Magyar Hiradó, 1977. január-június (69. évfolyam, 2-27. szám)
1977-01-20 / 4. szám
12*6CÖÄLt,f MAGVÄlT HÜtADÓ' ’ »* ■* MIT AKARNAKA HORVÄTOK? Irta: SIMA FERENC Horvát terroristák pár hónapja azzal akarták felhívni a világ közvéleményének figyelmét a horvát kérdésre, hogy elraboltak egy amerikai utasszállító repülőgépet. Ezzel kapcsolatban foglalkozzunk egy kicsit Horvátországgal. 1975 decemberében Tito jugoszláv elnök bejelentette, hogy „Horvátországon a rothadt liberalizmus lett úrrá és a horvát ellenforradalom egész Jugoszláviát veszélyezteti. „Ezzel tisztogatás kezdődött a horvát kommunista párt soraiban, uj kormányt neveztek ki a „Horvát köztársaság” élére, leváltották a katonai és rendőrtisztek túlnyomó részét, elbocsájtották a birók zömét és betiltották a horvát sajtó legnagyobb részét. Elfojtották a zágrábi egyetemisták 11 napos sztrájkját és többszázat közölük letartóztattak. Zágrábban, Horvátország fővárosában még élénken emlékeznek ezekre az eseményekre, bár sértve érzik magukat, ha valaki feltételezi róluk, hogy ők az erőszak hivei. Valóban vannak Horvátországban olyanok, akik teljesen független államot követelnek a horvátok részére, de nagyon sokan vannak azok is, akik a nemzeti önállóságot nem tartják olyan fontosnak, mint egész Jugoszlávia politikai liberalizálását. Nem könnyű feladat meghatározni, hogy a horvát nép többsége mit akar. A horvátok azzal vádolják a szerbeket, hogy kizsákmányolják Horvátországot. Ez a panasz olyan régi, mint maga a Jugoszláv állam, amelyben a két nemzet 1918 óta együtt él. De a horvátok panasza ellenére Zágráb modernebb életet mutat, mint maga Belgrád. Horvátország 700 000 lakosú fővárosa gótikus és barokk épületekkel, széles fasorokkal, parkokkal és szőkőkutakkal rendelkezik. Mindez még Magyarország és Horvátország társországi viszonyának hagyatéka. Zágrábban több külföldi turista fordul meg, mint Belgrádban. Az üzletek jobban el vannak látva áruval és olcsóbbak is. A horvátok azonban mégis elégedetlenek és külföldről jövő nacionalista és szeparatista csoportok terrorkampányt folytatnak Jugoszlávia ellen, nemcsak annak határain kivül, hanem magában az országban is. 1972-ben horvát gerillák Ausztrián keresztül érkeztek Horvátországba, ahol katonai támaszpontot akartak létesíteni, de megsemmisítették őket. Több helyen pokolgép robbant és a szakadárokat tucatszámra tartóztatták le, kormányellenes propaganda miatt. Külföldön a horvát csoportok terror kampánya főleg a jugoszláv külképviseletek tagjai és irodái ellen irányul, legutóbbi akciójuk pedig a New York-Chicago légijárat egyik gépének elrablása volt, aminek bizonyos vonatkozásaival egy másik cikkemben már foglalkoztam. A horvát emigráció megfontolt hangadói szerint a géprablók és hasonlók nagy kárt okoznak a horvátok ügyének. Csak alátámasztják a jugoszláv kormány állítását, hogy a horvát nacionalisták vadak és a fasisztákkal rokonszenveznek. Ez az utóbbi vád onnan ered, hogy a II. világháború alatt Horvátországban fasiszta bábok voltak uralmon, akik szerbek ezreit mészárolták le. A ma otthon élő horvát ellenzékeiek sem tekintik céljuknak Horvátország kiválását és legtöbbjük nem vár jelentősebb változásokat Tito után. — Mindenek ellenére, — mondja Ctibor Sitnicky, a horvát emigrációnak talán világviszonylatban legtekintélvesebb vezetője — mi nemcsak horvátok, hanem jugoszlávok vagyunk. A politikai t elnyomás nehéz kezét minden jugoszláv érzi odahaza, de az leginkább a horvátokat nyomja. Csak azt akaijuk, hogy a mi országunkban, Jugoszláviában egyenjogúak legyünk. Ne pedig szerb unokatestvéreink szegény rokonai. Mi ezt érijük ezalatt világszerte használt emigráns horvát jelszó alatt, hogy „Szabadságot Horvátországnak!”