Magyar Hiradó, 1977. január-június (69. évfolyam, 2-27. szám)
1977-02-24 / 9. szám
MAGYAR HÍRADÓ 13. OLDAL HA KALIFORNIÁBAN MEGINDUL A FÖLD Ina: HALMI DEZSŐ Az utóbbi időben az újságok, folyóiratok sokat foglalkoznak egy várható kaliforniai földrengéssel. Milliós dollár-költségeket emészt fel a földrengés előrejelzésének kutatása. A napvilágot látott tájékoztatások mind általános jellegűek s ezért közelebbről szeretném bemutatni, hogy miért és mi megy végbe a Föld belsejében, az előrejelzéseknek van c valami gyakorlati értéke a földrengések közelében. A nagy világmindenségben, a fi„ , . KAI.Ml DF.ZSO zikai erők törvényszerűsége szerint egy állandó egyensúlyra való törekvés mutatkozik. Ha bárhol ez az egyensúly, valami oknál fogva megváltozna, a természet erői pillanatok alatt működésbe lépnek és a megbomlott egyensúlyt ismét rendszerezik. Ez a fizikai törvény természetesen Földünk esetében is érvényes. A földrengések tanulmányozásához elsősorban ismernünk kell a Föld szerkezetét. Ha a Földet kettészelnénk, mint egy gömbölyű almát, akkor elénk tárulna a kéreg, köpeny, mag-héj és a magbelső. A kéreg a tulajdonképpeni szárazföld, a tengerek és a tengerfenék. J.F. Hayford, az észak-amerikai geodéziai mérések alapján, a kéreg vastagságát 120 km-nek állapította meg. A modern technikai műszerek lehetővé tették a pontos meghatározást s ezek alapján ma már tudjuk, hogy a Föld kérge 30—40 km vastag. Hazánkban a kéregvastagságnak pontos meghatározására, az 1956. Január 12 -i földrengés szolgált és az eredmény, átlagértékben 33 km. — A kéreg alatt helyezkedik el a köpeny, mely lazán szilárd és mélyebben folyadék halmazállapotú. Ezt követi a mag-héj, mely körbeöleli a magbelsőt, ennek határa 2900 km mélyen van a földkéregtől. Halmazállapota folyékony. A Föld belsejében végtelen nagy atmoszféra nyomás mérhető. A földmag határán csaknem másfél millió atmoszférát tesz ki, a középpontban pedig túllépi a három és fél milliót. Ez egy elképzelhetetlen nagy érték. A személyautó kerekében a levegő nyomása 2—2.5 atmoszféra, az óriás gumiabroncsokban 4—5 atmoszféra. — Nincs az az anyag, mely 30 (XX) atmoszféra nyomásnál szét ne szakadna. A laboratóriumokban 100 (XX) atmoszféra nyomást sikerült előállítani úgy, hogy egy 25 000 atmoszféra nyomás alatt álló edény belsejébe, egy újabb fellépő készüléket helyeztek el. A Föld belsejében fellépő erők egymásra való hatásai eredményezik a földrengést. Ezek az erők a Föld belsejében nagy alakváltozást hoznak létre, az ott lévő anyagot megnyujtják, vagy összepréselik. A Föld anyaga igyekszik ellenállni, de ha a belső erők túl nagy alakváltozásra kényszerítik szétszakad, elnyiródik. összetörik. Ekkor a belső feszültségek elszabadulnak, mert a szétnyiródott anyag emozdulási lehetőséget biztosit. Az anyagmozgás pedig rugalmas hullámokban tovaterjed az őt körülvevő közeg belsejében és felületén. Kétféle földrengés hullám van: Első hullám (Undae Primae)-P és az úgynevezett második hullám (Undae Secundae)-S.Az első hosszirányban rohan végig a földkéreg kőzeteiben, mig a második, a földkéregre merőleges irányban hat és teljed. Ezek a hosszanti és haránt rezgések — erősségüktől függőenokozzák a kisebb-nagyobb rombolást, elpusztítva Htjukba mindent, ami a Föld felületén épült, legyen az ház, hid, ut. vasutipálya, stb., az élőlényekkel együtt. A hossz- és haránt hullámok egymásra való hatása pedig oly szakadékokat, árkokat hozhat létre, melyben szigetek, városok, toronyházak, tűnhetnek el. 1 A hosszirányú hullámok terjedési sebessége, 10 km mélységben, másodpercenként Santa Cruznál, Kaliforniában 6, Utahban 5,5, a Mexikói-öbölben 3,2 1 Iclgolandnál 6, Nyugat-Európában 6,5 km./sec. Szerintem megelőző oktatással sokat segíthetünk a lakosság életének megóvása érdekében. A tapasztalatok azt mutatják, hogy amikor elérkezik a cselekvés pillanata, az emberek elvesztik fejüket, pánikba esnek. — A földrengés-hullámok pedig nagy sebességgel közelednek. A San Andreas törés (Californiában) a San Franciscó-i öböl legészakibb részéből indul ki, a Golden Gate hid nyugati oldalától egy mérföldre halad át Pacifica felé, majd követi a Santa Cruz, Monterey, Los Angeles. San Diego vonalat, le Baja Californiáig és ott éri el újra az óceánt. Tételezzük fel, hogy egy nagy feszültség hatása