Magyar Hiradó, 1976. július-december (68. évfolyam, 27-52. szám)

1976-11-25 / 48. szám

10. OLDAL MAGYAR HÍRADÓ ÉDES ANYANYELVŰNK A LEGMAGASABB BETŰ Irta: KAPÖTSY BÉLA A modern nyelvtudomány már hosszabb ideje alkalmazza a számítógépeket, különösen olyan területeken, ahol az a legjobban használható: egy hires iró nyelvhasználatát — például Shakespearét — már a computerek eljövetele előtt is próbálták felmérni, de ezt igazán csak a számítógépek tették szaksze­rűen és pontosan lehetővé. Egy újabb ilyen fejlemény a nyelvtudomány terén a szógyakori­ságok (world frequency) felmérése a számítógépek segítségével, akár egy Írónál, akár egy bizonyos olvasó-csoportnál , vagy társadalmi vagy föld­rajzi néprétegnél. Kuriózumként említem meg egy ilyen szógyakoriságot felmérő, nemrég megjelent amerikai könyv által jelzett végleteket a leggyakrab­ban és a legritkábban használt amerikai szavakat illetően az amerikai középiskolákban használt tankönyvekben. A leggyakrabban használt szavak: the, of, and, a, to, in, you, that, it, he, for, és was. S legritkábban használtak: zigzags, yacht, whiffling, vaseline, upswee, ufflsh, tulgey, és trivialities. A számítógépekkel fel lehetne mérni minden nyelvben a szógyakoriságokat egyes Írókra, népcso­portokra, vagy olvasórétegekre. De a szavakon kívül elméletileg fel lehetne mérni magukat a betűket is, illetve egy bizonyos betűvel kezdődő szavakat, s igy e módszer segítségével meg lehetne állapítani „ezen betűk, vagy az egyes betűkkel kezdődő szavak gyakoriságát. E lehetőség adta az ötlete, hogy vajon megállapitható-e, melyik a „legmagyarabb betű”, azaz, hogy melyik betűvel kezdődő magyar szavak mondhatók a „legmagyarabbaknak?” Elsőnek az ,,m” betű volna a jelölt, hisz a magyar szó, és igy a nép, a magyar nyelv is e betűvel kezdődik. S jön utána a Miatyánk, s maga a mennyország ha az égiekkel kezdjük. Leereszkedvén a földi térségekre, a szép Magyarországra, a sok „m” betűs szó szinte átölel magyar izével: muskátli, madár ménes, must, munka. S a tájszavak: egész Magyarországot hordozzák: Mezőkövesd, Mátra, Mór, Mecsek, vagy magát a magyar történelmet idézik: Mohács, Munkács, Muhi (a puszta), avagy az ételeket, gyermekkori boldog karácsonyainkat: méz, mák, mazsola, mogyoró. Vagy a jellegzetes magyar hangulatot: mulat, marasztal, mendegél, mukkani (mer, vagy még azt sem mer). Hosszan, mértéktelenül hosszan lehetne idézni az „m”-mel kezdődő magyar szavakat, mérföldnyi hosszúságban, mércével vagy anélkül mérve, becsülve nyelvünk ,,m” betűs szóbőségét, vidáman, e szokatlan feladat által megkívánt erőfeszítéssel. Azonban van egy másik betű, a ,,b” betű, amely véleményem szerint inkább nevezhető a „legmagya­­rabbnak,” mert a ,,b” betűvel kezdődő magyar szavak bősége, magyarsága, változatossága, és árnyalati rétegződése túl tesz az ,,m” betűn is. A Boldogasszony, a búcsú, béke, boldog szavak szintén felvisznek bennünket az égi távlatokig, s ha onnan leereszkedünk akár Budára, akár a Bükkbe, vagy a Balaton tájára, mindjárt elönt bennünket a ,,b” betűs magyar szavak csodálatos tengere. Bazsalikom és bodza illatok között járhatunk, bokrok vagy bükköny, avagy a frissen szántott barázdák között. Mennyire magyar érzelmeket vált ki például a béres, a bóbita, a betyár, a berkenye, bojtorján vagy a ballag (a vén diák) szavak. Mások pedig szinte lefordithatatlanok: bezupálni, bokorugró (szoknya), berzenkedik, bocskor, böszme, bilingérez­­ni (dunántúli tájszó; szüret után a tőkén hagyott szemek utólagos leszedését hívták igy), bitorolni, bojtorján. A magyar sors, a magyar élet, a magyar hangulat mélységét és szárnyaló magasságát a ,,b” betűs szavak érzékeltetik talán a legkifejezőbben: balsors (a Himnuszban is benn van), bubánat, bizodalom, buzdít, békesség, búcsú szavak. Vagy a magyar történelmet hordozó vagy idéző ,,b” betűs nevek: Bendegúz, Botond, Bessenyei, Balassa, Baross (Gábor). S a bokázni, a béres, a bekecs, a bölény (a sibói), a beigli: mind-mind Magyarországot idézik. így kiállván a ,,b” betű mellett, amelyet a „legmagyarabbnak” mernék nevezni, s tudván, hogy a magyar nyelvtan lehetővé teszi a prepozíciók MEGVALÓSULT FANTÁZIA Amikor az űrben fogunk utazni A tudósok azt Ígérik, hogy nemsokára ugyan­olyan természetes lesz az űrben utazni, mint ma a levegőben. Azt is ígérik, hogy az űrhajózás rohamos fejlődése sok