Magyar Hiradó, 1977. július-december (69. évfolyam, 28-48. szám)

1977-09-22 / 39. szám

6. OLDAL MAGYAR HÍRADÓ Első számú társadalmi betegség: alkoholizmus Talán túlzás nélkül beszélhe­tünk az alkoholizmusról, mint népbetegségről. Az italozás folyamatszerűen alakul ki hosszabb-rövidebb idő alatt az alkoholizmus, melynek végső fázisát az állandó alkohol­éhség, teljes kontrolihiány, az értelmi és érzelmi képességek nagyfokú leépülése, valamint különböző szervi és pszihés szövődmények jellemzik. Ez az állapot már egyértelműen klini­kai eset, orvosi probléma. A betegség jókora ,,hátországa” azonban társadalmi gondot kell, hogy jelentsen. Az alkoholizmus (és a rendszeres mértéktelen ivás) a normálistól elhajló, un. deviáns viselkedésformák egyike, társa­dalmi és lélektani jelenség. A szociálpszichológia meghatáro­zása szerint az tekindendő alkoholistának, aki italozása folytán a társadalmi szerepelvá­rásoknak (mint dolgozó, mint családapa, házastárs) nem tud megfelelni. Általában alkoholiz­musnak mondhatjuk a rendsze­res „alkoholizálás” minden olyan formáját, amely lelki, testi és szociális károsodásokhoz vezet. Találkozás az alkohollal — olyan mozzanat, amelyben po­tenciálisan benne rejlik egy teljes „alkoholista karrier”. A szesz ugyanis feszültségek pillanatnyi oldására alkalmas, örömszerző hatása van, tompítja a gátláso­kat, felszabadulttá tesz. Kínál­kozik, mint igénytelen társasági szórakozásforma, valamiféle „öngyógyitó szer”, mint bufelej­­tő. Ezek a lehetőségek. Sok tényező teszi lehetővé ezek megragadhatóságát: anyagilag még elérhető: bizonyos igen alacsony kulturális színvonalon állók számára az egyetlen szórakozási lehetőség: széleskö­rű kereskedelmi kínálat, aktív reklám (utóbbi ez év elejétől tilos), valamint az ember és környezete kapcsolatának legkülönfélébb zavarai. „Abból kell kiindulnunk — hogy a civilizált emberiség nagy részének rossz a közérzete. Világszerte harminc-negyven százalékra tehető azoknak a száma, akikről karton készül idegosztályokon...” (Ezt a szám­arányt kisebbnek tartják <— anélkül, hogy a probléma súlyosságát vitatnák.) A kom­munikációs eszközök (rádió, televízió) terjedésével egyre széle­sebb rétegekhez jut el feldolgoz­hatatlan mennyiségű informá­ció, az emberben szorongást kelt, ez pedig gyengíti alkalmaz­kodóképességét. A városiasodás folyamata a régi társadalmi egységek bomlásával jár, fellazít­ja a biztonságérzetet adó emberi, környezeti kapcsolatokat, egyre nőnek az alkalmazkodás feszült­ségei. Ez szinte mindenkit próbára tesz, ám az eleve éretlenebb személyiség lelki teherbíró képessége csekély, az ÉLET A TENGER MÉLYÉN Sárga pókok9 A kutatók először az érzékeny hőmérő hibájára gya­nakodtak. Lehetetlen — vélték —, hogy két és fél kilométeres tengerszint alatti mélységben, ahol a vizhőmérséklet általában csak néhány fokkal több a fagypontnál, mintegy tiz Celsius fok meleg legyen. A megismételt mérések azonban makacsul a „lehetetlent” mutatták. Ezért különleges mérőeszközökkel és egy nagy teljesítményű tudomá­nyos buvárhajóval leereszkedtek a tengerfenékig. Megállapítot­ták: nem messze a Galapagos­­szigetektől, a Csendes-óceán alján forró vizű hévforrások törnek fel. A San Diegó-j öceánkutató Állomás munkatársai alapos vizsgálatsorozatot végeztek a Galapagos közelében feltörő forrásvíz-forrásoknál. Ez a ki­csiny, vulkánikus szigetcsoport csaknem pontosan az Egyenlítőn fekszik, több mint ezer kilomé­terre keletre a dél-amerikai partoktól. A sziget különleges élővilágára először Darwin hívta fel a figyelmet. A most végzett tengertani vizsgálatok szerint nem kevésbé különleges a „forróvizes tengerfenék” állat- és növényvilága. A vulkánikus tengerfenéken — ilyen mélységekben — alig van már élő szervezet. Am a 2500 méter mélyen fakadó hévforrások körzetében a mély­tengeri merülőhajóról készített fényképek — amint a „New Scientist” tudományos beszámo­lója írja — „sárga színű pókok állandó „stress”-ből enyhülést keres. Igen súlyos feszültséget okozott a hirtelen, nagy ívű, felfelé irányuló társadalmi moz­gás is, amikor az egyén nem rendelkezett az uj „szerep” betöltéséhez szükséges felké­szültséggel, elveszítette régi környezetét és nem tud, vagy csak nagyon nehezen tud beilleszkedni az újba. Ezek a feszültségek, ameny­­nyiben az adott társadalom kulturális szokásai, a kialakult normák és az egyén erkölcsi tudata lehetségesnek vagy elfo­gadhatónak tartja, az alkoholiz­musban is megtalálhatják felol­dásukat. (FOLYTATJUK) fehér kagylók valóságos csordájára és fehér kagylók tömegére bukkantak”. A tengerfenék élővilága e területeken