Magyar Hiradó, 1977. január-június (69. évfolyam, 2-27. szám)
1977-04-28 / 18. szám
2. OT.DAT MAGYAR HÍRADÓ Magvar MAGYAR HERALD Egyesült magyar hetilapok — United Hungarian Weeklies Azelőtt: — Formerly: Magyar Herald (Magyar Hirnök) New Brunswick, N. J. Perth Amboy Herald (Híradó) Perth Amboy, N. J„ Free Press( Szabad Sajtó) Passaic, N. J.. Independence (Függetlenség) és Jersey Herald (Jersey Híradó) Trenton, N. J. és Hungarian News (Bethlehemi Híradó) Bethlehem, Pa. Megjelenik minden csütörtökön — Published every Thursday Posta cim: Mail Address: P. O. Box 27. New Brunswick N. J. 01903 Irodánk címe — Office Addrsss: 216 SOMERSET ST. NEW BRUNSWICK, N. J. 0S901 Szerkesztőség cime: — Editorial office. ?22 Amboy Avenue. Metuchen. N. J. 088-b Telefonszám: (201) 548* *1369 Szerkeszt... LÁSZLÓ I. DIENES. Editor Előfizetési ára; egy évre S15.00; fél évre $8.00. Subscription: $15.00 per ye&r: $8.00 for xh year. Külföldre $20.00 egy évre. Foreign Countries $20.00 per year. Egyes szám ára 30c. Single copy 30c. Second class postage paid at New Brunswick. N. J and at additional mailing office Washingtoni levél írja: VÁNDOR PÉTER SZAMOS SZAKEMBER KRITIZÁLJA CARTER ENERGIA-TERVÉT — Carter elnököt újabb kritizálás érte azért, mert fel akarja erősittetni a Rádió Free Europe és a Radio Liberty adók kapaci* tását. A kommunista párt hivatalos lapja, a Pravda az U.S. adókat „rádió szabotőrök”-nek nevezte s ezzel az amerikai elnök megsérti a helsinki egyezményt, mert beleavatkozik a Szovjetunió és a kelet-európai országok belügyeibe. A Pravda cikke kárhoztatja a két adó. működtetését, mely lehetetlenné teszi a „konstruktiv párbeszédet” Kelet és Nyugat között. A két adó aktivitása a jövőbeni hírközlés fejlődését nem szolgálja, melyet szintén magukévá tettek a helsinkii konferencián, ahol 35 nemzet irta alá a rádió és ujságszolgálat tökéletesebbé tételét. Carter elnök az elmúlt hónapban a kongresszusiól pénzsegélyt kért a „szabadság” rádiók részére. — Carter elnök arra kérte a Kongresszust, hogy nagyobb pénzügyi alapot létesítsen annak érdekében, hogy a Szovjetunió és Kelet-Európa felé a rádióállomásokat intenzivebbé tehessék. Amennyiben a kongresszus megszavazta a kért pénzösszeget, akkor a Radio Free Europe, a Szabad Európa és az Amerika Hangja is 25 százalékkal tudná * ° c'adasa't Mr. Carter levele a következőkul mondja: ..Adminisztrációnk erőteljesen támogatja a nemzetközi rádió adásokat annak érdekében, hogy a szabadság hangja minél erőteljesebb legyen a világon.” A három fent nevezett rádió adó évek hosszú során át a reménységet tartotta a kelet-európai és szovjet népekben. Ezt a levelet egy nappal azután irta az elnök dokumentumokkal alátámasztva, hogy Leonid I. Brehznev, a kommunista párt főtitkára azzal vádolta Amerikát, hogy a hivatalos Amerika bele akar avatkozni a Szovjetunió belügyeibe. A Rádió Liberty, mely a Szovjetunióban 16 nyelven sugároz műsort és a Szabad Európa Rádió, mely a kelet-európai országokba sugároz műsort, a közeljövőben még nagyobb támadásnak lesz kitéve a szovjet blokk részéről. A két állomás Münchenben van és egy Central Intelligence Agency irányitja. Az adások hivatalos támogatását 1971-ben megszüntették, s 1973 óta minden külső segítség nélkül dolgoztak, kevés támogatást kapva az International Broadcaslingtól. A Szabad Európa Rádió a hidegháború ideje alatt játszott nagy szerepet, bátorítólag hatott a szovjet-ellenes elemekre Közép-Európában. Mióta a CIA-tól elszakadtak, híranyagukat is más hangnemben és célzattal fogalmazták meg. WASHINGTON - Carter elnöknek azt az állítását, hogy nagyszabású energia-takarékossági programja nem fogja fokozni az inflációt, jónéhány közismert szakember kétli. Több vezető közgazdász egyenese attól tart, hogy az egész gazdasági fejlődés bizonyos fokú lassulása fog bekövetkezni. A Fehér Ház egyik volt gazdasági főtanácsosa, Otto Eckstein, aki most a Data Resources. Inc. elnöke, túlságosan optimistának tartja Carter jelenlegi tanácsosainak számításait. Szerinte két baj van a tervezettel: „Az autóipartól azt várják el, hogy olyan technikai újításokat vezessen be, amelyeket hosszú éveken át, a legnagyobb igyekezet ellenére, lehetetlen volt végrehajtani. Ugyanakkor az üzletvezetés folytatólagosságát egyszerűen szakadatlannak tekintik, nem számítva arra, amit úgy nevezünk, hogy a .bizonytalansági tényező’...tehát igazában az emberi és a piaci erőfeszítés