Magyar Hiradó, 1977. július-december (69. évfolyam, 28-48. szám)

1977-07-14 / 29. szám

Thursday, July 14, 1977 MAGYAR HÍRADÓ 19l OLDAL MAGYAR VIDÉK AGGTELEK KÉT ÉLETE FÖLD FELETT ÉS FÖLD ALATT AGGTELEK, Borsod, A- bauj, Zemplén megye (edelényi járás) — Aggtelek két életet él. Az egyik élet a felszínen zajlik, a másik, az elevenebb, a föld alatt, az óriás sziklák birodalmában. A község felnőtt lakosságának 90 százaléka a Borsodi Vegyi­kombinátba jár dolgozni. Tiz százaléka a szuhavölgyi bánya­üzemekbe. Mindenkinek van egy kis földje, állattartása. A föld szigorú. Régen úgy mondták, hatmagos. — Holdanként hat mázsa búzát hoz. — Ma már a föld is adakozóbb. Olykor tizenkét magot is ád. Az aggteleki karsztvidéken hajdan a lakosság főfoglalkozása a mészégetés és a mészszállitás volt. Egy szekérre 10—12 mázsa meszet is felraktak és vitték egészen Tokajig. Meszet égetett, erdőt irtott a tizenkét holdas paraszt is, a nincstelen is. A nők eljártak cserhántásra. A kemény munka, a közös sors és a mérhe­tetlen nagy szegénység volt a kovácsa annak a testvéri össze­tartozásnak. Aggteleknek 800 lakosa van. Az egykori mészégetőknek most nagy gondja: honnan vegyenek 8—10 mázsa meszet egy-egy újabb építkezéshez. Mert a falu • tágul és szépül. — Aggteleken soha nem volt rózsa. Most tele van velük minden kert. Elindulok a karszthegység valóságából, hogy a mesék világához érjek. Feltárul Aggte­lek kincseskapuja. Charonom, alvilági révészem Várnay Berta­lan, aki három évtizeddel ezelőtt odahagyta a paraszti, favágó életet, cserébe a tündérpalota varázsáért. Az Acheron vizéhez vezet, amely csendes és mozdu­latlan, mint mitológiai őse, az Alvilág határfolyója,. — Szabad­kozom, hogy idáig nem Hermész kisért el és nincs a számban obulus. — A barlang vizének tükrét sosem fodroztatta szellő. Lustán úszik a Styxbe. Várnay Bertalan 30 év alatt megismerte a barlang minden titkát. Tubi­­nakezelőként került a barlang­hoz. 1963 óra üzemvezető és ez év elejétől megbízott igazgató. Egyéni titkát hiába is rejti. Mindenki tudja róla, minden szavából izzón érződik: szerel­mes a barlangba. Honnan eredhetett a bar­lang? — kérdi Petőfi Sándor, amikor 1845 májusában itt járt. S felel: „Mikor a mennyország­ból kiebrudalták a pártos angya­lokat, itt kezdték jövendőbeli lakásukat, a poklot ásni, azon­ban itt nem boldogulván, másfelé fordultak...” A barlang keletkezésének igazi történetét a megmérhetet­len idők geológiai fátyla borítja. Tudományos következtetések szerint talán a harmadkor végén, vagy a jégkorszak elején vájta a természet alkotó műtermének. Leletek, őskori maradványok tanúsítják, hogy élt itt az j ősember, készített tárgyakat, tűzön égetett edényeket. A Csontvázat találtak, négy vagy hatezer évről. A tudomány felvéste Raisz Keresztény földmérő nevét, aki az 1700-as évek végén járt a föld alatti útvesztőben. Az ő Ariadne­­fonala az alvilági patak volt, amelyet ő nevezett le Styxnek. A múlt század elején Vass Imre, a tekintetes Gömör vármegye mér­nöke felfedezte a barlang Jósvafő felé vezető folytatását. Kessler Hubert és Jakucs László újabb kristálypalotákra leltek, hogy a huszonkét kilométer hosszú bar­langnak — ebből