Magyar Hiradó, 1976. július-december (68. évfolyam, 27-52. szám)

1976-07-22 / 30. szám

6. OLDAL MAGYAR HÍRADÓ ÉLET A HATVANÖT UTÁN NEW YORK — Lassanként fontolóra kell vennünk — Írja egv nyugdíjas New Yorkból —, hogy mit is határoznak rólunk a fiatalabbak. Megengedik-e, hogy életben maradjunk? Már úgy érte, hogy sötétedés után is kitehetjük-e lábunkat, avagy tudnunk kell, hogy nyugdíjas korban este 5—6 óra után nem szabad a biztos halálba sétál­nunk, tehát üljünk csak otthon. Megengedik-e, hogy a saját házunkban legyünk még télen is? Táncolhatunk-e, amikor a gyermekeink, vagy unokáink lakodalma van? Ez a nyugdíjas kicsit eltúloz­za a dolgokat. Ugyanis máris nagy változások történtek, ha néhány évtizedre, vagy évszázad­ra visszatekintünk. Valamikor a nagyapa és a nagyanya már csak a sajái helyükön volta, onnan nem mozdultak el. Az utóbbi évtize­dek során éppen azért került ez a téma napirendre, mert valami változóban van... AZ ÉLETKOR KITOLÓDÁSÁVAL Ahogy az életkor átlaga növekszik, úgy válik egyre fonto­sabbá, hogy mivel is tölti a nyugdíjas azt az öt-tiz vagy húsz évet. A fiatalabb korosztály szá­mára talán még nehezebb ezt az uj helyzetet megmagyarázni és megérteni, mint az idősek számára. Amerikában hagyomá­nyosan (részben a földrajzi mobilitás miatt, hiszen a fiatalok általában nem élnek együtt az idősekkel) a fiatalabbak nem sokat törődnek az idősebbekkel, gyakran nem is találkoznak a szülők gyerekeikkel hónapokig, évekig. A MI KIS TÁRSADALMUNK Mivel a nemzedékek közötti s, kadék éles. s mivel az idő­sebbek közül sokan nem állnak rosszul anyagilag, valahogy ter­mészetesen alakult ki egy megol­dás: az idősebbek nem fogadják el többé a hagyományos szerepü­ket. hanem kialakítják a saját i vékenységeiket. Egyre több a kiub a nyugdíjasok számára (gyakran nyugdíjasok által) r* idszeres kirándulások, bálok és egyéb szórakozásdi alkalmak. Az idősek hagyományos s/.e­­a nagy családban, eltfínő­­van Amerikában, a terme­ién már nem sok szerepe van a nyugdíjasnak (a mostani &.> nélküliség miatt nehéz is állást találnia), annál jobban előtérbe kerül szerepe a fogyasz­tásban. A FIATALOKNAK NEM TETSZIK? AZ 0 DOLGUK! Gyakran vannak olyan kontliktusok mint a zene körüli családi perpatvar. Nekik nem jó a mi muzsikánk, mondja sok ulö'4 ru. Az. az ő dolguk — *■ 1 a másik. Mi h (Ugatjuk ! nénket. ők a. övénél. L hogy a mienk nem jobb, i in .»y.v. de mi e/' t­ji.k. Az ő unokáiknak bi/tosan nem lesz jó az, amit majd ők hallgatnak... Szabó Dezső Jó tanácsok autóvezetőknek Hogyan maradhatunk ébren a volánnál? HARTFORD, Conn. — Minden tapasztalt autóvezető tudja, hogy milyen hatalmas erő­vel tör rá az álmosság, ha elfárad a kormánykerék mellett. Sok ezer elbóbiskoló autóvezető szen­vedett (gyakran halálos kimene­telű) balesetet. Sok ezer vezető szerencsésebb volt, idejében felébredt, és elkerülte a végzetes karambolt. A szakemberek egyebek közt rájöttek, hogy ha a kormányke­rék mellett elfáradunk, agyunk különleges elektromos impulzu­sokat, úgynevezett „alfa-hul­lámokat” bocsát ki, amelyeket