hullámzása.” A Carter-terv föltevései szerint az un. GNP (Gross National A sikertelen moszkvai fegyverkorlátozási tárgyalások után a két nagyhatalom megbeszéléseket folytat a fegyverkorlátozás érdekében, de már mindkét fél jóval higgadtabb. Carter elnöknek tudomására hozták, hogy a szovjetek nem zárkóznak el a további tárgyalások elől. Az üzenetet a szovjet követ, Anatoly F. Dobrynin adta át. Dobrynin ennek következtében a Fehér Házban találkozott Zbigniev Brzezinskivel, Carter elnök nemzetbiztonsági tanácsosával. A reggeli találkozón a riportereknek Brzezinski azt mondotta, hogy az oroszok a maguk fegyverkorlátozási javaslatát szeretnék a további tárgyalások alapjául elfogatatni. Ezzel szemben az amerikaiak a saját javaslatukat tartják a reálisabbnak, de az oroszok erről hallani sem akarnak. Szerintük az amerikai javaslat nem konstruktiv. A szovjet vezetőség ezekkel az előtárgyalásokkal előbbre Product: az ország teljes termelésének és munkaszolgáltatásának összege) 1978-ig 0,7 százalékkal emelkedni fog. Ezzel szemben Eckstein azt mondja, hogy abban az évben már egy 0,2 százalékos hanyatlás fog mutatkozni — és attól kezdve fokozódni, pl. 1890-ben már 0,8 százalékig. Ugyanakkor jónéhány közgazdász felfogása szerint a kormány téved abban, hogy az évi inflációs percent-emelkedés a folyó év és 1985 között csak 0,4 lesz. Szerintük ez a százalék legalábbis 0,6-ra fog emelkedni. Vannak ennél is kedvezőtlenebb nézetek, de ezekben már bizonyos politikai szándék is érezhető. Például William Roth, Delaware republikánus szenátora, a „Congressional Research Service” egy uj tanulmányát hozta nyilvánosságra, amely egyenesen ,,katasztrofális”-nak nevezi a Carter-terv néhány fejlődése” — állítják. Eszerint pl. a nyersolaj hazai termelésében az áremelkedés oly rohamos lesz, hogy már az „első néhány év” alatt — a várt 10—12 billió helyett — 15,8 billiót fog elérni. szeretné vinni az októberben kezdődő tárgyalások sikerét. Moszkvában az amerikaiak két javaslatot tettek, de a szovjetek mindkettőt visszautasították. A honvédelmi miniszter, Harold R. Brown rochesteri egyetemen tartott beszédében azt a kijelentést tette, hogy az amerikai javaslat nem azon az alapon történt, hogy „vagy elfogadja, vagy otthagyja”, hanem nyitott utat hagyott a további tárgyalásokhoz. Mindkét fél elgondolását és javaslatát figyelembe fogják venni és eszerint változtatnak az eredeti javaslaton. Munkássztr^jkok Spanyolországban MADRID — Adolfo Suarez spanyol miniszterelnök összehívta kabinetjét annak megbeszélésére, hogy miként csillapítsák le a politikai villongásokat. A szervezett baloldali munkásság mindenütt kivonult az utcára tiltakozásul a kormány gazdaságpolitikája ellen. Ennek ellenére Suarez elhatározta kormányával, hogy a demokratizálást mindenképpen végrehajtják a júniusi választásokig, amely 41 év után az első szabad választás lesz Spanyolországban. Szovjet hajó szabadon BOSTON, Mass. - Egy szovjet teherhajót szabadonbocsájtottak, miután elkobozták a tartalmát, 16 tonna heringet. Az 503 láb hosszú Antanas Snechkust az amerikai partmenti őrség bekísérte a bostoni kikötőbe, mivel amerikai területen halászott. Ugyanez a sorsa egy másik szovjet hajónak is, mely szintén illegálisan halászott az amerikai vizeken. Politikai válság ISLAMABAD — Rövid időn belük két pakisztáni követ mondott le. Az egyik Abdur Rahim Khan spanyolországi, a másik Gen. Gul Hassan görögországi követ. Mindkettő arra hivatkozott, hogy a miniszterelnök Zulfikar Ali Bhutto polgárháborúba sodorja Pakisztánt. A kormánypárti Pakistan People négy vezetője szintén lemondott és követelik Bhutto lemondását is Cseh akadékoskodás BECS — Néhány külföldi újságíró vízumkérelmét előbb felülvizsgálják a cseh illetékesek és csak akkaor engedélyezik az országba való beutazásukat, ha meggyőződtek arról, hogy a Charter 77 aláíróival nem akarnak találkozni. A „Látogatás megszigorítását” máris közölték a prágai amerikai nagykövetséggel. Hitlerrel vetekszik LONDON — A történelem leggyűlöltebb figurája, Hitler Adolf mellé most felzárkózott Idi Amin, Uganda vérengző diktátora. A londoni Jussaid Viasz Muzeum látogatóinak ez a véleménye. Ugyanezek Jeanne d’Arcot a világ legnagyobb hősnőjének, Winstont Churchillt pedig a hősének találták. Őket követi John F. Kennedy, Jézus és Nelson admirális. Hirdessen lapunkban! Washingtonban folytatják a tárgyalásokat a fegyverkorlátozásról WASHINGTON, D.C.
