Magyar Hiradó, 1978. január-június (70. évfolyam, 2-17. szám)
1978-03-23 / 12. szám
ROLDAL MAGYAR HÍRADÓ ■n ŐRSÉG írta: KLAMÁR GYULA A legkisebb magyar kisebbség Burgenlandban, közelebbről az Őrségben van. Székely származású, izes beszédű nép ez, kissé elfelejtett maradék-magyarság, amelyet most kezdenek ismét felfedezni — remélhetőleg nem késő még. A fiatalsága zömében már alig-alig tud magyarul, ha tud is, szégyenli a magyar beszédet, kisebbrendűségi érzésben szenved, mint általában a határokon túl élő magyarok. De nemcsak az osztrákok előtt, hanem még saját vérei előtt is, ha azok nem az Őrségből származnak. A nyugati magyarok, a pestiek és az óhazaiak általában egészen másképp beszélnek, mint az őrségiek, akik erősen ,,Íznek”, azonfelül pedig egész csomó olyan kifejezést használnak, amiket a hazaiak nem hallottak még, nem ismernek. Most folyik az Őrségben ennek a régies magyar nyelvjárásnak a feltérképezése s bizonyos, hogy a magyar nyelv gazdagodni fog általa. Vannak biztató jelek is az Őrségben! _ •_• ,,Európafalunak” nevezték el az osztrák televízió munkatársai a burgenlandi Rotenturm-ot (Vörösvárt), mert ebben a faluban majdnem egyenlő arányban laknak osztrákok, (azaz németek), magyarok és horvátok. Igaz, hogy ez az „Európafalu” úgy jött létre, hogy az összeérő három falut, az osztrák Rotenturmot, a magyar Szigetet és a horvát Spitzzickent egyesítették egyetlen nagy községben. A község osztrákjai és horvátjai katolikusok, a magyarok evangélikusok. A televízió ügyes és művészi műsorban mutatta be a különböző nyelvet beszélő, különböző vallást követő lakosság társadalmi és kulturális életét — valahogyan igy, egymás mellett élve, egymás nyelvét, vallását, szokásait tisztelve kellene meglenni Európában is. És az osztrák tv becsületére legyen mondva: éppen ennek a békés együttélésnek csinált propagandát és azt fejtette ki, hogy Rotenturm csakis addig érdemli meg az „európafalu” jelzőt, amig lakossága megőrzi nyelvét és vallását. Ez pedig csakis a magyarokon, illetve a horvátokon múlik, erőszakkal senki nem veszi el tőlük... Géppel sokszorosított, szerény külsejű lapocska jelenik meg évente kétszer a Burgenlandi Magyar Kulturegyesület (Felsőőr) kiadásában. Most került kezünkbe a második számú füzet. Sok érdekes hírre bukkanunk benne, lapozgatva a vastag „szivó-papirt”. A kulturegyesület elnöke: Moór János igazgató-tanító tesz a bevezető cikkben hitet a magyar kultúra mellett, és közli, hogy az előttünk álló 1978-as esztendőben a magyar kisebbség életében jelentős föllendülés várható. Az egyesület erre nézve vár indíttatásokat és lehetőségeket a bécsi kormánytól, amellyel szoros együttműködésben dolgozik majd a kisebbségi magyarság kulturális felemelkedése érdekében. A burgenlandi katolikus, a református, és az evangélikus egyházak dicséretreméltó erőfeszítéseket tesznek. Olvassuk dr. Gyenge Imre felsőőrsi ref. lelkész, az ausztriai reformátusság püspöke cikkét; Teleky Béla szigeti evangélikus lelkész, dr Galambos Ireneusz pap-tanár, alsóőri plébános Írását, mind-mind erről a tevékenységről tesz tanúságot. Teleky Béla például ingyen nyelvtanfolyamokat tart a vegyes házasok nem magyar nyelvű tagjainak, s (Folytatás a 10. oldalon) Húsvéti kislexikon Alapünnepünk a husvét. Meggyőződéssel valljuk Pál apostollal: „Ha pedig Krisztus nem támadt fel, akkor üres a mi igehirdetésünk, de üres a ti hitetek is” (1 Kor 15, 14.) Hitünk közös, szent forrására utal a keleti keresztyének máig élő, ősi, szép húsvéti szokása, husvét-hajnali köszöntése: Krisztus feltámadt! — s a válasz rá: valóban feltámadt! Az ősegyházban a vasárnap — és minden vasárnap — feltámadásünnep volt. Az Ujtestamentum számos helye kiemeli a „hét első napját” (pl.: 1 Kor 16, 2, Csel 20. 