Magyar Hiradó, 1978. január-június (70. évfolyam, 2-17. szám)
1978-01-19 / 3. szám
14; ULiDAL MAGVAK HÍRADÓ „ANGYALT VETTEM FELESÉGÜL” írta: DOHNÁNYINÉ ZACHÁR ILONA Elvitathatatlanul igaz az a mondás, amely azt állítja, hogy legjobb a középút. Semmit nem szabad eltúlozni még a jót sem. Ezt már annakidején Shakespeare bebizonyította, hogy még az erény is rombolhat és pusztíthat, ha túlzásba viszik. Rómeó és Julia esetéből láthatjuk, hová vezet a szerelem helytelenül alkalmazva Lear Királyban, hogy az apai szeretet milyen tragédiát idézhet elő, Julius Caesarban, hogy a hazaszeretetet sem tanácsos eltúlozni. Valamikor Magyarországon nagy port vert fel egy operett, melynek ez volt a cime: „Angyalt vettem feleségül.” Egy ember feleségül vesz egy valódi angyalt, aki képtelen beleélni magát a földi életbe, nem tud és nem is akar a társadalmi viszonyokhoz alkalmazkodni. Valahányszor vendégek jönnek, szemükbe mondja, mi rosszat követtek el, féijét mindenfélével vádolja, amit pedig az csak udvariasságból követ el, szóval olyan elviselhetetlenné válik, hogy az ura szinte irtózik tőle. A népszerű Írónő, Taylor Caldwell roppant érdekes best seller regényt irt éppen erről a tárgyról a következő címmel: „Ceremony of the Innocent.” Ellen Watson nevű fiatal leány a főhősnő, aki nagy nyomorban tengődik nagynénjével, majd mint cseléd tartja fenn magát. Egy előkelő magyar törvénytelen gyermeke, de ő nem tud erről, csak azt tudja, hogy az anyja születésekor meghalt és az apját sose ismerte. Nagynénjével sokat jár templomba és egy napon egy szentbeszéd olyan hatással van rá, hogy egész életére rányomja a bélyegét. A pap ugyanis felszólítja a hallgatóit, hogy mindig, mindenkit szeressenek és bízzanak meg mindenkiben. A leány ezt megfogadja és ettől fogva képtelen megkülönböztetni a jó embert a rossztól, neki mindenki jó, csak félreértették az emberek. Talán azért is van rá éppen ez a szentbeszéd ilyen nagy hatással, mert már születésétől fogva azok közé tartozik, akik úgynevezett „ártatlanok” és azok is maradnak mindhalálig. TaylorCaldwell szerint vannak olyanok, akik ártatlanoknak születtek — mi úgy mondjuk, naivak, hiszékenyek, akik mindenkiben csak a jót látják és ennek fejében mindenki becsapja, megcsalja, sőt utálja és megveti őket, mert csak a gyengeségüket, hiszékenységüket, oktalanságukat, tökéletlenségüket látják. Pedig Ellen alapjában véve intelligens, fogékony lelkű teremtés, úgyhogy mikor egy előkelő, Jeremy Porter nevű dúsgazdag fiatal ügyvéd és politikus meglátja beleszeret, mert felismeri, hogy olyan csodálatos tulajdonságokkal bir, melyeket sohase tapasztalt még nőben. Olyan nagy hatással van rá Ellen, hogy elveszi feleségül. Ez persze olyan lenne, mint egy tündérmese, a baj csak az, hogy Ellen akármilyen igyekezettel iparkodik is hitvesi és háziasszonyi kötelességeinek megfelelni, éppen az a szokatlan és meglepő naivitása, melyért félje beleszeretett, válik most kerékkötővé minden tevékenységében. Szegény Ellen mindenfelé csak megvetést és gyűlöletet kelt a többi nő körében, olyannyira, hogy csak egy barátnője akad, az is utálja és csak azért érintkezik vele, mert a férjét igyekezne elkaparitani. Cyrus Vance koronaátadási beszéde (Folytatás a 8. oldalról) hulláma — amely az első világháború kezdetéig tartott — magyarok tízezreit sodorta országunkba. Földművesek, szakmunkások és üzletemberek lettek, tudósokká, kiemelkedő művészekké váltak. 1944-ben, ahogy a frontvonalak mind nyugatabbra húzódtak Magyarországon, Szent István koronáját és a koronázási ékszereket a korona őrei Budapestről — ahol azokat hagyományosan őrizték — Nyugat-Magyarországra vitték. 1945 márciusában az őrség azokat magyar földről Ausztriába vitte. Később megőrzésre átadta a koronát és a koronaékszereket az Egyesült Államok hadserege alakulatainak. Mi ezt a felelősséget annak tudatában vállaltuk, hogy a korona a magyar nép tulajdona. Ennek a történelmi és egyházi kincsnek, amely csaknem ezer évig központi szerepet játszott a nemzet történelmében, Magyarországon a helye, ahol az ország népe tisztelettel adózhat neki. Carter elnök levelet intézett az önök elnökéhez, amelyben megállapítja: „A büszkeség őszinte érzésével tölt el, hogy visszaadhatom Magyarország népének ezt a felbecsülhetetlen értékű kincset, amelyet megóvni a második világháború szörnyű pusztítása óta az Egyesült Államok számára megtiszteltetés volt. Ebben a tettben én a két nép hagyományos barátságának megerősítését látom.” A korona visszadása tükrözi népeink és kormányaink kapcsolatainak fejlődését, és találkozik a magyar nép nemzeti törekvéseivel. Hisszük, hogy ez erősíti a helsinki záróokmány szellemét, amely mellett az amerikai és a magyar nép alapvetően elkötelezte magát. HETI NAPTÁR Január VÍZÖNTŐ HAVA 22— VASÁRNAP: ARTUR 23— HÉTFŐ: ZELMA 24— KEDD: TIMÓT 25— SZERDA: PÁL 26— CSÜTÖRTÖK: VANDA 27— PÉNTEK: ANGELIKA 28— SZOMBAT: KÁROLY Az ura is kezdi megelégelni ezt a makacs naivitás és csak sokszor rettenetesen haragszik rá azért, hog mindig csak a jót látja az emberekben; mely má rögeszméjévé vált, saját gyermekeit is elrontja elkényezteti, úgyhogy azok gonoszakká válnak. E által a hiszékenység és túlzott jóindulat álts valahogyan éppen azt a tulajdonságot ébreszti fe környezete legtöbb tagjában, amely határozottal gonosz. Butának, gyengének, tudatlannak tartják é megvetik érte. Ellen észreveszi ezt az idegenkedés és mint idegen él azok közt, akik közé sors rendelte. Félje mégis hiába oktatja, hiába könyörög majd szidja haragosan, hogy változzon meg, hagyj abba ezt a szeretési és bizási mániát, mert egysze nagyon rá fog fizetni. De Ellen nem hallgat ebbe? még a féijére se, akit pedig egész leikével imád mivelhogy ez a mértéket nem ismerő bizalom, hál és ragaszkodás az alaptermészete. Ha néha mégi elveszti az egyensúlyt és valamilyen sértésre élese’ felel, azonnal olyan bűntudat nehezedik rá, hog alig bírja elviselni és még ő kér bocsánatot, hog bűnbánattól megszabaduljon. Taylor Caldwe! szerint ez a naiv, jóhiszemű emberek tragédiája, hogy mások félreismerik, avagy sokszor nagyoni kiismerik és kijátszák őket, pokollá téve égés életüket. Pedig mennyit kellett Ellennek ezér szenvednie és azért, hogy vak bizalmában képteler felismerni az ellenséget és a jóbarátot. Félje halál után még gyermekei is ellene fordulnak és bolondok házába akarják bezárni. Taylor Caldwel int ezért bennünket, hogy mindenben tartsunl mértéket, még a bizalomban és szeretetben is, mer sohasem árt egy kis óvatosság és józan megfontolás hogy a helyeset cselekedjük. Elnök úr! Nekem jutott az a rendkívüli megtis: teltetés, hogy Carter elnök és az Egyesült Államo népe nevében — akiket itt az Egyesült Államok konj resszusának több kiváló tagja, valamint más neves í tiszteletben álló amerikai állampolgár képvisel - Szent István koronáját visszaadjam Magyarorszá népének. Az amerikai külügyminiszter ezután jelképese átadta a koronát és a koronázási ékszereket, máj' Apró Antal átvette nemzeti ereklyéinket. Az országgyűlés elnöke ezután válaszbeszéd1, mondott. HÁLA Az én hálám, Istenem, hálák hálája legyen minden hálán túltegyen, benne ezer szíve legyen. Az én hálám, Istenem, hálák kórusa legyen ünneplő, égi szavak melyek eléd hullanak. Az én hálám, Istenem, felhőző tömjén legyen, ima legyen és örök, mely köszön és könyörög. Az én hálám, Istenem, ne múljék el sohasem, akkor is, ha nem leszek, bocsássák be az egek. Falu Tanú
