Magyar Hiradó, 1978. január-június (70. évfolyam, 2-17. szám)
1978-04-13 / 15. szám
12. OLDAL MAGYAR HÍRADÓ TANÁROK ÉS KÖNYVEK írta: HALÁSZ PÉTER Valahányszor a müncheni Schelling-strassé-ban lhaladok egy antikvárium előtt, eszembejutnak a égi pesti antik váriusok: a Korda-féle könyvkereskedés az Erzsébet körúton, Aczél Testvérek a Muzeum-köruton, a Tábori bolt a József körúton. Természetesen volt sokkal több is, a Muzeum körúton a Pázmány Egyetemmel szemben csaknem minden házban volt uj és használt tankönyvek kereskedése, hosszú volna felsorolni mindet. Az Aczél Halé»* Péter Testvérek nemcsak könyvkereskedők voltak, de kiadók is, ők jelentették meg azokat a kékfedelű kis füzeteket, amelyek óriási példányszámban fogytak, s amelyeket ,,puskának” neveztek. Vergilius, Ovidius, Horatius, Cicero kipreparálva, a tananyagba fölvett részletek lefordítva. Hasznos könyvecskék voltak ezek. Azután Réger Béla összeállításában ,,A magyar irodalom tartalmi ismertetése.” Réger rövidesen, tömören összefoglalta a középiskolák valamennyi kötelező olvasmányának tartalmát és összegezte mondanivalójukat, azokat a belőlük levonható következtetéseket, amelyeket a kötelező olvasmányokról feladott dolgozatokban fejtegetni kellett. Ez is hasznos könyv volt, megmentette az embert attól, hogy elolvassa a „Dorottyát”, Jósikától a „Két szomszéd vár”-at, Eötvöstől a „Falu jegyzőjét”, bár ma már az a gyanúm, hogy ez nem volt „tiszta haszon”. A mi osztályunk egyébként nem használhatta a Régért. Ennek pedig az volt az oka, hogy Réger Béla volt a magyar tanárunk. Sohasem felejtem el, amikor a hetedik gimnáziumban egy osztályismétlő került hozzánk, azt hiszem a Lónyai utcai Református gimnáziumból. Pár hete lehetett az osztályban, amikor Réger kihívta felelni: mondja el, miről szól az „Uj földesur”, helyezze el korba, milliőbe és fejtse ki, hogy véleménye szerint mi volt célja Jókainak ezzel a regényével? Az uj fiú mondani kezdte mint a vízfolyás: szóról-szóra Réger mondatait. Réger magas, szemüveges, őszhaju ember volt, rendszerint fázott egy kicsit és panyókára vetett kabátban ült a katedrán. Általában nem volt mosolygós ember, s most se mosolygott, komoly, figyelmes arccal nézett magaelé. Mit érez egy iró, amikor visszahallja saját mondatait? De mit érez, ha egyben ő a tanár is, akinek hivatalból tiltania kell annak a puskának a használatát, amelyet ő irt? Ez érdekes és bonyolult lélektani folyamat lehet, de bennünket nem érdekelt, mi a tiszta káröröm tengerének tarajos hullámain ujjongva repültünk és fulladoztunk a visszafolyton nevetéstől. A Réger-puska ugyanis mindannyiunknak megvolt, mi is abból tanultunk, de volt annyi eszünk, hogy átkomponáljuk és ne használjuk felismerhetően az ő mondatait. Mint később kiderült, az uj fiú „puskájának” hiányzott a címlapja. Nem tudta, hogy ugyanaz a tanár irta, aki felelteti. Réger végül is felfigyelt a viharos derűre, megelégelte a viccet, félbeszakította az uj fiút és a helyére küldte. — Látom, hogy készült — dünnyögte — de nem Jókaiból, hanem Régerből. Azt mondhatná valaki erre: minthogy Réger valószínűleg egészen jól keresett ezekkel a kis könyvecskékkel, ez az eljárás nem volt tökéletesen „fair”. Ez azonban ismét olyan fogas kérdés volt, amin nem törtük a fejünket. Az antikváriumokra azért is jól ^emlékszem, mert május második felében már nem azzal a tervvel és szándékkal és érdeklődéssel vettem kézbe a tankönyveket, hogy mit lehet tanulni belőlük, de sokkal inkább azzal, hogy mit lehet majd kapni értük. A Stilisztikának például jó ára volt. Jó tankönyv is volt, Ady Lajos irta, a költő fivére. Aki egyébként tankerületi főigazgató volt és az év során egyszer vagy kétszer látogatást is tett a gimnáziumban. Jó ára volt Bemolák Imre matematika könyvének is. Bemolákkal a Madáchgimnázium diákjainak volt inkább gondja, minthogy ott tanított. Volt mégegy tankönyviró tanárunk: Dr. Ember István, aki a filozófia-tankönyvet irta. író volt több is, de nem mindet a tananyaga érdekelte. Machovits például kitűnő költő volt, halk, finom és nagyon szerény verseket irt, még csak óraadó-tanár volt, tehát nem is kinevezett, amikor alig 30 esztendős korában elvitte a tüdőbaj. Német tanárunk, Krampoll Miklós a filmművészet tudósa volt, kapott is egy évi ösztöndíjat az UFA-filmgyár tanulmányozására, sose felejtem el, mekkora ázsiója lett Krampollnak a gimnáziumban, amikor megjelent fényképe a Színházi Életben Lillian Harvey társaságában. Visszajött Berlinből, de jóllehet folytatta a német tanítást, órák alatt főleg a könyvét irta. A filmművészetről. Kövérkés, ÉVFORDULÓ OSZTRÁK TRAGÉDIA 1938. március 12: az ausztriai Anschluss napja. — Anschluss német