7) és összefüggésbe hozza a feltámadással. Nem tudjuk teljes bizonyossággal, hogy pontosan mikor lépett, ha nem is e minden heti ünnep helyére, inkább mellé az évente egyszer ünnepelt husvét, a naptári helye az újszövetségi összefüggései szerint is szorosan a zsidó páska-ünnep közelébe. Annyit azonban bizonyosan tudunk, hogy az ókori egyház jelentős történetírója, Eusebius püspök a 2. század első felében élt I. Sixtus pápa nevéhez kapcsolja husvét Rómában megtartott évenkénti megünneplésének kezdetét. A páskaünnep közelében kialakulható ünnep arról is tanúskodik, hogy ebben a korban a keresztyének jelentős tömegei pogány származásúak voltak; a zsidó ünneprend nem befolyásolta jelentősen őket sem hitükben, sem keresztyénségük külső megjelenési formáinak kialakításában. Már az egyház első századaiban vita támadt azon, hogy pontosan melyik napon, illetve vasárnapon ünnepeljék a feltámadást. Végül a 325. évi niceai zsinat úgy határozott, hogy husvétot minden évben azon a vasárnapon kell ünnepelni, amely a tavaszi napéjegyenlőség utáni holdtöltére következik. E rendelkezésből következik az, hogy husvét ünnepe soha nem lehet március 22. előtt vagy április 25.után. Husvét ünnepe időpontjának évente változó elhelyezkedése kihat az egész egyházi esztendő rendjére. Az utóbbi időben mind egyházi mind világi részről lyra és újra felvetődött husvét azonos napra rögzítésének gyakorlati szükségessége és elméleti lehetősége gondolata. A Fiam él A Fiam él! — mondja halkan. — Fiam él! dalolja szüntelen lázas ajakkal. Sötét ruháját átváltja lángolóra s szemének csillagzápora a visszatérő férfiak felé kérdez, kutat. S hogy elmesélik az üres sír sugárzó hajnali fényét, a Szűz anyai, drága arca örömben ég, izzik: — Ki megadtad megérnem legnagyobb csodád Fiam feltámadását s hírét, hogy karjaidba visszatért, és Istenem, te áldott mindenekfelett, szívesen taposom földed még tovább, hogy hitet tegyek, mert tudom, hogy ezt az édes örömet szívemből vissza nem veszed. Ajánlás: Ismerd el, hogy életed annak a szolgálata ki téged a világba szólított, így életed folytonos öröm lesz és lélegzetvételed sem lesz más, mint Istent dicsérő dal. Nagy Méda A ciprusi Larnaca repülőterén lejátszódott véres események nyomán 15 egyiptomi harcos halt meg és Egyiptom és Ciprus között megromlottak a kapcsolatok. Éppen ez a tény hozza elő a kérdést, hogy egy ország mikor használhatja katonáit egy másik ország területén. A válasz még tragédia bekövetkezése nélkül is az, hogy nagyon ritkán. Az egyiptomi nyilatkozatok világossá teszik, hogy Yousef el-Sebainak, az A1 Ahram szerkesztőjének gyilkosai elfogatására indított kommandóakció sokkal fontosabb volt, mint a többi 11 túsznak a kiszabadítása. Valóban, az egyiptomiak már tudták, hogy a ciprusi kormány csaknem megegyezett a túszok szabadon bocsátásában, ezért attól tartott, hogy a gyilkosok is szabadlábra kerülnek. Jóllehet sem az áldozatok, sem a gyilkosok nem voltak ciprusi állampolgárok, a gyilkosság mégis Cipruson történt és a gyilkosok ciprusi repülőgépet vettek birtokba. Egyiptom rajtaütése világos beavatkozás volt a ciprusiak ügyeibe. Ha a kommandóegység a repülőgéprablókat Egyiptomban fogta volna el, a ciprusi kormány akkor is jogosan követelhette volna azok kiadatását, hogy a bűncselekmény elkövetésének helyén álljanak bíróság elé és viseljék megérdemelt büntetésüket. Hosszú évszázadokon át ünnepnek számított az egész husvét vasárnappal kezdődő hét. E szokás fokozatosan és országonként más-más időben háttérbe szorult. Általános gyakorlat a mai keresztyénségben a kétnapos husvét ünnep. Hazai érdekesség: Mária Terézia egykor országaira nézve XIV. Kelemen pápa 1771-ben rendelkezett úgy, hogy husvét csak két napig ünnepeltessék. Az ünnep nevének kialakításában egyes nyelvek megőriztek valamit a zsidó páska-ünnep nevéből, ' (Folytatás • 9. oldalon) l:' C 1l
