Magyar Hiradó, 1977. július-december (69. évfolyam, 28-48. szám)

1977-08-18 / 34. szám

Thursday, August 18, 1977 MAGYAB HÍRADÓ la. QLtDAL Albán—kínai szakítás reakciója BÉCS — Az egyre élesebb támadás-sorozat, amelyet albán rádióállomásokról intézte^ Kína ellen az elmúlt néhány hét folyamán, a jelek szerint nagyon 'oly fordulat bevezető fejeze­tsz Kelet-Európa figyel: ni fog-e Kínával az ottani unista kormányzat egyet­­urópai szövetségese? Ter­­„izetesen éppoly feszülten figyelnek a nyugati kormányok; egy szakítás drámai fordulatot hozhat a Szovjetunió stratégiá­jában. ATHÉN — A görög főváros több magasrangú kelet-európai diplomatájától kapott informá­ció alapján nyugati laptudósítók jelentik, hogy Albánia felszólí­totta Kína különféle kiküldötteit — technika szakértők, megfi­gyelők, újságírók, katonai össze­kötő-tisztek — mielőbbi vissza­hívására. Az albán nagykövetség tagadja az erről elterjedt híre­ket. BUDAPEST — Magyar kül­ügyi körökben amerikai „sem megerősítést, sem cáfolatot” nem kapnak az albán—kínai vi­szony súlyos leromlásával kap­csolatos hírekre nézve. WASHINGTON — Az al­bán—kínai viszony esetleges drámai fordulata elsősorban állna Albánia élén, a két ország között fennálló területi villongá­sok minfiig veszélyt jelentenek. Jugoszláviában sok százezer albán él és az ország déli részé­nek több kiterjedt körzetére irredenta követelése van Albá­niának. Amikor Tito szakított Sztálinnal 1948-ban, Albánia hű maradt a Szovjetunióhoz, de 1961-ben pálfordulás állt be: az albán diktátor Mao Ce-tung mellé állt. A most alakuló hely­zet mögött rejlő okokra nézve megbízható információk egyelő­re nem szűrődtek ki. BEGIN: „CARTER MEGÉRTETI JERUZSÁLEM — Most derült ki, hogy Begin izraeli miniszterelnök elhozott magával Washingtonból egy jegyzőköny­vet, amelyet Carter elnöknek és Rabinnak, Begin elődjének egy konferenciájáról vették föl. Eb­ből kitűnik, hogy éles összecsa­pások történtek kettejük közölt. Begin most ennek egy részét e­­setleg nyilvánosságra hozza. Egyenlőre csak hangoztatja azt, hogy „engem világosan megér­tett Carter elnök — mig Rabin­nal csak veszekedett...” Az uj kormányfő szerint Carter „gyor­san áttekinti a problémákat, éles esze van, gondolkozásmódja és kifejezésmódja világos — és személyében is nagyon rokon­szenves ember, aki vallásos szel­lemű, erkölcsi alapokon áll.” Carter kijelentette neki, mint mondja, hogy „bár” vannak komoly különbségek a nézeteik közt, semmi esetre sem lesz vil­longás, vagy éppenséggel szakí­tás, köztünk és az izraeli veze­tőség közt.” Begin azzal vádolja az ellen­zéket, elsősorban Rabint, hogy „makacsul ragaszkodtak az u.n. Állón-tervhez, pedig azt az amerikai; ; határozottan elfo­gadhat at annak Ítélték kezdet­től mindvégig.” A jegyzőkönyv igazolja ezt. A terv szerint Izrael a Jordán folyó nyugati partvi­dékének legnagyobb részét visz­­szaadia volna az araboknak, de megtartott volna egy sorozat te­lepülést a Jordan völgyének nyugati dombvidékén. Mike Maryn passaici (N. J.) lakost eddig 83 alkalommal tartóztatták fel és verték meg zsebmetszők az utcán; 20 alkalommal volt kórházban, kb. 2000 dollárt vettek el tőle. ,, Kétségkívül világrekorder vagyok”, mondja keserűen. Alfred Lunt nagy művész volt CHICAGO — Az angolnyelvű prózai szinpad apraja-nagyja és a szinházjáró közönség milliói gyászolják minden idők egyik legnagyobb drámai színészének, Alfred Luntnak halálát. Lunt 84 éves korában halt meg egy chicagói kórházban rákoperáció után. Halálát felesége, színpadi partnere a 90 éves Lynn Fontane gyászolja. Jugoszláviával kapcsolatban lenne nagy fontosságú. Hoxha (Hodzsa) albán diktátor halálos ellensége Titónak; de bárki is 200 # ) ROMANIA RnlnraWA o ___ 190 ............MILES