Magyar Hiradó, 1976. július-december (68. évfolyam, 27-52. szám)
1976-11-25 / 48. szám
MAGYAR HÍRADÓ MILYEN AZ ÉLET ODAÁT? Irta: KLAMÁR GYULA Az elmúlt napokban egy tévéköztetités zavarta meg a bécsi és általában az Ausztriában élő magyarok nyugalmát. Lendvai Pál, az 1956 óta Bécsben élő újságíró, az Europäische Rundschau” szerkesztője, a nagytekintélyű londoni „Financiel Times” bécsi tudósítója, egy Kreiskyről szóló könyv Írója stb. készítette a filmet és benne arról akart hírt adni a nyugati szomszédnak: hogyan élnek Magyaroszágon húsz évvel 56 ... , _ , ,6 Klamár Gyula után? A filmet vegyes érzelmekkel fogadták a bécsi magyarok, azt lehetne mondani, hogy inkább nem tetszett, mint tetszett, sőt maguk az osztrákok sem voltak tőle elragadtatva, ők se úgy látják a mai magyar társadalmi viszonyokat, ahogyan az egykori pesti újságíró filmre vette egyes jelenségeit. Bizonyára elfelejtkeztek arról, hogy a film Pesten készült és, hogy a szövegét egy volt pesti pártlap munkatársa irta, tehát adva volt az alaphang hozzá s az sem vitás, hogy a magyar hatóságok nem mindenhez járultak hozzá, amiket Lendvai bemutatni akart volna, egyszóval kétségtelen, hogy cenzúrázták a forgatókönyvet. Amire tulajdonképpen aligha lehetett szükség. Aki éveket töltött Magyarországon reakciókban, annak okvetlenül kifejlődik egy bizonyos hatodik érzéke és különösebb utasítás nélkül is tudja, meddig lehet elmenni... A kritikusok azt is elfelejtik, hogy a film bizonyára az osztrák-magyai kulturcsere akció egyik terméke és ehhez nehéz lett volna nemet mondani odaát... Nagy érdeklődés előzte meg tehát a filmet, amely csakis azoknak okozott csalódást, akik azt remélték, hgy valamiféle októberi forradalmi reminiszcenciát fognak látni. A forgatókönyv tehetséges Írója azonban éppen azt akarta bemutatni: miképpen tértek napirendre az 56 eseményei fölött a magyarok, hogyan élték át és élték túl azokat a napokat. A magyar életművészetet mutatta meg a Lendvai-sztory. óhatatlan volt, hogy igyekeztében túl ne lőjön a célon. Láthattuk Pasaréti úti pazar villájában Déry Tibort, akinek csupa megbocsájtó szava volt az ötvenhatos napokról, az elszenvedett börtönéletről — mi más mondanivalója lehetett volna a nagy nyilvánosság előtt? Viszont nagy érdeme, hogy 56-óta először ejtette ki Nagy Imre nevét, igaz egy kétes dicséret kíséretében: rendes és tisztaszándéku ember volt, mondotta Nagy Imréről és hozzátette sajnos, hogy nem értett a politikához... Aztán láttunk egy németül kitűnően beszélő katolikus papot — úgyszólván csupa németül jól beszélő szereplője volt a két estét kitöltő filmnek — akitől megtudhatták az osztrák nézők, hogy a magyar Egyház és az Állam között semmi néven nevezendő probléma nincs, az emberek megkereszteltetik a gyermekeiket, a templomok nyitva állanak és nem üldözik azokat a szülőket, sem akik hittanra járatják csemetéiket. A felvételeket készítő művész szívesen fotografálta a szereplők kezét. Valószínűleg szándékosan, ezért láthattunk annyi reszkető, ideges kezet, annyi kéztördelést; a kezek mintha őszintébbek lettek volna a szavaknál és őszintébben fejezték ki magukat. így például érdekes volt megfigyelni a „Népszabadság” főszerkesztőjének, Rényi Péternek a kezét: mintha görcsös mozgásával ellent mondott volna szavainak, amikor azt fejtette ki a riporter szerepében fellépő Lendvainak: a hotelek halijaiban kaphatók külföldi lapok is és azért nem nagyobb számban, mint amennyi, mert „nincs reá igénye” a közönségnek. S aztán Darvas Ivánnal, az egyik legnagyobb élő magyar színésszel, is megismerkedhetett az osztrák közönség és meg tudhatta, hogy ő maga is résztvett az 56-os sajnálatos eseményekben”, meg is szenvedett érte, és lám azóta Kossuth”-dijat kapott! „Hol van már a tavalyi hó?” Sőt, éppen arról panaszkodott az öltöző interjú során, hogy a színész-művész számára nem is jó az a nagy nyugalom és biztonság, amilyenben egy magyar színész érezheti magát, árt alkotó kedvének és tehetségének... Közben persze a TV-közönség láthatta a magyar főváros pezsgő életét is, az éttermek-eszpresszók vidám népét, a körutak forgatagát, a budai utcákat és a Vár panorámáját — az ország népe húsz év alatt túljutott egy nagy