Magyar Hiradó, 1976. július-december (68. évfolyam, 27-52. szám)
1976-07-22 / 30. szám
MAGYAR HÍRADÓ 5. OLDAL MONTREALI SZÍNFOLTOK A NYÁRI OLIMPIAI JÁTÉKOK SZÍNHELYÉRŐL MONTREAL, Kanada — Mi mindent lehet csinálni Montrealban azon kívül, hogy megnézzük a 21. Olimpiát, mely julius 17— augusztus 1-ig fog tartani? Montreál második város, ahol nyári olimpiai játékokat rendeznek. Az első nyári verseny Los Angelesben volt, 1932-ben. Legelőször is azt ajánlanánk a látogatónak, hogy menjen fel a Mont Royal Park kilátójára és onnan fentről nézze meg a lába alatt elterülő hatalmas várost, Ha mulatni óhajt éjszaka, több mint 30 éjjeli mulatóban válogathat. Ha sétakocsikázásra van kedve, akkor 10-dollárért kibérelhet egy fiákért és egy órás túra alatt körülviszik a városon. Az utcák biztonságosak az éj bár mely idejében. Kulturális szomját is kielégítheti. A kanadai kormány több mint 8 millió dollárt utalt ki erre a célra. 540 különféle bemutatót nézhet meg és ingyenes képkiállitásokat. Legjobb, ha a látogátók részére felállított tájé-HEQUO. Egy két ágyas szoba egy első osztályú motelben 4 napra $200-ba kerül. Az összes jegyeket már kiárusították a játékokra, mely benne foglalja a megnyitó és záró ünnepségeken való részvételt is. 21 sportban 334 különféle versengés lesz. Okosan teszi a turista, ha Montreaálban kocsi helyett a földalattin közlekedik. Métrónak hívják franciául és ez a leggyorsabb és a legolcsóbb közlekedési eszköz. Az állomásmegállók ablakait más-más festőművész festette s tréfásan „földalatti kiállítási csarnoknak” hivják. A vonatok hajnali öttől, éjfél után 1:30-ig közlekednek. „ÖSZVÉR” AUTÓ BALTIMORE, Md. — Egy mérnök, a harmincötéves Ray Carston, a jövő kocsijának nevezi találmányát, melyet hétévi munkával alakított ki, s amelyből még az idén 350 darabot készít, jövőre pedig 20 aoumo/c ír —^ 9, ALKOTÓ MAGYAR G.P.O. Box 174, NEW YORK N.Y.10001 Ez évben egy angol nyelvű BICENTENNIAL (200 éves évfordulójkiadást tervezek. E kiadásban gazdaságpolitikai tárgyú cikkeket szándékozom közzétenni, melyek MAGYARORSZÁG, a Nyugat, de különösen az USA gazdasági kapcsolatainak a kimélyitését célozzák. Magas színvonalú gazdaság-politikai cikkekre van szükségem, melyek egyéni nézetek által az amerikai és magyar vezetőség figyelmét felhivják azokra a történelmi és mai gazdaság-politikai tényezőkre, melyek e kapcsolatokat megakadályozzak, ill. előmozdítják. Azoknak, akik ilyen cikkek megírását tervezik, szívesen küldök részletes felvilágosítást. Kérem írjanak a fenti címre! o\.UTI0/v J? ,*-V KORDA GÉZA Kiadó és szerkesztő > -1/0» <1 ESS ezer előállítását tervezi. A szóban forgó számok nem tekinthetők elenyészőnek. Miről is van szó? Egy motorkerékpárt épített egybe egy sportkocsi elejével. A furcsa ,,öszvér”-ben, illetve öszvéren négy személy helyezhető el, állítólag nem vitatható kényelemmel. Mi csak egyetlen előnyét hisszük el: keveset fogyaszt... ROMÁN—SZOVJET ELLENTÉT BUKAREST — A Szovjetunió és Románia régi nagy vitája Besszarábia, azaz jelenleg a Moldavai Szovjet Köztársaság hovatartozása, illetve határainak kérdése. A vita még a Szovjetunió megalakulása előtt kezdődött az akkori Oroszország és Románia között. Moldova magában foglalja az egykori osztrák-magyar Bukovinát is. Moldova lakosságának egyhatoda román. Ez a második legkisebb állam a összes szovjet köztársaság között. 