egészen sajátos és minden fantáziát felülmúl. A kutatók elé valósággal oázis tárul a máshol kopár tengerfené­ken. A francia öceonográfiai Intézet kutatói felhívják a figyelmet, hogy az ilyen „tenger alatti oázis” ma még ismeretlen élőlények lakóhelye is lehet. Vitathatatlan tény, hogy az óceánok mélyén élhetnek isme­retlen — esetleg óriásu méretű — állatfajok és ezek „lakóhelye” talán az ilyen ritka forróviz-fel­­törések körzete lehet. Ez természeteresen nem jelenti azt, hogy most már feltétlenül hitelt kell adni a rejtélyes „tengeri szörnyekről, „tengeri kígyókról” szóló híra­dásoknak. Az ilyen tengeri szörnyek — amilyenről nemrég japán halászok közöltek képeket — jobbára elpusztult bálnák, néha óriás fókák maradványai­nak bizonyulnak. Ám egyszer­egyszer a kutatók valóban meghökkentő zsákmányra, ré­gen kipusztultnak vélt fajok képviselőire bukkannak. Ilyen „reliktumok” fészkei lehetnek a tenger alatti forróvíz-források. Lefogyni, éhezés nélkül Dr. Neil Solomon, a Johns Hopkins University School of Medicine társprofesszora szerint egyetlen diétázónak sem kell éhesnek lennie, hanem egye tele magát „kalória-szegény” ételek­kel és mégis vészit a súlyából. Még akkor is, ha az ember nem diétázik, hanem a megkí­vánt testsúlyánál tart, korlátlan mennyiségű kalória-szegény ételt ehet és soha nem fog meghízni. Több mint ötven általános, kalória-szegény étel van, amiből ehet az ember akár uzsonnára, akár pedig rendes étkezéskor. Olyan kevés kalóriát tartal­maznak, hogy az ember a saját testét égeti fel akkor, amikor ezeket elfogyasztja és megemész­ti. A kalória-szegény ételekben kevesebb a szénhidrát, a zsira­dék és a protein. Ezek együtt alkotják a kalóriákat. Továbbá az alacsony szén­hidrátot tartalmazó élelmiszerek fogyasztása révén a szervezet felhasználja elraktározott zsira­dékját és igy mindenképpen súlycsökkenés következik be. TERJESSZE LAPUNKAT qgsö?Cd ' KO\YH\> UtOK ROSTON SÜLT OLDALAS A nem túl zsíros oldalast háromujjnyi széles darabokra vágjuk a csont mentén, megsóz­zuk és kukta fazékban, vizet aláöntve, a betéten puhára pároljuk, vagy kevés vízzel közönséges lábosban puhítjuk meg. A puha husdarabokat lé nélkül tűzálló tálra egymás mellé fektetjük, megkenjük a mártás­sal, amelyhez 3 szál apróra vágott ujhagymát kevés olajon megpirítunk, hozzáadunk 4 evőkanál ketchupöt, 2 evőkanál borecetet, késhegynyi majorán­nát, sót, csipet borsot, kevés cukrot hogy kellemesen pikáns izű legyen. A megkent husdara­bokat sűrűn befedjük karikára vágott hagymával, és sütőben szép pirosra sütjük. A mártást a hús magába szivja, csak a kellemes iz érződik rajta. RAKOTT GYÜMÖLCSKRÉM Babapiskótával kibélelünk egy mély üvegtálat, megöntöz­zük 2 kiskanálnyi rummal, ráteritünk egy sor kockára vágott, levétől lecsurgatott befőtt őszibarackot. Erre egy sor — most már apróra tördelt — babapiskótát rétegezünk, rá ismét Őszibarack kerül, majd meghintjük durvára vágott dió­val meg rumban áztatott mazsolával. 2 egész tojást habosra keverünk cukorral, felengedjük tejjel, egy csomag vaníliás cukorral ízesítjük, és gőz fölött sűrű krémmé főzve, a lerakott gyümölcsre öntjük. Ha kihűlt, tetejét szépen kirakjuk 3 megtisztított, félbevágott, véko­nyan felszeletelt naranccsal, és tetejére vagy gyümölcszselét öntünk vagy bevonjuk habbá vert tejszínnel. Jégbehűtve kínál­juk. VIZES UBORKA ELTEVÉSE TÉLIRE Egyforma, közepes nagyságú uborkákat megmosunk, nagy befőzőedénybe tesszük és sós vízzel leforrázzuk, egy liter vízre egy evőkanál sót számítva. A sós vízben hagyjuk kihűlni, majd leszűijük, üvegekbe rakjuk, melléteszünk üvegenként egy­­egy csokor kaprot, 5 szem borsot, megtisztított tormaszele­tet és a vizet újból felforralva, ráöntjük. Nem kötjük le azon­nal: az uborka leve először megzavarosodik, utána feltisz­tul, ezalatt tiszta kistányért borítsunk az üveg tetejére. Mikor az uborka leve már szép tiszta, lekötjük. Januárig eltart­ható, kellemesen savanykás, a kovászos uborkához hasonló izű savanyúságot kapunk. E HETI SALÁTÁNK VEGYES SALÁTA Alapanyaga kockára vágott uborka, vékony laskára vágott zöldpaprika, nyolcrét vágott paradicsom. Néhány órára be­sózzuk, majd a levet leöntve róla, nagy kockára vágott keménytojással keverjük el. A zöldfélék mennyiségéhez mér­ten, egy-két pohár joghurttal simára keverünk egy késhegynyi curry-porral, és a salátára öntve, tetejére összevagdalt petrezse­lyemzöldet vagy snidlinget hin­tünk. (Aki szereti a különleges izeket, keverhet a salátához egy-két szem meghámozott őszi­barackot vagy kevés sárgadiny­­nyét, kis kockákra vágva). Jó étvágyat!

Next

/
Oldalképek
Tartalom