megrázkódtatáson és ma éli a békés, nyugodt életét. Ezt szuggerálta a kétségtelenül érdekes film, amely azóta is vita és izgalom tárgya az osztrák főváros és kapcsolt részein. Gontolatok szerelemről, házasságról Ha egyedül vagyok a szobában, akkor ember vagyok. Ha bejön egy nő, akkor férfi lettem. És annyira vagyok férfi, amennyire nő az, aki bejött a szobába. KARINTHY FRIGYES Minden férfi a nő javát akaija. A legjavát. BÖKAYJÁNOS A szerelemben a nők legtöbbre becsülik a rablót, nem haragszanak a tolvajra, de megvetik a koldust. MÓRA FERENC Hajói megy a dolgod, köszönd asszonyodnak; ha rosszul, akkor is. ASZTALOS ISTVÁN Néha a jóravaló asszonyok is gondolnak bolondokat. Mert a nők általában szeretnek olyan dolgokon gondolkozni a tükör előtt órákig, délutánokig, csendesen leereszkedő estéig, amit a férfiak sohasem érthetnek meg. KRÚDY GYULA Rosszkedv, féltés, szomorúság — az az, amit szerelemnek neveznek. FÜST MILÁN Arra kell gondolni, hogy az embereknek mennyi komolyabb bajuk van, mint a szerelmi szenvedés. Meghal valakijük. Nincs mit enniük. Operálják őket. Tulajdonképpen szégyellni kellene szerelemtől szenvedni. __________ AZ EMBERI LÉLEKBEN REJLŐ TITKOS ERŐ: HIPNÓZIS (Folytatás a 8. oldalról) Sirhan lelki alkatát, nem kétséges előtte, hogy Sirhant hipnotizálták. „A hipotézisem az, hogy valaki Sirhant arra használta fel, hogy megölje Kennedyt. Olyan gondolatokat ültetett az agyába hipnózis alatt, hogy gyűlölje mindazt, amit Kennedy hirdetett, s hogy az Ambassador Hotelnél agyonlője.” Spiegel azt is kifejti, hogy az olyan személyiségek, amilyen Sirhan is, könnyen hipnotizálhatók, s ezek az emberek szinte gombnyomásra végeznek el olyan dolgokat is, melyek teljes mértékben különböznek normális elképzelésüktől. Az a hiedelem a hipnózissal kapcsolatban, hogy a hipnotizált személy csak olyasmit követ el a szuggeszció alatt, amely nem áll erkölcsi meggyőződésével ellentétben. Ebből kifolyólag a hipnotizáló nem veheti rá a hipnotizáltat arra pl., hogy meztelenül jelenjen meg az utcán, ha az illető vallásos és erkölcsös egyén. Másrészről viszont azt állítják, hogy lelövethetünk valakit, ha az illetőnek azt szugeráljuk be, hogy a pisztoly ravasza egy fényképezőgép exponálója. Sirhan esete — mondja a professzor — abba az átlag 10 százalékban tartozik, mely kivételt jelent a hipnotizálhatóság terén. A Sirhan-csoport a legbefolyásolhatóbb csoport, s ha ehhez még beszugeráljuk a gyűlöletet is a Kennedy-program iránt, akkor Sirhan végrehajthatta tettét a hipnózis alatt. Se szeri, se száma azon eseteknek, amikor a hipnózissal szoktatnak le valakit valamilyen ártalmas szokásról, mint pl. a körömrágás, alkoholizmus, gyermekszüléstől és repüléstől való félelem stb. A hipnózis lényege az, hogy az „agy” kontroll munkáját kikapcsolják. A hipnotizáló az illető személy tudatalattiját éri el az álom hatása alatt. Egy példa: valaki mértéktelen alkoholfogyasztó. A hipnotizáló azt ülteti bele az alkoholista agyába, hogy a szeszes ital méreg és meghal, ha bort iszik. A hipnotizált a beleszugerált gondolatot megőrzi és normális keretek között is ellenáll az alkoholfogyasztásnak. Néhány lelkész és pszichológus azt vallja, hogy a tudatalattiban munkál az isteni erő. Jézus mondotta: „Az Isten országa a lélekben van.” Az ember tehát szálljon le a lelke legmélyére és onnan vegye az intuíciókat, ott van az isteni gondolat forrása. A hipnotizáló is ezt a rejtett mélységet, ezt az isteni forrást érinti akkor, amikor szugerál. Az orvosok és a fogorvosok közül még ma is sokan használják a hipnózist gyógyítás, operálás közben. Szarvas Bálint 9. OLDAL KÖZELKÉP Sosem ütött meg egy kutyát sem; embert sem ölne közvetlenül. Hallgatni képes, amikor beszél, de szótlanul sem adja ki magát. Tapintatos. — Nem néz be a házak ablakán. — Ha a körülmények engedik: szeret. Ért a vadrózsák, a feketerigók nyelvén, s ahhoz, mit így neveznek: gyöngéd vonzalom. — A közérdek, az érdekünk, az érdekem, az érdek. — Megtagad. Első a népszerűség. Ismeri a mérgek összetételét. A robbanóanyagok és a fegyverek szerkezetét. Legszívesebben a háttérből irányit. Alkalmazkodik az adott helyzetekhez, továbbá a tisztákhoz s a gazemberekhez egyaránt. Gutái Magda T I