a szendergés hullámainak nevez­hetünk. Szemhéjunk leragad az álmosságtól, karunk elneheze­dik, különös vágyat érzünk, hogy a kocsit a volán felső részére támaszkodva egy kézzel vezessük. Ha e jelenségek ellenére tovább folytatjuk az utat, újabb agyhullámok jelentkeznek. Eze­ket a tudósok „teta-hullámok­­nak” nevezik. Hatásukra a ve­zetőt sokszor elnyomja az álom. Az autópályákon végzett kutatások során a tudósok a következőket állapították meg. — A „szendergés-hullám” fellépte után veszélyes autót vezetni. — Óvakodni kell attól, hogy autót 2 vagy 3 órán át megszakítás nélkül vezessünk. — Nem szabad nagyon sokáig zajos tehergépkocsik mel­lett haladni, mert ezek egyhangú motorzugása álomba ringathat. A tehergépkocsik zajában még éberen is gyengébbé válik a gép feletti ellenőrzésünk. — Ne bízzuk magunkat az autórádióra, mint „ingerlő” tényezőre, mert az még jobban elálmosithat. — Igyekezzünk a magunk számára valamilyen elfoglaltsá­got kieszelni. Huzzuk le vagy fel az ablakokat. Toljuk előre vagy hátra az ülést. — Próbáljunk visszaemlékezi valamilyen izgalmas eseményre. — Legyünk óvatosabbak, ha észrevesszük, hogy mélyebbeket és lassabban lélegzünk, ha értelmetlen hibákat követünk el, például megállunk, amikor zöl­det mutat a közlekedési jelző­lámpa. — Ne gondoljuk, hogy sokáig ébren maradunk, ha egy hajtás­ra megiszunk egy csésze fekete­kávét. — Ne együnk sokat se vezetés előtt, se vezetés közben: a bőséges étkezés álmosit. — Próbáljuk meg kocsinkat úgy vezetni, hogy érezzük a rázást. — Ne használjunk alvásgátló szereket. Az ezeket fogyasztó vezetők örökös félelemben tart­ják a többi vezetőt. „Hibbant autóversenyzőknek nevezzük ő­­ket — mondja az egyik tapasztalt sofőr. — Halluciná­­cióik vannak.” — Szeszes italokról mint stimulánsokról természetesen szó sem lehet. — Számos vezető a menet­rendhez alkalmazkodik, és ki-' jelölt útját szakaszokra osztja, előre beütemezi az egyes pihe­nőállomásokra érkezés időpont­ját. Az autóvezetők órájuk se­gítségével igyekeznek pontosan betartani a „menetrendet”. A sofőrök, hogy ébren tartsák magukat, „regisztrálhatnak” minden megtett 15., vagy 30. kilométert. „De sohasem szabad számolni a kilométerköveket — figyelmeztetnek a tapasztalt vezetők. — Ez végtelenné teszi az utat, és álmosságot idézhet elő.” Vajon az utasok segítséget nyujtanak-e az ébrenmaradás­­hoz? Igen, mondják a sofőrök, segítséget nyújtanak jelenlétük­kel, még akkor is, ha nem be­szélnek. Gyakorlatilag valamennyi tapasztalt autóvezető egyértel­műen azt tanácsolja, hogy ha nagyon elálmosodunk, álljunk meg, állítsuk le a motort, és aludjunk egyet. GYILKOSSÁGOK ÉS — TANÁCSOK LOS ANGELES, Cal. — Több amerikai esett gyilkosság áldozatául 1970 és 1975 vége között, mint ahány a vietnami háborúban elesett. — ezt közölte hivatalos statisztikai adatok alapján Donald Lunde, San ’cisco-i kiriminológus. 