Magyar Hiradó, 1977. január-június (69. évfolyam, 2-27. szám)

1977-02-24 / 9. szám

12. OLDAL MAUYAK HIKADÓ A VILÁG LEGSZEBB FELHŐKARCOLÓJA Irta: SIVA FERENC Építészek, tervezők és az építőművészet kritikusai szerint a világ legszebb felhőkarcolója a New York-i Signal building. A széles elegáns Park Avanue-n 1958-ban építették, igy tehát még csak 19 éves, ezért nagy meglepetéssel keltett, amikor a közel múltban a tulajdonosa arra kérte New York városát, hogy nyilvánítsák kimagasló jelentőségű védett épületté. Az Egyesült Államokban nemcsak történelmi jelentőségű építményeket lehet védetté nyilvánítani, de újabb keletűeket is. New Yorkban még a II. világháború utáni évtizedekben is nagyon sok, épitőművészetileg jelentős alkotást bontottak le, hogy helyébe jövedelmezőbb magasépületet, vagy épületkomple­xumot emeljenek. Ennek esett áldozatul a Pennsilvaniai Vasútállomásnak a század elején épült, neoklasszikus, gyönyörű épülete is. Sok New York-kinak még ma is megfájdul a szive, ha arra gondol, hogy ez a lenyűgöző alkotás áldozatául esett a bontó gépeknek. A Pennsylvániai vasútállomás megmentéséért folytatott harc nem volt ugyan eredményes, de annak nyomán született meg a város Lenmark törvénye. Nemrég ez a törvény tette lehetővé, hogy megmentsék a másik vasútállomás halálra ítélt épületét. Az épülettulajdonosok rendszerint a végsőkig harcolnak az ellen, hogy ne nyilvánítsák védetté tulajdonukat. Ezzel ugyanis felkerül az épületre a bronztábla és az épületen többé se kivül, se belül semmit sem szabad változtatni, ami az eladásukat is szinte lehetetlenné teszi. A Signal felhőkarcoló tulajdonosa a védetté nyilvánitással éppen a többé változtathatatlanságot akarja biztosítani az épületnek, amely oly szép, hogy csak — rontani lehetne rajta. Az épület terve és kivitelezése minden szempontból 'úttörő volt. Mondhatnánk úgyis, hogy az acélvázas felhőkarcolók alapelveinek felhasználásával forradalmasította a magas épületek épitését. Ugyannyira, hogy nincs még egy modern épület ahol felhőkarcolók épültek, vagy épülnek, mint ezt. Belekerült a lexikonokba is. A XX. század nagy építészeti mesterművének tartják. Érdekes a története is. Amerika legnagyobb égetett szeszes italokat gyártó vállalatának az azóta elhunyt elnöke uj, reprezentativ székházat akart épitetni New Yorkban. Amikor ezt a Párizsban élő leánya megtudta, kiharcolta apjánál, hogy Luis Wanderose-t bízza meg az építéssel. Ez a dúsgazdag építészeti vállalkozó tulajdonképpen csak a nevét adta oda, amit elvállalt, a tervezést, kivitelezést teljesen a magyar helyetteseire bízta, Mohay Lászlóra és Barna Marcellra. A világ legszebb, mintává lett felhőkarcolója tehát valójában — magyar alkotás. De mi a történelmi jelentősége a Signal felhőkarcolónak? A két, bármilyen megoldásra felhatalmazott magyar építész a rendelkezésre álló három utca közötti területnek csak a felét építette be. A többit meghagyta szabadtérnek. A műkővel borított tér közepén szökőkút áll, köröskörül pedig díszfák. Ez az ujitás 1961-ben New Yorkban építési szabállyá vált. Azóta a felhőkarcolók itt is, de a világ legtöbb helyén ilyen terek képzésével épülnek. Ezzel viszont megbontotta az utca frontvonalát és, hogy az épület első két emeletét egybevéve, hatalmas előcsarnokot képezlek ki, amely füstszinű, napvédő üvegfalaival a belső térnek nagyvonalúságát, grandiozitását még növeli is; •' i . , , A Signál felhőkarcoló volt az első, tisztán ilyen üvegfalakkal rendelkező épület, amelynek acélvázát és emeletelválasztó tagozását bronzlemez fedi. Az épület szintónusa ezzel lenyűgözővé válik. Külön ki kell emelni a belső építés nemességét, ahogyan Mohay és Barna azt megoldotta. A legapróbb részletekig érvényesül a stilusharmónia. Az ajtók, ablakok, a fürdőszobák csapjai és felszerelése is ezt követi. Mesterien művésziek az épület felvonói is. A vállalat elnöki hivatalának kiképzése és berendezése, amelyről méltán állítják, hogy a legszebb modern kivitelezésű irodahelyiség az egész világon: szintén a két magyar építész és lakberendező szakmabeli zsenialitását dicséri. Aztán az épületben foglal helyet a „Négy Évszak Étterem”, New York nemzetközi hírű éttermei közül is egyike a legjobbaknak, leghíresebbeknek. Ennek a tulajdonosa különben: két amerikai magyar. Mohay és Barna épitészművészetét itt is jellemzi az az erős racionalizmus, a modern anyagok és szerkezetek Január eleje óta faji konfliktus tartja feszültségben a torontóiakat, miután a földalatti vasútvonalon indiai és pakisztáni emigránsokat támadtak meg fiatalkorú bandatagok. Az egyes újságok szóvivői példamutató büntetést követeltek a bűnösökre. Egy újságíró azzal becsmérelte a fiatal támadókat, hogy ezek nem mások mint kétlábú -patkányok, mert kegyetlenkedéseiket a napvilágtól távol, a földalatti vonalain követik el. Ezek után nem csoda, ha a 26 mérföld hosszú földalatti vasúthálózat kellemetlen hírűvé kezd válni, jóllehet 1954 óta büszkeséggel beszéltek róla. Roy McMurtry, Ontario tartomány főügyésze nyilvánosan követelete, hogy rendkívül szigorú büntetéseket alkalmazzanak azokkal szemben, akik faji okokból követik el bűncselekményeiket. Azt ajánlotta, hogy azt a két fiatalembert, aki egy tanzániai emigránst kidobott a földalattiból és ezáltal őt örökös nyomorékká tették a legsúlyosabb büntetéssel kell sújtani. Az emigrációs politika 1967-ben megváltozott, és ez azt jelentette, hogy a nem Európából származók bevándorlását kiterjesztették az európaiak rovására, így amig 1966-ban 71 000 emigráns érkezeti Nagy-Britanniából és 31 000 Olaszországból, 1974- ben lecsökkent 36 000 nagy-britanniaira és 5 200 olaszra. Ugyanebben az időszakban a volt brit gyarmatokról eredő bevándorlók száma 3 000-ről 23 700-ra emelkedett, az indiánoké 2 200-ról 12 800-ra, a fülöp szigetieké pedig 2 600-ról 9 500-ra ugiott. 197h ig Kanadába átlagosan 200 000-en vándo­rollak be évente. A nagy bevándorlási arány hatására 1975-ben a parlament bevándorlást tanulmányozó bizottsága 1200 levelet kapott a nagyközönségtől, és a levelek 60 százaléka azt javasolta, hogy a nem európaiak bevándorlását állítsák le. Az 1975-ben a kandai lelevizióhálózal által vezetett közvélemény­­kutatás szerint a kanadaiak 68 százaléka helyeselte, hogy európaiak, főként britek jöhessenek az országba, és csak 4 százalék helyeselte a nem európai származásúak bevándorlását. logikus lelhas/nálása, amely minden alkotásukon megfigyelhető. A bronz, színes aluminium,üveg: Ez a három anyag, amely a Signal felhőkarcoló legfőbb jelien zője. Mindezek az újítások és elgondolások szer'e a világon divatba jöttek, de seholsem tüktözik azt az eleganciát és harmóniát, mint az eredeti épületnél Bizonyos, hogy az épület nem volt olcsó. Ugyannyira, hogy a Signal vállalat sohasem hozta nyilvánosságra, hogy mennyibe került. Amikor a város jelentősen felemelte az épület adóját luxuxjellege miatt; a Signal vállalat bíróság elé vitte az ügyet, de elvesztette a pert. Ekkor már az épületnek valóban olyan világhíre volt, hogy bel- és külföldi turisták, akik New Yorkba jöttek, aligha mulasztot­ták volna el a megtekintését. Kétségtelen, hogy ez a vállalatnak is nagy reklámot jelentett. A bíróság azért is utasitotla el az adóemelés elleni fellebbezését. Valószínűleg a nagy hir és felkapottság az oka, hogy szakítva a New York-i műemlékjellegű épületei tulajdonosainak gyakorlatával, a Signal felhőkarcoló gazdája az épület műemlékké nyilvánítását kérte. Ami persze azzal is jár, hogy Mohay László és Barna Marcell ime mesteri alkotása a világ legfiatalabb műemléke lesz, és a további időkre már kivül-belül megmarad eredeti szépségében. Újabb pompás magyar siker. A szavazók • «,•>»'! i.úgyobb arányban kezdik követelni, hogy a hagyományos kanadai bevándorlási politikái elevenítsék fel újból, mely szerint az európai­aknak biztosítanak előnyöket, annál is inkább, mivel Nagy-Britaniában a munkanélküliség emelkedett és valószínű, hogy sokan kívánkoznak Kanadába vándorolni. Toronto, február hó... Gyenes János A „kék” Dunáról, amely már nem kék... (Folytatás a 8. oldalról) Dr. Ignác Fratric, a csehszlovák környezetvédel­mi központ egyik munkatársa és kollégája Radovan Chrast egy inteiju során kijelentette, hogy mivel a Duna Csehszlovákián keresztül folyik tovább Magyarországra, ezért kicsit megtisztul a csehszlovák tisztitó intézkedések következtében. Más cseh környezetvédelmi szakértők azonban nem értenek vele egyet. A múlt év novemberében Stefán Polak, a pozsonyi Kommunista Párt városi tanácsának egyik tagja cikkel közölt a Nőve Slovo nevű hetilapban. Cikkében kijelentette, hogy „Pozsonynak a legszeny­­nyezetebb a levegője és a legrosszabb a környezete az összes európai és csehszlovákig városok között.” Szerinte a pozsonyi Slovnaft Petrochemical Works évente 44 000 tonna kéndioxidot juttat a levegőbe, és a tervezett gyárbővités után a helyzet még sokkal súlyosabbá válik. Ugyanez a gyár több mint 80 gallon kémiai mellékterméket juttat a Dunába másodpercenként. Mr. Polak a következőknek is hangot adott: „A jelenlegi helyzet igazán riadóké­­szüllségel sürget. Úgy véljük, hogy mind a párt, és az állam, valamint a gazdasági és energiaügynökségek részére lényeges, hogy ragaszkodjon a 15. konresszus következteléseinek szelleméhez, és a rendelkezéseket a környezetvédelem jegyében hajtsuk végre.” Pozsony, február hó... Futó Rezső TORONTÓI LEVÉL FAJI FESZÜLTSÉGEK — MÁR KANADA SEM KIVÉTEL

Next

/
Oldalképek
Tartalom