állást, számos újfajta műszaki terméket és sok-sok egyéb előnyt jelent. ENTERPRISE Az egyik tervezett hatalmas űrhajót Enterprise­­nak nevezték el. Az az űrhajó, állítják a tudósok, szabályos nagy utakat fog megtenni a világűrben, a földi óceánjáró társaihoz hasonlóan, csak persze sokkal gyorsabban fog „úszni” az űrben, mint hajótársa az óceánon. TÖBB EZER UTAS Ezek az űrhajók több ezer utast fognak egyszerre szállítani (az emberben felmerül a kérdés: kiket és hova?) az űrbe, valamint több száz tonna felszerelést. Az elkövetkezendő 15 év során több ilyen hatalmas űrhajó fog szállni és már a 80-as években legalább hetente egyszer indul majd el egy-egy ilyen óriás űrhajó. KATONAI ÉS ORVOSI CÉLOK Ezek az óriás űrhajók a katonai célok mellett orvosi és gazdasági célokat is szolgálnak majd. Egy ilyen kevéssé ismert példa, bizonyos gyógyszerek és más anyagok gyártása az űrben. Ugyanis a légnyomás hiánya és a teljes tisztaság lehetővé teszi, hogy bizonyos anyagokat sokkal olcsóbban és gyorsabban állítsanak elő az űrben, mint a Földön. Egy gyógyszer pl., amelyet a szívvel kapcsolatos betegségekre használnak 1500 dollárba kerül egy kis adaggal; az űrben előállítva csupán 75 dollár, ugyanolyan mennyiségben. A NYUGATI VILÁG FÖ SZÁLLÍTÓESZKÖZE Idáig 7,9 billió dollárt költöttek az Enterprise rendszerre, amely szakértők szerint a 80-as években „hozzáragasztását” a szavak végéhez, ily módon alkalmat adván a rendkívül hosszú szóláncolatok képzésére (amit igen-igen kedves nyelvben lehet csak megtenni), egy 56 szavas ,,b” betűs mondtaok barkácsoltam össze nemrégiben. (Babits Mihály hires hatszavu ,,b” betűs mondata adta az ötletet: „Bamba bún borongó, bolyongó, bus bolond.”) Bohókás B-betűs ballada békés budai barátaim boldogitására Bükkönyös, bogáncsos, bojtoijános, bimbózó bokroknál bő bársony bugyogóba, bekecsbe, báránybőrrel bélelt bundába bebugyolálva; bávatagon botorkáló, bakancsos, biciklis bakák barna babáit bazsalikommal, búcsúban bérelt bóbitával bámész­­kodtató; botjuk, bikák, bölények, bátor béreseit bezzeg böszme bőregerekkel bukfenceztető, badacso­nyi borokkal barátságosan bátorító; berkenyével, bojtorjánnal, bogyókkal, beiglivel ballagó B-betűvel boldogan bandukoljunk Budára; „bár, bárhol, bármikor, bármilyen békés beszéddel búcsúztathat­nánk bensőséges barátainkat”. (56 B-betűs szó, bár belebolondulásig bírná bárki bővíteni bohokás balladánkat.) íme egy kis példa a magyar nyelv csodálatos szépségére, ihlető, ifjan viruló szógazdagságára, szárnyaló távlataira, Ígéretes jövőjére. New York, 1976 november hó.. az első számú közlekedési eszköz lesz a nyugati világ légiszállitása terén, s amely több száz települést fog rendszeresen végrehajtani — hetente egyszer utazva az űrben. Az első ilyen űrhajó-repülőgép már készen van és öt továbbit fognak építeni. Az Enterprise olyan kényelmes, hogy utasokat is szállíthat — az eddigi űrhajókkal szemben, nem kell semmi különösebb előkészület ahhoz, hogy valaki azon utazzon. Hét tagú személyzet vezeti az űrrepülőt. Az űrrepülő, miután a világűrből visszatér az atmoszféra szintjére, szabályos repülőgépként is képes repülni és úgy is száll le. Berjesi Ágoston VÁLASZTÁSI UTÓHANGOK (Folytatás a 8. oldalról) feltételt, de sajnos, nem tartotta be. Az elnök megle­petésére hosszabb politikai beszédet mondott, amire Fillmore hidegen és semmitmondóan válaszolt. Kossuth környezetét felháborította az elnök válasza: László Károly, az emigráció hivatalos napló­vezetője igy ir erről: „Délben Kossuthot és környezetét Webster Dániel külügyminiszter bemutatta Fillnor Millord presidensnek az elnöki palotában. ...Kossuth üdvözölte az elnököt, mire ez röviden, jelentéktelenül válaszolt. Az ezutáni rövid társalgás közben az elnök olyan tudatlanságra mutató kérdéseket intézett Kossuthoz Magyarországot illetőleg, hogy oly járatlanság a külföldi ismeretében szégyenére válnék nálunk egy tanuló ifjúnak. Hogy várhata volna aztán az ember Magyarország pártfogását ily státusférfitól, aki előtt Magyarország ismeretlen föld?” Jellemző, hogy amikor az iró igy megrója az elnököt tájékozatlansága miatt, ugyanak­kor ő maga annyi figyelmet sem adott az ügynek, hogy az elnök nevét helyesen irta volna le. Az Egyesült Államok megkapta elnökét a következő négy esztendőre. Kívánjunk neki minél sikeresebb kormányzást.!

Next

/
Oldalképek
Tartalom