1960 iegkétszereződött a gyilkos­­agol zárna; a nagyvárosokban minden 100 ezer lakosra 9,7 e Ikos -,.g esik — jelenti Los > jelesből a Reuter hirügynök­­m ' rimm »lógusok több c wss/.u a gyilkossá­gi >/á inak emelkedését. E/a kö/i szerintük, az egyik: I s'ülők v. vos nevelési hibái. A i uMk, s ben a szakemberek e .elértenek: most lépett felnőtt ./. a nemzedék, amely már k tevizió hatása alatt csepere­dett el Ez a nemzedék a kéj avőről tanulta meg, hogy /. erőszak a problémák megol­dásának általában elfogadott és v>akörül’, eszköze. \ngelev ;ke azoknak .'árosok na1 >1 legtöbb aua^ latszáz gyil­v>ug tor: város szó­ki fásáról ismert rendőr­­icuye szerint Los • -ék' i,;,.Ksai inkább önvé­­j.. rendezkedjenek be, mim a rendőrség támogatására. Éppen ezért ellenzi a fegyver­­•reskedclcui áll,.adó ellenőrzé­st. ,,A endőrség—jelentette ki kerielés nélkül —, nem kezes­kedhet a gengszterek elleni hathatós védelemről. Minden­kinek elsősorban magának kell saját és családja védelméről i: bkodul. Ehhez az önvéde­k ; ez tartozik, hagy * .jvai le a buszról, fiatalok csoportját ■ ek inkább egy megál­lt .mb; # hotel, endégek ne lépjenek a felvonóba gyanús egyénekkel együtt; 0 autós csak akkor vegyék i alatti parkolókat vág. /.sokat, ha legalább m \ férfi utazik velük; 9 bankokba az ügyfelek csak a helyzet figyelmes felmérése és gondos körültekintés után lép­jenek be.. V' mONYHASAROK^ Receptek Vörösborban pácolt marha­hús. A szeletekre vágott mar­hahúst (lábszár, felsál) páclébe tesszük egy-két napra. Páclé: 3 deci vörösbor, 1 citrom leve, 1— 2 babérlevél, 15 deka kari­kára vágott vegyes zöldség (répa, gyökér), pár szem egész bors, 2— 3 kockacukor, kevés só. A pácléből kivett húst füstölt sza lonnával megtűzdeljük. Kuk­tában a páclével együtt meg­­puhitjuk. Ha elég puha, kivesz­­szük a húst és a páclevet, illetve a zöldséget szitán áttörjük. Egy kanál zsírból, egy kanál liszttel, 2—3 kanál megpirított kocka­cukorral és a páclével barna­mártást készítünk, ezt a húsra öntjük, s burgonyakrokettel tálaljuk. Finom almáslepény: 8 ounce cukrot habosra keverünk 6 tojás sárgájával, hozzáadunk 6 ounce olvasztott, de nem meleg mar­garint, 4 1/2 ounce lisztet és végül a tojások habbá vert fehérjét. 6 szép almát meg­hámozunk, kis kockákra vágunk és a tésztához keverve, az egészet alaposan kizsirozott, kilisztezett, közepes nagyságú tepsiben meg­sütjük, akár a piskótát. Ha a beleszurt tűre már nem ragad a tészta, a süteményt lisztezett deszkára borítjuk, és ha kihűlt, kétujjnyi széles, hosszúkás dara­bokra vágjuk. Rántott narancs vaniliamártással Hozzávalók 4 személy részé­re: 4 darab narancs, 1 leveses­­kanál porcukor, 1 kis pohár rum vagy likőr. A mártótésztához: 2 oz. sör, kávéskanál cukor, 1 darab tojás, csipet só és annyi liszt, hogy sűrű palacsintatésztát kapjunk. — A narancsokat meghámozzuk, a gerezdekről is eltávolítjuk a vékony, fehér hártyát és a magokat. Porcu­korral megszóljuk, leöntjük rummal és egy órát állni hagyjuk. — A mártótésztához kiirt anyagokat összekeveijük úgy, mint a palacsintatésztát. Ebbe forgatjuk a pácolt na­rancsgerezdeket és forró, bő zsiradékban kisütjük. Lecse­pegtetjük és melegen tálaljuk. Vaniliamártást adunk hozzá. Jó étvágyat!

Next

/
Oldalképek
Tartalom