Magyar Hiradó, 1978. január-június (70. évfolyam, 2-17. szám)
1978-04-13 / 15. szám
16. OLDAL MAGYAR HÍRADÓ MAGYAR VIDÉK Háromnyelvű falvak ■ GARA, Bács Kiskun megye — — Dobar dán! — köszönt be hangosan a tanácsház elnöki szobájába Vujity Pavle nyugdíjas, garai lakos, aki jövetelének célját is délszláv nyelven mondta el Zegnál Márk vb-elnöknek. Az ugyanúgy válaszolt, tanácsokat adva, mit kell tennie Pavle bácsinak, hogy bárki számára egy kis legelőhöz jusson. — így van ez általában — fordítja magyarra a szót a tanácselnök, amikor ismét kettesben maradunk az irodában. — A németek németül, a délszlávok bunyevácul — mert nálunk bunyevácok élnek — beszélnek hivatalos helyen is. Talán látta, amikor megérkezett Garára, háromnyelvű feliratok vannak. A magyar mellett német és délszláv nyelven, hogy mindenki el tudjon igazodni. A bajai járás nemzetiségi községeiben mindenütt hasonló a helyzet és az illetékesekkel való beszélgetések de más adatok alapján is megállapítható, hogy mindenütt megkülönböztetett gondossággal foglalkoznak a nemzetiségi lakosság közművelődésével, anyanyelvi kultúrájának ápolásával. — A nemzetiségi nyelvoktatás fejlesztése a bajai járásban kiemelt, sajátos feladat —, hangoztatják a járás vezetői. — Jelenleg 8 óvodában több mint 500 gyermeket oktatnak délszláv vagy német nyelven. Ez az 1970. évihez viszonyítva két és félszeres növekedés. A járás 21 községéből 11 a nemzetiségi és ugyanannyi a nemzetiségi nyelvet oktató iskolák száma is. Ezekben 1430 diák tanul. Két iskolában. Garán és Katymáron az anyanyelvi oktatás úgynevezett kísérleti iskolákban folyik, amelyeket az Országos Pedagógiai Intézet patronál. Délszlávok legnagyobb számban Hercegszántón, Garán és Bácsalmáson élnek, németek Nemesnádudvaron, Bácsbokodon, Vaskuton és Csátalján. A járás lakosságának 12 százaléka délszláv és 10 százaléka német. Az egész környéken ismert és közkedvelt a bácsalmási ,,DIván”-klub. Katymáron bunvpvó/» ,-1 tiségi klubot szerveztek a fiatalok. Irodalmi esteket, iró — olvasó találkozókat, vitaesteket, ankétokat rendeznek, képzőművészeti kiállításokat szerveznek. Nemesnádudvaron a fiatalok német nyelvű irodalmi színpadot hoztak létre és megalakult az ifjúsági táncklub. Bácsbokodon, Csávolyon, Hercegszántón, Nemesnádudvaron helytörténeti és honismereti klubok működnek igen jó eredménnyel, már eddig is sok érdekes néprajzi adalékot gyűjtöttek össze. A különböző nemzetiségi tánccsoportok, igy a garaiak, a hercegszántóiak és a nemesnádudvariak táncaikban és koreográfiájukban a nemzetiségi tánchagyományok nemzedéki örökségét őrzik. Sokfelől érkeztek ide a népek vándorutján és a történelem során az őslakosoknak számitó magyarok, bunyevácok, németek mellé felvidéki telepesek, székelyek, szegény kubikosok a Viharsarokból. Még délvidékről is jöttek. Nem mondom, hogy nem voltak eleinte súrlódások... — De csak a legelején — szól közbe Zegnál Márk tanácselnök. — Voltak sértődések, visszahúzódások, voltak bezárt kapuk és befüggönyözött ablakok. De ma már?... Nyoma sem maradt ennek. A téeszünk jó, munkája mindenkinek van, asszonyaink is dolgoznak, hovatovább odajutunk, hogy munkaerőhiánnyal küzdünk... A község fejlődik, az emberek egyetértésben élnek egymás mellett... Talán hihetetlen, nyolc és fél millió forint értékű társadalmi munkát végeztek a garaiak. Magyarok, délszlávok, németek együtt. A községért... Sarkig tárva vannak a kapuk... — Mi a legnagyobb gondja Garának? — A művelődési ház, felelik egyszerre hárman is, mert közben megérkezett Forzeg István iskolaigazgató. — Több gond is van, de ez a legnagyobb. Gara sokat ad a művelődésre, nálunk mindig pezseg az élet, kapcsolataink vannak jugoszláv művelődési csoportokkal, itt járt a napokban a zágrábi ifjúsági színház, de olyan állapotban van a művelődési ház, hogy elhatároz-1_* —*'-«Äpon onitíinlf POV lliat. — Csakhát... vonja fel a vállát a tanácselnök. — ennyi pénze nincs a községnek. Igaz, a téesz másfél millió forintot már felajánlott, máshonnan is kapnánk, de az se elég. Még az se, hogy a lakosság egy emberként vállalja a társadalmi munkát... — Mi olyan