Pellengéren a férfiak RÓMA — Egy Abruzzo tartományból származó, tizen­nyolcéves parasztlány afféle jel­képes alakjává lett az olasz feminista mozgalomnak, köze­lebbről az MLD, a „Movimento per la Liberazione della Donna” ( A Nő Felszabadításának Mozgalma) által a nők erkölcsi elnyomása és az ellenük alkal­mazott fizikai erőszak elleni küzdelemnek. Claudia Caputi ügye szimbólummá vált. Négy hónappal azután, hogy 18 fiatalember az elmúlt év augusz­tusában erőszakot követett el rajta, a főkolomposok — két ismeretlen fiatalemberrel együtt — alkalmasnak látták az időt, hogy megismételjék a bűntettet. Annakidején Claudia, félelem­ből és szégyenből, hallgatott. Ám tizennyolc támadójából hét a törvényszék elé került. Olyan per lehetett volna, mint a többi. Az áldozat a bírók kíméletlen kérdései és nőgyó­gyász-szakértő nyilatkozatának nyomása alatt szinte bűnrészes­nek érezhette volna magát, s aztán, mint „törvényen kívül helyezett”, a szomszédok, a köz­vélemény nyomására kénytelen lett volna elhagyni szülőfaluját. De most a feministák, együtt a Claudia oldalán álló jogásszal, Tina Langostinával, sikerrel áttörték a hallgatás falát. A törvényszék épülete előtt, Róma utcáin asszonyok, lányok tízezrei vonultak fel tüntető menetben. Elsősorban Claudia mellett tün­tetnek, de mindig a férfiak kerülnek pellengérre. A tüntető nők az erőszakot és az önkényt vádolják — ennek a nő, az egyenjogúság ellenére, napról napra ki van szolgáltatva. „A nők ellen elkövetett erőszak mögött — mondja Maria Adele Teodori Írónő — a férfi birtoklási vágya és uralmi szándéka búvik meg. Ehhez kapcsolódik az olasz férfi vallási előitéletekkel és más gátlásokkal terhelt kapcsolata a nőhöz; a hites feleség iránt érzett tapintat, amely a többi nővel szembeni, tudatalatti teljes megvetéssel párosul”. Claudia Caputi, az a lány, akit néhány hónapon belül másodszor támadtak meg és erőszakoltak meg, nem sir. — Nekem személy szerint 3ó^lSzoÍgálal (Sarrlca) Translators / Interpreters International G.P.O. BOX 2346 NEW YORK, N.Y. 10001 Telefon: 12121 677-4206 24 órás service minden nyelven VÉTEL. ELADAS. VAGY CSERE CSAK HIRDETÉSSEL OLDHATÓ MEG SIKERESEN! kell fizetnem azért, hogy nő vagyok, de nem adom fel a harcot — mondja. A kórházban fekvő Claudia tizennyolcéves. Nemrég történt; azt kérte és el is érte, hogy nyilvános bírósági tárgyalást folytassanak le hét fiatal férfi ellen, akik augusztusban mege­rőszakolták. A tárgyalóterem tele volt nőkkel, a római feminista mozgalom kiállt Clau­dia mellett. Claudia a tárgyaláson elmon­dotta; halállal fenyegették, ami­ért feljelentette és börtönbe juttatta támadói egy részét. Ezután történt, hogy Claudiát bosszúból másodszor is megtámadták és megerőszakol­ták. Egy büfében lesték meg, ahol Claudia egy szendvicset fogyaszott, majd telefonálni akart néhány feminista társnőjé­nek. Közben meglátott az ajtó előtt négy fiatalembert, és hármat közülük felismert; azok közé tartoztak, akik augusztus­ban megerőszakolták, de akiket eddig nem tudott azonosítani. Megrémült, és gondolkodás nélkül kimenekült a helyiségből. Az utcán a támadók hamaro­san utolérték, és egy autóba rántották. A város peremén kidobták az autóból, és mind a négyen megerőszakolták. Más módon is bántalmazták: borot­vapengével sebeket ejtettek raj­ta, közben gúnyolták és szidal­mazták. Claudia sikoltozott és elájult. A négy támadó azután otthagyta az utcán, és később Claudiát kórházba szállították. — Remélem, hogy lesz erőm tovább harcolni — mondja most Claudia. Nincs könnyű dolga; a nőmozgalom mellette áll, de szülei és nővérei nem is beszélnek vele, amiért „kitere­gette gyalázatát” és feljelentette támadóit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom