Magyar Hiradó, 1977. január-június (69. évfolyam, 2-27. szám)

1977-01-06 / 2. szám

MAGYAR HÍRADÓ 5. OLDAL AZ ŐSI INDIA CSODALATOS TEMPLOMAI UJ DELHI — Siva, a destrukció istene ősi templomá­ban hatalmas tömegben gyüle­keznek a hívők. A templom, mint sok más templom Indiának ezen a részén, két elefánttal körülvett nagy kapun keresztül közelíthető meg, amelynek a tetején a gyönyörűen faragott köveken középen Siva isten szobra látható. A templomból a nagy dobok és a harsonák hangja hallatszik.. Csak hinduk léphetnek túl egy bizonyos ponton. A templomban egy idősebb és egy fiatalabb pap szolgáltatja a szertartásokat. Mindketten fehér lungist hordanak, a megfelelő imádsá­gokat mondva. Mindkét pap áldást osztogat és köszönettel fogadja a temp­lom fenntartására szánt pénzü­ket. Átvészelték a történelmet Dél-India korai hindu temp­lomai a világ építészetének és szobrászaténak különösen be­cses darabjai. Nagyon-nagyon régiek, en­nek ellenére nagyon ritkán fordul elő, hogy akár egy szobornak egy kis része is letörött volna. Teljesen eredeti szépségük­ben állnak ma is a látogató előtt, s azt mondhatom, hogy egyetlen templom megtekintése, terén heteket is kívánna! Ugyanis, szemben sok euró­pai templommal, azt mondhat­nánk, hogy a fő értékük nem is pusztán, vagy nem is elsősorban az építészeti elrendezésben, ha­nem az igen finom részletekben van. Nem is tudom, hogy helyes-e egyáltalán ,,épületnek” nevezni egyes templomokat, vagy helye­sebb lenne, ha „építészeti rendben elrendezett szoborpará­­déról” beszélnek. Madras és környéke a legalkalmasabb központ annak, aki elhatározta, hogy heteket, vagy hónapokat szentel e templomok tanulmányozásá­nak. Madras és környéke a leggaz­dagabb középkori hindu templo­mokban, s Madras városa maga is igen érdekes, továbbá a MINEK MENNEK ORVOSHOZ AZ EMBEREK ? turistának megfelelő tájékozódá­si központot és kiváló szállodá­kat biztosit. Madraból a legmegfelelőbb autóval — a jeep jobb, figyelem­­bevéve a helyi útviszonyokat — járkálni, néha ötven mérföldet is meg kell tenni, vagy még többet. Mahabalipuram hatalmas épít­ménye a legnagyobb relief csoport a világon 90 láb hosszú és harminc láb magas. Egy olyan kultúráról tanús­kodik ahol a vizuális elem igen fontos volt: témája tulajdonkép­pen a Mahabarahata eposz „leírása”. Idézőjelben, mert mint olyan sok hindu emlék, ez is szavak nélkül kíván hatalmas kötetnyi anyagot „leírni”. És éppen ez az eleme adja meg a hindu templomoknak azt a sajátosságát, hogy zsúfolásig telve vannak szoborcsoportok­kal, domborművekkel. RICHMOND. Virginia — Felülvizsgálták az okot, miért mennek oly gyakran orvoshoz az emberek. Több mint nyolcvan­­nyolc-ezer személyt kérdeztek meg s ennek alapján megállapí­tották, hogy preventív, azaz ..megelőző” jellegű az orvosi vizsgálat. Második helyen a magas vérnyomás szerepel, utá­na az amputálás és zuzódás következik. Már jóval kevesebben keresik fel az orvost köhögéssel, torokfá­jással, bronhitisszal, cukorbe­tegséggel és elhízással. KÍNA: A VÁLTOZÁSOK TÁRSADALMA PEKING — Egy látoga­tás Kínába még nem jelenti azt, hogy az ember valóban ismeri ezt a hatalmas országot. Azonban minden bizonnyal sokat jelent annak, aki sokat olvasott Kíná­ról, s aki ezúttal egészíti ki személyes tapasztalataival, s azzal, amit lát, eddigi képét egy tőlünk igen távolálló, s szá­munkra eléggé idgen társada­lomról. A régi és az gj keveréke A sokat hangoztatott „forra­lom” természetesen nem oldotta meg az évszázadok, vagy évezre­dek problémáit. A sok „mo­dern” és „uj” mellett a ma Kí­náját legalább annyira jellemzi a „régi” és az „elavult”, mint a modem. Ezalatt persze most nem az építészeti és művészeti emlékeket értem, hanem azt, amit a kínaiak maguk sem szívesen látnak. Kézzel húzott kiskocsi és repülőgép Kínáról, amely sok szem­pontból egy modem társadalom, az embernek gyakran vannak illúziói. Az igazság az, hogy egyetlen óra a forgalmas shang­­haji vagy pekingi utcákon elegendő arra, hogy az ember megértse Kina egyik alapvető sajátosságát: azt, hogy Kina alapjábanvéve egy szegény or­szág — ha éhen nem is halnak — a nyugati látogató számára. A buszok és autók mellett a sok bicikli között gyakran láthatunk kézzel húzott, vagy tolt kiskocsikat áruval megrakva és ne lepődjék meg senki azon, ha azokat esetleg nem egy férfi, hanem egy nő huzza. A nehéz fizikai munkát Kínában még egyáltalán nem számolták fel, a közlekedési eszközök száma még korántsem kielégítő...De... De mi volt itt pár évtizede... Érvelnek a kínaiak — azok, akik pár évtizede már felnőttek voltak. És érvük meggyőző. A saját társadalmukon bel'U a fejlődésük figyelemreméltó. Egy szegény országból termé­szetesen nem lehet egy gazdag országot csinálni néhány évtized alatt. Amerikában is sok doku­mentumfilmet lehet látni Kíná­ról, de azok, akár amerikaiak készítették őket, akár kínaiak, természetesen nem adnak vá- i laszt egy alapvető, kérdésre: hogy élnek a kínaiak? A látványos eredmények nem sokat jelentenek az átlagember számára, s érhetően minden látogató végsősoron egy dologra kiváncsi: mit jelent az átlagos kínai számára a forradalom? Mennyiben változott az ő élete? Hogyan él? A látogatónak természetesen elsősorban az uj házakat mutatják, jóllehet na­gyon sok a régi épület. • Azonban figyelembe kell venni egy tényt: sokak számára az elmúlt évtized adta az első lakást, életük első lakását. A családok életszínvonala megértéséhez fontos azt tud­nunk, hogy az alapvető szükség­letek ellátása a legtöbb kínai számára nem nehéz — amennyi­ben keményen dolgoznak — mert azok ára alacsony. Általá­ban száz dolláron alul keres egy kínai család, azonban az árak dollárban számolva nevetségesen alacsonyak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom