Magyar Hiradó, 1976. július-december (68. évfolyam, 27-52. szám)
1976-12-02 / 49. szám
4t'í>! -.-I__. I I Thursday, December 2,1976 MAGYAR HÍRADÓ * 19. OLDAL Lágyén u Idén jé karácsonyai Vásárolja ünnepi Italait, úgyszintén összejövetelekre, partykra ilalszükségleteil magyar helyen, a HUB LIOUORS, Iné. 123 FHENCH STREET. NEW BRUNSWICK, N. J. — Telefon: CH 7-7933 MAGYAR ITALÜZLETBEN Igazi óhazai importált magyar borok nagy ▼áíazztékhsji^ Tokaji Furmint, Aazu, Szamorodni, Egri BUcarér, Badacsonyi Szörkebarát, stb. finom borok. Ismét kapható az Igád Császárkorié édes-likőr! — úgyszintén Importált német és más borok. Legfinomabb Jugoszláv szÜTÓrlum! KeUemes karácsonyi ünnepeket és boldog újévet kbrániuúc SZELES JENŐ ée NEJE tnlajdoooeok TRÓPUSI ÁLLATOK MENTESE BAYANO BRIDGE, Panama — A világ egyik legnagyobb trópusi esője által okozott árvízből próbálja meg kimenteni a ritka állatokat egy fiatal bioló-gus. Két hete, hogy lezárták a -Bayano River Damot s ennek következtében az erdőt elöntő 1 vízből a legkülönfélébb trópusi tállatok próbálnak kimenekülni. (A mangó és pálmafák teteje tele - van majmokkal, lajhárokkal, 1 farksodró medvékkel és hangyá! szókkal. A baj ott van, mondja John C. Walsh, akit a bostoni _ Society of the Protection oa Animal küldött ki állatmentésre, hogy nemcsak azok az állatok . menekülnek, melyek ártalmat■ lanok, hanem a skorpiótól kezdve mindenféle bogár, tarantula stb. Eddig több mint 700 . ritkaságnak számitó állatot menekítettünk át magasabban fek• ő részekre és a környező szigetekre. Az esős évszak befejeztéig mely októberben lesz, az állatok .ezreit kell biztonságba helyezniük. A dzsungelben, mely Darien Gap körül terül el, 50 mérföldre Panama és Colombia között, egy védett cuna indián rezerváció volt, s ittt rengeteg ritka állatfaj tanyázik. * A mentési akció neve Operation Noah II. és az állatok 'John C. Walshnak komoly ‘ nehézséget okoznak akkor, amikor a mentőcsónakba akaija őket kényszeríteni. Ezek a megriadt állatok nem hajlandók kettesével felsétálni Noé bárkájába. Sokszor még a majmokkal is birkózni kell s a vadmacskák karmolását nehéz kivédeni. A choco és cuna indiánok önkéntes munkája pénzben megfizethetetlen. Kb. 20-an vannak s már a hajnali óráktól készenlétben állnak csónakjaikkal. Ha több pénz állna a biológus rendelkezésére, akkor nagyobb sikerrel tudná a mentési akciót folytatni. A kenukon a közlekedés veszélyes. A fák csúcsáig érő árban, a kiszakított és sodródó fatörzsek között nehéz a mozgás. A víztárolóban 30 folyó vize találkozik. A kétségbeesett állatok között sok a mérgeskigyó is. Eddig azonban csak tarantella csípésben volt részük a mentőknek. A nagyobb veszély nem is az állatok részéről fenyegeti őket, hanem a malária, sárgaláz az, amitől valóban félnek. A állatvédő ligától eddig 40.000 dollárt kaptak, de több emberre és csónakra lenne szükségük. összehasonlítva a 10 évvel ezelőtti surinami árvíz károsultjaival (akkor 19 hónap alatt 10.000 állatot mentettek meg, s az volt az Operation Noah I.), a mostani támogatás elenyészően kicsi. 