szó. Magyarul: csatolás, kapcsolás. Általános értelmezésben: más állam erőszakos bekebelezésére irányuló törekvés. Ilyen volt a német imperialisták negyven évvel ezelőtti tette: Ausztriát Németországhoz csatolták. A történelmi tragédiáért az osztrák jobboldali politikusok is felelősek. Ugyanis az egyértelműen antifasiszta erőket már az előző esztendőkben illegálitásba kényszeritették. Betiltották a kommunista pártot, feloszlatták a munkás rendfenntartó Schutzbundot (Köztársasági Védszővetség), majd a szociáldemokrata pártot. — A német vezérkar már 1937 júniusában kidolgozta a „Sonderfall Otto”-t: az ausztriai fegyveres intervenció tervét. Tény: Ausztria kancellátja, a keresztényszocialista Kurt von Schuschnigg a kritikus hetekben kapcsolatot keresett a kommunisták és a szociáldemokraták vezetőivel. Nem merte azonban engedélyezni a munkásság szervezési szabadságát és a baloldali erők náciellenes mozgósítását. A fasiszta Németország diktátorával, Hitler Adolffal taktikázni próbált. 1938. március 13-ra népszavazást hirdetett. A népszavazást az osztrák nemzetiszocialista vezér, Arthur Seyss-Inquart ultimátumára elhalasztotta. 1938. március 11-én pedig rádión bejelentette kormánya lemondását. — Hitler ekkor aláírta a bevonulási parancsot. Március 12-én hajnalra rendelte el a határ átlépését. Megkezdődött az Anchluss ellenzőinek letartóztatása. Kész volt az ujraegyesitési törvény, mely szerint Ausztria a német birodalom egyik országa, az szemüveges fiatalember volt Krampll Miklós, puha, szőke haja kétoldalt előrehullott, ült a katedrán, felnézett és kihirdette: — Csendes foglalkozás! És irta a könyvét. Se nem látott, se nem hallott. Amikor már a mennyezetig csapott a lárma az osztályteremben, akkor riadt csak fel és szórakozott pillantással meredt a padsorokra. A rákövetkező esztendőben megjelent a könyve. Kispéter Miklós: „A győzelmes film”. Hosszú időn keresztül tankönyv volt a Színház- és Filmművészeti Akadémián. Dallos György olasz írókat fordított, Staud Géza dramaturg volt a Madách Színházban, a felesége akkor induló, tehetséges szinműiró: Székely Julia. Úgy emlékszem hetedikes lehettem, amikor bemutatták „Nóra leányai” című darabját a Nemzeti Kamara Színházban. A turulisták, jobboldali egyetemi hallgatók csoportja, bűzbombás tüntetést rendezett a nézőtéren. A darabot valamennyien megnéztük és Stauddal hosszú dramaturgiai megbeszéléseket folytattunk róla latinóra alatt. A gimnázium igazgatója, Lengyel Miklós ifjúsági lexikont, enciklopédiát irt, kérdezzfelelek formában, az volt a cime, hogy: „Tamás érdeklődik”. Tömérdek példányban volt föllelhető a gimnázium könyvtárában. Mindez pillanatok alatt jut az eszembe, amikor elhaladok a Schelling utcai antikvárium előtt. Pedig csak öt lépés az egész. De az öt lépés visszavisz egy másik városba, korba, más világba és más emberek közé. Az igazi öröm persze az volna, ha lenne eladnivaló könyvem. Mondjuk az Adyféle magyar, vagy a Bemolák-féle matematika, minthogy közeledünk az év végefelé és már nem lesz több feleltetés...___________________________________ osztrák kormány összes jogai a birodalmi kormányra szálltak át. A törvény kihirdetésével Ausztriát beolvasztották a Harmadik Birodalomba. Az eurokommunizmus térhódítása Az 1950-es években a kommunizmus nem volt olyan erőteljes és továbbterjedő, mint napjainkban. A kommunisták uralomra jutottak Kubában, benyomultak Afrikába, Délkelet-Ázsiába, és most egy uj fajta kommunizmus, az ugyenvezett eurokommunizmus söpör végig Nyugat-Európán. Franciaországban minden ötödik szavazó a Kommunista Pártra adta le szavazatát. Olaszországban minden harmadik szavazó a kommunizmust támogatja. Spanyolországban minden tizedik, Portugáliában pedig minden hatodik személy a kommunizmus mellett tör lándzsát. Mi az eurokommunizmus és miért teljed a fejlett, iparosított nyugat-európai országokban? Az eurokommunizmusnak három fő alkotó része van: függetlenség a Kremltől, erős nacionalista politika és végül kommunista győzelem szavazás által. Az eurokommunizmus szószólói nem fogadják el többé a Szovjetuniót mint a kommunizmus példaképét. Az eurokommunizmus azért teljed, mert a dolgozó osztálynak megoldást igér a magas munkanélküliséggel és inflációval szemben. A fiataloknak ugyanakkor uj nemzeti érzést és uj idealizmust ajánl. Henry Kissinger egykori amerikai külügyminiszter szerint az eurokommunizmus növekedésének alapja az, hogy a magasan iparosított társadalmak nem képesek megoldani gazdasági és társadalmi problémáikat; növekszik a munkanélküliség az ipar komputerizálódása következtében; és a bürokratikus államrend egyre jobban elidegeníti az egyént a társadalomtól. 's