következtében Vallejo alatt, 10 km. mélységben, a tengerfenék megnyilik. A törés vonalán 40 km. a távolság San Franciscóig, tehát a földrengés-hullámai /6 km./'sec/ 6—7 másodperc alatt érik el a várost. Lehet-e ily rövid idő alatt tenni valamit? Semmit, mert a rádió felhívása — ha egyáltalában van egy bemondó, ki erre vállakozik- el sem ér a lakossághoz, de a földrengés már javában gyüremli a földkérgét. Ilyen esetben csak egy segit, kirohanni a házból egy nyilt területre, hol épületek, telefon-, villanyoszlopok ledölése nem veszélyezteti az emberéletet. Talán Los Angeles kedvezőbb helyzetben lenne, mert közel két perc alatt mindenki magához vehetné legszükségesebb dolgait. A földrengések tanulmányozására mesterséges rengéseket idéznek elő és figyelik a hossz- és haránt hullámok teijedését, viselkedését. Az ilyen földrengéseket robbantásokkal idézik elő. Az első két nagy, ember által létrehozott földrengést, a II. világháború után Németországban Helgolandban és Haslachban hajtották végre. Ugyanis a fegyverszüneti egyezmény értelmében a két támaszpontot fel kellett robbantani. Helgoland felrobbantásánál 4000 tonna robbantóanyagot használtak fel és 50 m. vastag homokkőréteggel fedték, fojtották le. Haslachnál, a Feketeerdőben. csak 80 tonna robbantóanyagot használtak. A hosszanti földrengés-hullámok sebessége, a földkéreg felső rétegében, 5.6-5.9 km., az alsó rétegben pedig 6.4—6.6 km. volt. A földrengések lehetőségének helyei ismeretesek, de azok ideje nem. — 1961-ben olvastam egy jelentést, melyet nemzetközi geológusokból álló bizottság adott ki, miután a San Andreas-. Hayward töréseket feltérképezték, a közetek összetételét kielemezték. A végeredmény megállapította, hogy Californiában 15 éven belül fog bekövetkezni egy nagy földrengés, mely ezrek halálát követeli és milliós anyagi károkat fog okozni. Sajnos a lakosság csak akkor ad hitelt a jóslatoknak, ha már alatta mozog a föld. Én azt ajánlom mindenkinek, hogy kis dobozban helyezze el ékszereit, értékeit. Egy kisebb bőröndben készítse el a legszükségesebb dolgait, takaró, alsónemű, ruha. egy-két konzerv, egy palackban ivóvíz és kenyér, vagy ami ezt helyettesíteni tudja. Hálószobájában helyezze el azokat a ruhákat, cipőt, melyeket másnap viselni szándékozik. Persze öltözésre idő nem lesz, de mindent egy pillanat alatt kézbe lehet venni és a szabadba kirohanni, ott majd bőven lesz idő öltözködésre. Nagyon sok ember lesz egy helyen hiányos öltözékben. Ezekkel az előkészületekkel a pánik elkerülhető. A földrengés nyomában jár a tűzvész, vízhiány, tehát a házak percek alatt lesznek a tűz martalékai. Ki nem készül fel a lehetőségre, az vagy a romok, vagy a tűz áldozata lesz. Remélem tanácsaim nem a pusztában elhangzott szavak lesznek. KITÓCSÁLLÖ VIZ Kis parti gödrökbe lyukakba kitócsálló viz egyedi fodra körbe leselgő kiváncsi habja kiváncsi habjának sok kalandja Van a forrás sodrás van a tenger indulás rntyd ut csak amennyi épp kell csak az ég a távoli ég a tükörben csak távoli ég és csak tükörben Kis parti gödrökkel lyukakba kitócsálló viz egyedi fodra a közeli földet kóstolja nyalja a madarat s a barmot itatja Csorba Győző Két gazda megy a kora tavaszi határban. — Nini — hajol le az egyik — kibújt a hó alól az idei búza. — Az semmi — legyint a másik —, nálunk a tavalyi kukorica bujt ki. *** Nyitják a birkákat, két kos nézi izgatottan. Azt mondja az egyik: — Most figyelj, öreg fiú, hogy micsoda sztriptíz lesz itt mindjárt! *** Két turista utazik külföldre. Megérkeznek, és az egyik csodálkozva látja, hogy társa egy üres papírlapot tesz borítékba, megcímezi a feleségének, és lezárja. — Mit jelent ez? — kérdi. — Ez azt jelenti, hogy mielőtt elutaztam, összevesztem a feleségemmel, és most nem vagyunk beszélő viszonyban. *** — Mondd csak, mit csinálrál, ha azt mondanám, hogy gazember vagy? — Beperelnélek. — És ha csak gondolnám? — Az ellen nem tehetnék semmit. Jó. akkor csak gondolom. *** Egyik vendéglőben a vendég rendel egy beefsteaket. Midőn a pincér a pici adagot az asztalra teszi, a vendég a tányér fölé hajolva keservesen sírni kezd. A N/emélyzet megijed, és hívja a főnököt, aki részvétteljesen megkérdezi, miért sir olyan nagyon? Hát hogyne sírnék, mikor egy ilyen pici kis beefsteak miatt egy olyan nagy ökörnek meg kellett halnia.
