színművét ,,Fergeteg“ címmel az idén mutatják be: az író itteni parasztnép mai életéből merítette drámája témáját. A városban új üzemek, új vállalatok, s új iskolák létesültek és most már az egyszerű parasztemberek, munkások és a tanulóifjúság népesítik be a nézőteret. Ma már joggal el lehet mondani, hogy forr és pezseg az újjászülető színházi kultúra vidéken is, — „Thália“ sorsa vidéken sem mostoha többé. KULTŰRHÁZAT AVATTAK PETÖFIBANYÁN Petőfibányán felszabadulásunk 9. évfordulóján avatták fel a bányatelep egyemeletes kultúrházát, melyet államunk többmillió forintos költséggel építtetett. A kultúrházban több mint 25 helyiség és egy 500 személyt befogadó előadóterem van, színpaddal.