hét kilométer a csehszlovákiai Domicába nyúlik — világhírnevet szerezzenek, mivel Aggtelek uj-mexikói test­vére után Mammutbarlang —, a világ második legnagyobb csepp­kőbarlangja lett. Alvilági révészem egyre mé­lyebbre vezet a természet ősmű­helyében, a magasan feszülő boltozat alatt, reflektorok fény­csóváiban. Csupán az Oszlopok csarnokában 176 reklektor szór­ja csillogó fényét kőcsapokra, szikrázó fehér függönyökre, kővé dermedt zuhatagokra. Csipkés cseppkőképződmények eleve­nednek meg a fényárban. Az Acheron partján cseppkő-tek­­nősbéka lustálkodik. Fölötte szétterjesztett csipkeszárnyaival egy sas alussza millió éves álmát. Két színes fácán kőtollazattal a mennyezetről lóg alá, mintha csak az alvilági vadász fűzte volna aggatékára. Cseppkő-o­roszlán és süveges kozák figura vigyázza a Fekete-terem kőbe dermedt fáklyafüstjét. A hangversenyteremben Hubert Humphrey minnesotai szenátor a közelmúlt­ban operáción esett át. A 65 éves szenátornak vizhólyag rákja van. rendszeresen rendeznek hang­versenyeket. Ezer ülőhely váija a látogatókat. De a cseppkőbar­lang saját hangszerét is megszó­laltatja Várnay Bertalan, a cseppkősipokból álló orgonát és a kőxilofont. Nincs olyan emberi kézzel készített hangszer, amely szebben szólna, mint a cseppkő orgonája. A kékes derengésben színes oszlopok rajzolódnak elénk. Tizenhárom oszlop. Az Aradi tizenhármak oszlopa. Szemben egy síremlék és kopor­só. Petőfi emlékének ajánlották. Diákok serege virággal halmozza el a költő cseppKŐsiiját. És a virágok őt hónapig is frissek, színesek, illatosak. A kis fehér falu bekapcsoló­dott a nagyvilág áramába. Aggtelek idegenforgalmi kultú­rája évről évre fejlődik. Az elmúlt évben 215 ezer látogatója volt a világ szinte valamennyi tájáról. A barlangberendezés magas technikai színvonalát 1500 reflektor, korszerű betonu­­tak, akkumulátoros motoros csónakok jelentik. Az igazgató­ságnak hangos telefonösszeköt­tetése van a barlanggal. A javítási útfenntartó munkákhoz zajtalan elektromos targoncák viszik az építőanyagot. Megépült a szállodakombinát. Felújítot­ták, bővitették a régi szállókat. Járt itt — kétszer is — Szenczi Molnár Albert, 1828- ban Kossuth Lajos is megláto­gatta. Százoldalas cikkben vetet­te fel a cseppkövek korának kérdését. Tompa Mihály, kis nyolcsoros verssel köszöntötte a csodabarlangot. Csokonai Vitéz Mihály 1801. junius 5-én Ragályi Gedeon Gömör megyei nótárius társasá­gában jött el barlanglátogatásra. Gál Zoltán Elkészült Münchenben a Fá­raó teraszház. Az épületnek persze nincs semmi köze az ókori egyiptomi uralkodókhoz, de a ház formája a piramisokra emlékeztet. Az uj óriás épület­bem 400 lakás kapott helyet. ))))(((( óriási kereslet van azokban a levelezőlapokban, amelyeket a Vatikán postahivatala uj bélye­gekkel ezekben a napokban adott ki. A posta ugyanis ezeket elég ritkán, és kis mennyiségben bocsátja ki, aminek következté­ben a gyűjtők körében a lapok értéke magasra szökik. A kis postahivatal előtt hosszú sorok állnak, férfiak, nők, nagyma­mák és unokák, mert egy személy csak egy lapot vásárol­hat. Sherrill, New York állambeli kisvárosban. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom