Magyar Hiradó, 1976. január-június (68. évfolyam, 1-26. szám)
1976-05-27 / 22. szám
MILYENEK K AZ EMBEREK!.. MIKLÓS, A SZÓRAKOZOTT EMBER Irta: SIMA FERENC 12. OLDAL MAGYAR HÍRADÓ Miklós tulajdonképpen még nem volt ember, csak elemista gyerek, amikor már kiütközött szórakozottsága. Amikor még iskolába járt, gyakran megesett vele. hogy a következő nap leckéire készülni szándékozva, egészen más tantárgyakból tanult meg egy-egy fejezetet. Például történelem helyett természetrajzból tanulta meg a sorrakerülő leckét és ha kiszólitotta a tanár, hogy beszéljen Lincoln elnökről, akkor igy kezdte: — Lincoln az Egyesült Államok egyik elnöke volt, és nem oldott úszni, viszont a béka nagyon jól tud és évente 3—400 petét rak le az iszapba. így roppant elszaporodna, ha nem volna annyi pusztító ellensége. A békának különböző fajtái vannak... Amikor az elképedésből felocsúdó történelemtanár közbevágott, hogy üljön le és beírta neki az elégtelen osztályzatot, Miklós ezen roppant csodálkozott és odasugta padszomszédjának: — Nem értem, miért elégtelen? Hiszen én fújtam volna a leckét a békáról, mint a vízfolyás, csak hagyta volna... Szintén még diákkorában, örökölt a nagyapjától egy fedeles ezüst zsebórát, amelyet aztán mindig hordott. És mivel a békák valóban különösebben érdekelték, kihorgászott a városszéli tóból egy kecskebékát, hogy megszámolja a szívverését. Egyik kezében a békát szorongatta, másikban a zsebóráját, szemmel kisérve a másodpercmutatót. — Hetvennyolc! — mondta aztán rábólintva, azzal az ezüst órát nagy' lendülettel beledobta a tóba, a kecskebékát pedig zsebrevágta. A nagykorúság bekövetkezése a 21. születésnap, ennek aranybetűs feltüntetésével a köztudomásúan erre az alkalomra, különlegesen szép'kivitelű képeslapokon. Ez a feltűnően szép kivitel megtetszett Miklósnak is, ezért a 14 éves unokahugnak és a 73 éves nagynénjének is küldött a születésnapjukra egy-egy nagykorusági üdvözlőlapot, mert azt elfelejtette megnézni, hogy mindkét lap kifejezetten az éppen 21 éveseknek szól. A feledékenység és a szórakozottság ugyanis többnyire együtt jár. Lehet, hogy mindkét lap jólesett annak, aki kapta. A tizennégy éves lányok rendszerint már úgyis öregitik magukat, a 73 évesek pedig fiatalitják. Habár ebben az esetben nagyon valószínű, hogy a 73 éves nagynéni azért valamivel mégis többnek vallotta magát 21 évesnél. De azért Miklós téves bókját mégsem vette sértésnek. Annyira nem, hogy a következő karácsonykor egy 40 dolláros Parker töltőtollat ajándékozott neki. Miklós telefonálni nem szeretett, mert egész biztosan összekeverte azt a sok fránya számot, habár sokszor negyedórákat is eltrécselt aztán a „téves kapcsolás”-sal. Ha meghívták ebédre, akkor szórakozottan elfelejtette, hogy tulajdonképpen hová is van meghiva, és kikötött egy olyan ismerős családnál ebédidőben, ahol egyáltalán nem számítottak vendégre, nem is úgy főztek. De mert nem ment el, akkor sem, amikor már teritettek, sőt úgy látszott, hogy éppen erre vár, hát muszáj volt ottfogni ebédre őt is. Viszont ugyanakkor elmaradt az ebédről a főnökééknél, ahol a főnök barátságosan meg akarta vele beszélni, hogy sorozatos tévedései miatt nem tarthatja tovább mint raktárnokot. hanem olyan munkakörbe teszi át, ahol nem csinálhat annyi galibát. Mivel azonban a szívélyes meghívás ellenére sem jött el ebédre, ezen a főnöke annyira megsértődött, hogy másnap már fel is mondott neki. Miklós belátta, hogy aki folyton téved, az munkaerőként nem igen boldogul. Ezért mint jóképű fiatalember, arca határozta el magát, hogy gazdagon fog nősülni és majd a férji foglalkozásból él meg. Hamarosan akadt is egy alkalmas menyasszonyjelölt és párhavi udvarlás után úgy látszott, hogy hamarosan sor kerül a menyegzőre is. Ez időben történt, hogy Miklós egy alkalommal két levelet irt. Az egyik igy kezdődött: „Drága Szerelmem! Az éjjel is rólad álmodtam megint. Egy rózsalugasban, árnyas pádon ülve karjaimba vontalak és ajkaink vágyakozó, szerelmes csókban összeforr-Sajnos a hazai és külföldi krónikások, történetírók csak általánosságban, évszámok közlése nélkül foglalkoznak Árpád fejedelem életével. Megkísérlem e sorokban a valószínűséget a valósággal összekapcsolni és megrajzolni honszerző Árpád életét, családi kapcsolatait. Biztosan tudjuk származását, apja Álmos 819-ben születik, ki 20-21 éves korában, 840-ben Kiev (Keő-Kő-Keve) erődítmény védelmét és irányítását veszi át. Felesége, Árpád anyjának nevét halmi dezső nem ismerjük, de az akkori politikai helyzet — a szabirok ellenséges viszonyban voltak a kazárokkal — arra enged következtetni, hogy egy onugor, Nyék (előőrs, elővéd) törzsből származó leányt vett feleségül. Árpád Kievben, valószínűleg 840-, vagy 841-ben születik. Álmos 850-ben hagyja el Kievet és veszi át Ügek kán örökségét, a magyar törzs vezetését. -Árpád az akkori szokások szerint 18-20 éves korában nősülhetett. Felesége, illetve feleségei nevét nem említik a történetírók, bár gyermekei születési idejét véve figyelembe, feltétlenül két felesége volt. Árpád 858-860-as években nősülhetett. A Nyék törzs szoros kapcsolatba került a magyarsággal, igy a logikus politikai helyzetet mérlegelve, ő is onugor lányt vett feleségül. Hosszú időn át volt a Nyék törzs vezetője, mely csak egy házasság révén volt lehetséges. A Nyék törzs már 840 körül elkötelezte magát a magyarok mellett s ennek a szövetségnek alapján lehetett a magyar-szabir kagán fia a Nyék törzs vezetője, egy onugor törzsfő leányának oldalán. 860-ban a Nyék törzs kiválik az onugor csoportból és a szabirokhoz (magyarokhoz) csatlakozik. Ebből a házasságból Árpádnak négy fia születik. Legidősebb Levente, majd Tarhos, Üllő, Jutás. Nem valószínű, hogy lányok nem születtek, azonban ezeknek számát és neveit nem találjuk sehol. tak!” A másik levél viszont igy kezdődött: „Te piszok disznó! Ne akarj mindenáron megfeledkezni arról a 20 dollárról, amelynek visszafizetése már régóta esedékes. Azt ne hidd rólam valamiként, hogy én azt ajándékba adtam neked!" Azután borítékolta a két levelet, de szórakozottságból a menyasszonyjelöltjének szóló levelet tette az adósa borítékjába. A húsz dollárt nem túl udvariasan visszakövetelő levél viszont a gazdag menyasszonyjelöltjének postázódott, akinek vett már néhány apró ajándékot, kb. 20 dollár értékben. Miklós nagyon csodálkozott, amikor válaszul a menyasszonyjelöltjétől kapott egy 20 dolláros csekket, ezzel a kisérőszöveggel: „Itt van, aljas fráter és végeztünk!” Az adósától viszont nem kapott választ Miklós, de az városszerte elhíresztelte, hogy Miklós homoszexuális, neki is — ezt bárkinek felmutathatja — buja, csábitó levelet irt, abban a hiszemben, hogy mert régebben 20 dollárral kisegítette őt, ezzel most már a természetellenes hajlamainak kielégítésére is megvásárolta őt szerelmi partnerül. Ha Árpád házasságát 860-ra tesszük, akkor a gyerekek születése az első húsz évben történhetett, tehát 880-ig. A gyermekáldás után, Árpád családjában egy nagy, kb. 13 éves szünet következik, amikor ismét születik egy fiú, a legkisebb, Zsolt. Ebben az időben Árpád fejedelem 53 éves lehetett. Ez a késői születés, csak Árpád első feleségének halálával és egy második házassággal magyarázható, melyből Zsolt született. Az árpádok barna bőrű emberek voltak, magas, szikár termet jellemezte őket. Anonymus igy ir Álmosról: „Maga pedig Álmus ékes, de barna ábrázatu, fekete, de nagy szemű, magas és karcsú termet vala, kezei tömérdekek és ujjai hosszúak valának.” Ezzel szemben Zsoltot igy jellemzi: „kissé selyp és fehérbőrű, lágy sárga hajú, középtermetű vala..” Ez a tény is egy második házasságot bizonyít, az Árpádok soha nem voltak szőkék. Zsolt anyja egy északi, normann származású nő lehetett. Oleg viking vezér, valamint később a kievi normann fejedelmi ház között századokon át tartó barátság volt, — amint azt Dr. Padányi Viktor krja — igy egy normann fejedelmi leány feleség, Árpád második házasságában nem elképzelhetetlen. Szerintem ebből a késői házasságból csak egy fiú, Zsolt született, legfeljebb még egy-, vagy két leány, kiket a kútfők egyáltalában nem említenek. Árpád legidősebb fia, mint a Nyék törzs feje, 895-ben vezeti a bolgárok elleni hadjáratot a Balkánon. Ezzel a hadművelettel biztosította Árpád a magyarság nyugodt átkelését a Kárpátokon. Délen teljesen lekötve a bolgár haderőt, másrészt a Kárpát-Medence keleti felét uralma alatt tartó bolgár sereg legnagyobb részének kivonását, Simeon bolgár fejedelem megsegítésére. Ezekben a harcokban Levente életét vesztette. Árpád másik három fia, apja oldalán harcol a honfoglaláskor. A legkisebb, Zsolt még csak 3 éves és anyja ölében szopik, (megtörtént, hogy 6 éves fiuk, (Folytatás a 13. oldalon) ŐSEINK NYOMÁBAN ÁRPÁD FEJEDELEM ÉS CSALÁDJA Irta: HALMI DEZSŐ