1812-ben a török szultán elveszített egy háborút és kénytelen volt az akkori török vazallus állam egy darabját, Moldovát az oroszoknak adni. Ezt követően az oroszok a területet átkeresztelték Besszarábiára. Az I. világháború végét követő versailles-i konferencia ismét Romániának adta a területet, annak „jutalmaként”, hogy az a nyugati szövetségesek oldalára állt. Igaz, hogy Oroszország is a nyugati oldalon állt eredetileg. 1918 és 1940 között tartozott csak a terület Romániához, különben több mint“ egy évszázadig Oroszország része volt. Nyugati politikai szakértők mérlegelik annak a lehetőségét is. hogy ebben az ellentétben van a szovjet vezetőknek egy ütőkártyájuk, amennyiben a románok túlságosan követelik Moldovát, lehetséges a szovjet vezetők gondolnak egyet és támogatni fogják az erdélyiek követelését: hogy ők meg nem tartoznak Romániához. A román—szovjet határ besszarábiai részén mindenesetre túl sok a katona, a határ mindkét oldalán Canada második legnagyobb városát. Aztán látogassa meg két hires egyetemét, a McGillt (angol) és a Montreal Unidag polgárai élnek a gyönyörű kastélyokban, árnyas fák alatt. Sétáljon végig az Öreg Montreal utcáin. Ez a városrész 300 éves. Kitűnő éttermek, francia vendéglők, ajándék boltok, színházak, clubok sorakoznak egymás mellett és itt van a hires Notre Dame templom is. A Great Exhibition Hallban rendezik meg 150 kanadai és amerikai antiqváriumossal karöltve Canada legnagyobb antikbemutatóját és vásárát, julius 4-től; beléptidij $2.50. Ugyancsak érdemes lesz megtekinteni a ,,Man and His World” (Ember és Világa) címet viselő bemutatót. koztató központoknál beszerzi a kultur-programmot.a Quibec Opera Ház bemutatja a ,,Szevillai Borbélyt”. Montreal 2.7 millió lakosának kétharmada francia anyanyelvű. A legtöbb canadai városban az idegen úgy hiszi, hogy Franciaorszában van, és ha angolul beszél, lehet, hogy tv sem értik. Montrealban természetesen majdnem mindenki beszéli az angolt, de ha franciái akar gyakorolni, beszéljen úgy, nagyon örülnek a helybeliek, ha egy angolnyelvű a franciát ,,tördeli kerékbe”. Szívesen kisegítik nyelvibáit. Mivel 1.5 millió látogatót várnak az Olimpiai Játékokra, egy bizottság vette át quibeci hotelek feletti rendelkezést, Montreal körzetében 100 mérföldnyire. Az ügynökség neve: Túl sokan vagyunk a Földön? GENF — Az ENSZ-nek a környezetvédelemmel foglalkozó szakértői arra hivják fel a figyelmet, hogy a jövőben nem pusztán az lesz a probléma, hogy sok országban túlságosan magas a népszaporulat, hanem az, hogy az emberek túlságosan nagy számban áramlanak a nagyvárosokba. A világ lakossága nemrég haladta meg a 4 billiót. 2000-re (ami csupán egy negyedszázadnyira van), a világ lakossága a jelenlegihez képest 71 százalékkal nő majd, azaz 6,5 billióan leszünk a Földön.________ Kifizetődött a függőhíd 1 ST A MBl L. Törökország Már teljesen „kifizette magát" a világ egyik legnagyobb f. ünohidja. a Boszporuszon átívelő. Európát Ázsiával összekötő 10 4 méter fesztávolságú hid. amelyet 19”3-ban adtak át a forgalomnak. Az eredeti becslések arra számítottak, hogy a hídon naponta 22000 gépjármű fog áthaladni. Ezzel szemben már jelenleg napi 60000 személy- és teherautó gördül át a hídon. 1977-ben pedig a becslések szerint, már mintegy 70.000 lesz. HIRDESSEN LAPUNKBAN!, ’-“‘t-Tt' lift ír alt B MONTREAL — Végre készen áll az oly sokat vitatott nagy olimpiai stadion. Ez a kép akkor készült még, amikor először nyitották meg; amikor az atléták először próbálhatták ki a pályát.