művelődési házat szeretnénk, amelyik mindannyiunk közös, szép otthona lenne; magyaroké, délszlávoké, németeké — mondja a tanácselnök. — Es bármilyen nehézséget is jelent ennek a létrehozása, mi bízunk abban, hogy mégis megépül. Mert együtt akaijuk! Mert összefogunk. Es ez többet jelent mindennél... Ennek az erejében hiszünk mi, garaiak... ülés Sándor A MÚLT TANÚJA AZ ALCSÚTi KASTÉLY ☆ ALCSUTDOBOZ, Fejér megye (bicskei járás). A Vértes hegységtől keletre, Bicske közelében van Alcsutdoboz. A háború előtt itt volt a Habsburg-család magyarországi uradalmainak központja. Most arborétumáról nevezetes. mintegy 40 hektáros arborétum pompázik. Az alcsuti kastélynak — amelyet Pollack Mihály tervezett — már csak a homlokzata van meg. A második világháború alatt kiégett, megmaradt építőanyagát pedig széthordta a környék lakossága. A homlokAz 1800-as évek elején még kopár, elhagyott földek jellemezték a vidéket; 1819-ben József Nádor azután megszerezte, és rövid idő alatt mintaszerű birtokká alakította az alcsuti uradalmat. A 7500 hektárnyi birtok tanyáit fasorokkal szegélyezett utak kapcsolták össze. A Csaplár-hegy tövében pedig felépítették azt a kastélyt, amelynek romjai körül a zat is arra enged következtetni, hogy e nemes formájú, neoklasszicista stilusu épület talán hazánk egyik legszebb kastélya lehetett. Az épület körül volt József nádor ,,angolkertje”. Az egykori üvegház és pálmaház alkotja a mai arborétum magját. Számos faritkaság díszeleg a negyvenhektáros kertben. Itt látható az 1825-ben — a kastély építésével egy időben — ültetett fehér akác, hazánk egyik legöregebb fája. Agait erős vaspántok fogják össze, törzsének körmérete: 5,5 méter. Az Észak-Amerikából származó tulipánfa magassága meghaladja a 25 métert, és jó 30 méteresre nőtt a nálunk gledicsiaként ismert lepényfa. Sokféle fenyő van a ritkaságok között: például görög-, jegenye-, japán-, szerb- és hemlockfenyő. Igen szépek a Kelet-Kínából származó páfrányfenyők is. A másfél évszázados gyűjtemény különösen értékes fája az Észak-Amerikából származó óriás tuja: ágai földet érve gyökeret eresztettek, és önállóan élnek tovább. Amerikából származik a cserepes vasfa és a mocsári ciprus is. Nagyra nőtt mocsári ciprusok szegélyezik a park majdnem kéthektáros tavát. Találhatók az arborétumban tölgyek, bükkök, hársak és juharfélék is. A felsorolt értékes fafajokon kívül sok különleges, egzotikus fát is elültettek és honosítottak meg a kastélykertben. A park — 1952 óra — természetvédelmi terület; szombaton és vasárnap várja az érdeklődőket, a fővárostól mindössze ötven kilométernyire. Madarak, mókusok vidám tanyája, az élő fák múzeuma az alcsuti arborétum nemzeti kincsünk egy darabja. Szente Erzsébet HIRDESSEN LAPUNKBAN ÓHAZAI EREDMÉNYEK ÉS A BAJNOKSÁG ÁLLÁSA BUDAPEST — Nem Ígért különösebb meglepetést a 31. labdarugó-forduló, s ezt az eredmények is igazolták. Az élen álló csapatok megszerezték a győzelmet, és a vele járó 2 pontot, igy a táblázat élén a helyzet nem változott: az U. Dózsa vezeti a mezőnyt a Bp. Honvéd előtt, 2 ponttal lesza„ kadva követi az MTK-VM, és a vezetőkhöz képest 5 ponttal lemaradva a Vasas. Élesedett viszont a harc az „alsóházban", a kiesőjelöltek közül a Kaposvári Rákóczi két pontot szerzett az immár hetek óta gyenge formát mutató Ferencváros ellen. EREDMÉNYEK MTK-VM—PMSC 1:0 (0:0) U. Dózsa—Békéscsaba 4:1 (0:1) BP. Honvéd—ZTE 3:0 (2:0) Vasas—Csepel 4:2 (3:1) Videoton—Rába ETO 1:1 (1:1) T atabánva—Haladás 2:1 (1:1) Kaposvár—Ferencváros 1:0 (1:0) Dunaitfváros—Diósgyőr 2:0 (1:0) Szeol—MÁV Előre 2:2 (1:0) A BAJNOKI ÁLLÁS: 1. O. Dózsa 2. Honvéd 3. MTK-VM 4. Vasas 5. Videoton 6. DVTK 7. FTC 8. l at ab. 9. D.-újv. 10. D.-r-aba 11. PMSC 1». Csepel 13. Haladás 14. Rába E. 15- ZTE 16 MÁV E. 17. Kanosvár 18. SZEOL 31 17 31 20 31 17 31 15 31 15 31 10 31 11 31 11 31 10 31 11 31 10 31 9 2 87 5 60 4 50 5 55 6 70 8 40 10 10 59 10 10 44 11 10 51 7 13 38 8 13 41 8 14 43 9 14 36 13 13 33 II 14 31 5 18 49 6 18 30 6 19 A 41 46 :17 46 :24 44 :35 41 :43 40 :32 33 :46 32 :42 32 :50 31 :52 29 :43 28 :55 26 :51 23 :46 23 :60 23 :73 21 57 20 :6€ 18