. Mert az abszolút egyenrangúság gyakorlatilag megvalósítható és az már egyenértékű — a szabadsággal. TOLLRAJZ AMERIKA SZOMORÚ SZIVÜ EX-ELNÖKE A választást megelőző napokon Ford elnök úgy nyilatkozott, hogy nem fogja túlságosan szivére venni az esetleges bukást. Nos, nem egészen igy történt. Fordot letörte a vesztés és a választás szerencsétlen kimenetele óta kedély-változás történt a mindig nyugodt és mosolygó Fordnál. Amikor a választás után lefényképezték Fordot, igen csak igyekezett mosolyogni a rámeredő lencsére, de ez a mosoly nem volt szívből jövő fordi mosoly, hanem kényszeredett, műmosolynak sikerült csak. Az egyik Ford-bennfentes azt mondta az egyik riporternek, hogy bármit mondanak is Forddal kapcsolatban, el ne higgye, hogy nem találta szivén a választási kudarc. A választás óta, mintha kicserélték volna. Ford közeli beosztottjai azt gondolták, hogy a kilenc napos califomiai vakáció Palm Springsen jót fog tenni leromlott kedélyének, de az egyetlen alelnöki látogatáson kivül sehova el nem mozdult a Fehér Házból. Azóta sehol sem mutatkozott. Nem érdekelte se a beszéd-mondás, se másegyéb Fehér Házon kívüli dolog. A vesztes kimenetelű elnökválasztás fölött tűnődött és ahogy közeledett a hatalomátadás ideje, annál szomorúbb hangulat uralkodott el rajta. Ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy Ford depresszióba esett nem, dehogy, hiszen az élet az ő személyes kudarca ellenére is tovább folytatódik. Tudjuk azt, hogy Carter nem az az ember, akit Ford szeretni tudna s a választási kampány alatt még inkább ellenszenvessé vált számára. Magántársaságban kigunyolta Carter mosolyát és sértő nyilatkozatot tett róla. S mikor Carter azt mondta egy beszédében, hogy Amerikát Henry Kissinger kormányozza, Ford szinte magán kivül volt haragjában. A NEW YORK TIMES CIKKÉBŐL: BUDAPEST ELHANYAGOLT ELHANYAGOLT ÉPÜLETEI BUDAPEST, január hó... — Az uj földalatti, mely Ferenvárost köti majd össze a belvárossal, üzembehelyezés előtt áll és a várban épített uj Hilton Hotelt január 1-én nyitották meg. Nagy építkezések folynak Budapest területén, különösen a külvárosban. A belvárosi elhanyagoltságról azonban beszélnünk kell, mert szembántó a köz-és magánépületek vakolat-lehullott fala és körüldeszkázottsága. A különben gyönyörű és elegáns Vörösmarty-téren (közel az öt év előtt épült Inter-Kontinentál Hotelhez) nem kevesebb, mint három épület van körüldeszkázva. A hires Vörösmarty Cukrászda egy olyan kopott épületben van, amely kőművesek, tetőfedők után kiáltoz. Bizony, nagyon is ráférne, ha ezt a régi épületet megfiatalítanák, ha szemnek tetszetőbbé tennék! De nemcsak az épületektől fél az ember Budapesten, hanem az épületeket körülvevő faállványok leroskadásától is. A hajdani Habsburg nagyhatalom épületeiben sötét lépcsőkön botorkál fel az ember az emeletekre és csikorgó elevátorokon huzatja fel magát, ha egyáltalán van elevátoruk ezeknek a rosszul fütött ósdi épületekben. A hideg és meleg vizet ne is emlegessük! Közvetlen a hullafoltos öreg épületek mellett ott van már az uj, modern épület, faltól-falig szőnyegekkel a folyosókon és New York stilusu felvonókkal. Ebben a modern épületben székelnek a különféle import-export ügynökségek. A kétmilliós fővárosnak, a Duna Királynőjének nem válik díszére ez a himlőhelyes, bibircsókos arculat. A hivatalosok érvelése: igen sok uj lakást kell épiteniök és a régi, patinás épületek kijavítása többe kerülne, mint a modern bérházak felhúzása. 1976-ban Budapest területén 85 000 uj lakást adtak át a régóta váró igényköknek. ÉRDEKHÁZASSÁG vagy SZERELEM (Folytatás a 10. oldalról) lezáródtak s ezért ragasztóval rögzítették. A fekete szemüveg állandó viselete ennek a következménye volt. Acapulcói útjáról visszajövet irta meg az uj végrendeletét s általános örökösévé lányát tette meg, Jackie-nek 200 millió dollárt s gyermekeinek husz-husz milliót hagyott örökségül. 1974 őszén került egy New York-i kórházba, februárban egy Párizs melletti amerikai kórházba szállították, és öt hétig ápolták ott. Amikor meghalt Jackie nem volt mellette, az orvosok szerint a gyógyulás biztos volt s igy Jackie visszarepült néhány napra New Yorkba. Ari a magánlakásukon, az Arc de Triumphe közelében lakott s egy francia ápolónő vigyázott rá. Ari halálával Jackie a világ leggazdagabb özvegyasszony lett és egyelőre nincs szándékában letenni az ,,özvegyi fátyolt”. Vér István