980 amerikai cégnek írtak segítségért, de azok közül csak 173 válaszolt és az is azt mondta, hogy nem. Csak egyetlen nagy cégtől kaptak egy 100 dolláros csekket, egy másiktól pedig 10 láda tejport. Azoktól a szépnevű vadásztársaságoktól egy fillér segítséget sem kaptak, a segítők nagy része az iskolások köréből kerül ki. Sok önkéntes jelentkező van. Le is utaznak New Yorkból, de a nagy forróság visszariasztja őket. A mentők többre mennének, ha inkább a repülőjegy árát küldenék el maguk helyett, azon legalább tudnának csónakot sárolni. csak a technikai jellegű emlékek mutatják, hanem sok épület is. Az a kevés amerikai turista, aki itt járt, meglepődött: úgy érezték, mintha éppen egy középamerikai farmon lennének. Az amerikaiak voltak itt az első tanárok, mérnökök, orvosok és technikusok. Ténylegesen a múlt század óta nem is sokat változott a sziget lakosainak hozzáállása az | amerikaiakhoz, s még a háború alatt is egészen másképp gondolkoztak itt az emberek, mint Japán többi területén. Hokkaidón a farmerek még ma is jobb minőségű termékeket produkálnak, mint bárhol máshol és jobb árat is kapnak termékeikért, mint más japán területek farmerei. Ennek a magas technikai fejlettségű farmgazdálkodásnak az alapjait a múlt században vetették meg, amikor amerikait szakértőkkel együtt az első vállalkozó szellemű japán telepesek kialakították itt az azóta is virágzó mezőgazdaságot. $82,500 egyetlen bélyegért LONDON — A világ egyik legritkább bélyegét, az 1847-es ,,Post Office Mauritiust” 82,500 dollárért adták el egy Liechensteinből jött magángyűjtőnek. Japún legszélső hatarállomúsa nagy-nagy szerelem SAPPORO, Japán — A japánok legszélső határuknak nevezik ezt a csodálatos erdőségekkel, kitűnő mezőgazdasági termelésre alkalmas földdel és szép j hegyekkel teli nagy szigetet. | Hokkaido területe az egész Japán területének a 22 százalékát teszi ki. Azonban csupán a lakosság 5 százaléka él itt. Igazat szólva ez a tény, ti., hogy ilyen kevesen élnek itt, amikor Japán számos települése (különösen Tokió) egyre zsúfoltabb, a helybeliek szerint nagy áldás. Az emberek természetesen barátságosak itt is, de ahogyan az egyik helybeli elmondta: ,,Nem vagyunk ellene annak, hogy idelátogassanak az emberek, nézzenek körül, ismeijenek meg minket, esetleg vásároljanak mindenfélét turistaként, azonban mo$t már éppen elegen vagyunk itt és nincs szükségünk több lakosra.” A szigetnek túl nagy, de országrésznek túl kicsi 30.000 négyzetmérföldnyi területen valóban nem élnek sokan, de általában az ittenieknek az a Amerikai óra Sapporo üzleti negyedében véleménye, hogy éppen elegen vannak. Hokkaido afféle „japán Kalifornia” volt, ahová a vállalkozó szelleműek mentek szerencsét próbálni — sokkal régebben, mint Amerikában —, többek között a feudalizmus alatt száműzöttek. 1872-ben érdekes módon hetven amerikai szakértő is itt volt, ami nagy dolog volt akkoriban, mert Japán mindig is rendkívül zárt volt a külföldiek elől. „Az amerikaiak adták a technológiát, mi meg az izomerőt”, mondják ma is itt. Az amerikaiak nyomait nemANDOVER — „Nem kívánok lefogyni”—jelentette ki Karen, aki jelenleg 340 fontot nyom. „És én sem kívánom, hogy lefogyjon” —tette hozzá szerető férje, aki csupán 145 fontot tesz ki. „Ha Karen nekiállna fogyókúrázni” —folytatja a szerető férj, „akkor kitekerném a nyakát.” ízlések és pofonok OJ r
