Magyar Hiradó, 1976. január-június (68. évfolyam, 1-26. szám)
1976-05-27 / 22. szám
MAGYAR HÍRADÓ 13. OLDAL „A HIBÁK BÁNYÁJA” Irta: PAPP VARGA ÉVA William Bain angol iró fenti cimü könyvére emlékeztet a Reader Digest egyik cikke. „A féljek és feleségek tiz hibája” címmel W. Lytgate ismertet egy körkérdést, melyet a házastársakhoz intéztek egymás hibáira vonatkozóan. A felsorolt tiz fő-hibának több, mint a fele csakugyan helytálló. Igaza van a feleségnek, ha panaszolja, hogy férje minden centet számonkér, minden kiadást soknak talál a háztartásra, de a VARGA ÉVA saját passzióira könnyen kiadja a pénzt. Azt is joggal nehezményezi a rendes háziasszony, hogy férje „piszkos, büdös pipái szerteszét hevernek a lakásban és a hamut pipázgatás-közben leveri a padlóra, vagy a szőnyegre.” Azt a nőt is meg lehet érteni, aki elsírta, hogy félje már nem csak őt hanyagolja el, de saját magát is, nem törődvén többé a külsejével és igy egyre kevésbé vonzó a felesége számára. Felsorolhatnám a nők minden panaszát, de egyrészt e cikk keretében nincs rá elég hely..., másrészt én nem helyeselni akarok, hanem kritizálni. Egyik feleség igy siránkozott: „Ha a férj egészséges, akkor KIRÁLY akar lenni az otthonában, ha pedig beteg, akkor gyermek szeretne lenni..." Ez a megállapítás igen találó, csak épp, hogy nem lenne szabad felpanaszolni. Okos asszony tudatosan, szándékosan rendezi úgy a helyzetet, hogy otthonukban férje legyen a hangadó. Viszont az okos férfitől elvárhatjuk, hogy nem él vissza a helyzetével és nem zsarnokoskodik. A család miatt fontos, hogy tekintélye legyen a ház urának, de ez semmiképpen nem lehet hátrányos a feleségre. A királyság kora ugyan lejáróban van, de egy igazságos, jó uralkodó mellett „királynénak” lenni még ma sem megvetendő szerep... Ha beteg a férj és ilyenkor „gyermek szeretne lenni", az kétségtelenül gyöngeség, de emberileg érthető. Minden beteg nyíígösködő és hogy a férfi rosszabb" beteg, mint a nő az talán épp arra vezethető vissza, hogy röstelli a tehetetlenségét. Az egészséges férfi lealázónak véli felesége anyáskodó kényeztetését, de ha beteg, akkor jól esik neki a megértő feleség gondoskodása. A férjek panaszából kitűnik, hogy Bainnek igaza volt: a nő „a hibák bányája”, de mig az iró azt bizonyítgatta könyvében, hogy a nő ezekkel a hibákkal együtt vonzó és kedves, addig a tisztelt férjek nagyonis kiábrándítónak vélik a mai nők, illetve feleségek hibáit. „Kártya club, tea club... a mai nők club-őrültek.” Ez bizony nem éppen finom meghatározás, de valljuk be, igy magunk között — nem is egészen alaptalan állítás. Kivétel persze az a sok jótékonysági egyesület, amelyet asszonytársaink nemes célból látogatnak. A férjek vádpontjai nyilván nem ezekre vonatkoznak, amikor igy folytatják: „Elhanyagolja a háztartását, nem törődik a gyermekeivel, sőt már a férjével sem sokat: csak a club-élet érdekli.” Mindez már elitélendő egy nő életében. Sajnos a többi felvetett sérelem még inkább az: „Too much night-clubbing and drinking...” „Interested in too many other men...” Ezek már nem is minősíthetők hibának. Utóvégre a női külön programoknak is megvannak a kellő szolid keretei. A föntebbiek már főbenjáró bűnök, amelyek alapját képezik a rendőri híreknek és családi drámáknak. Az angol iró, abban az időben, amikor könyvét kiadta, nyilván azt tartotta „kedves hibának”, amit most is felhoztak a kikérdezett férjek, de ezeknek már nincs jelentősége: „Túl sok időt pazarol az öltözködésre. Túl sokat költ szépítő kozmetikára és túl sokat járatja a száját.” Abban a sokat emlegetett régi jó világban a nő nem volt önálló. Mióta felszabadultunk, sok nő elvesztette önkritikáját és mérsékletét. A cikkben felsorolt hibákból olyan nő bontakozik ki, amely tényleg a hibák bányája, de minden kedvesség, minden gyöngédség, sőt minden nőiesség híján. Szégyelném magam sok helyett, ha nem vigasztalna az egyik férj szivet gyönyörködtető kijelentése: „Az én feleségemnek csak az a hibája, hogy túl ÁRPÁD FEJEDELEM ÉS CSALÁDJA (Folytatás a 12. oldalról) kik fiatal csikókon tanulták a lovaglást, a kanca emlőit együtt szopták a csikóval.) Árpád fejedelem harcait, az uj haza területének meghódítását Anonymus elég részletesen Írja le, azonban nem emlékezik meg a legfontosabbról, a Pozsony melletti, bánhidai csatáról. Árpád haláláról csak ennyit ir: „S Árpád vezér Magyarország előkelőinek s vitézeinek esküjét vevén, fiát, Zultát, nagy tisztességgel vezérré emelteté...urunk születésének 907-dik esztendejében Árpád elköltözék e világból. „Majd igy folytatja: Midőn Zulta tizenhárom esztendős vala....némely országbirákat rendelőnek a vezér alá...” Önként felvetődik a kérdés, miért a legfiatalabb fiút. Zsoltot, választották fejedelemmé, ki még csak 13 éves és melléje tanácsadókat kell kinevezni, miért nem a soronkövetkező legidősebb fiút, Tarhost, ki apja halála után foglalná el törvényszerint a fejedelmi hatalmat és vezetné a nemzetet? Nem tudni miért nem irta meg Anonymus Árpád és fiainak halálát, hősi halálát a csatamezőn. Leopold bajor őrgróf 907 májusában nagy sereggel indult Magyarország ellen, hogy a magyarok végleges letelepedését megakadályozza a Kárpát- Medencében. — A magyar hadsereget Árpád fejedelem vezette és Bánhidánál ütközött meg az ellenséggel. A magyarok a hosszú, több napig tartó harcokban, teljesen megsemmisítették a bajor sereget. Az ádáz harcban azonban Árpád maga is megsebesült és julius 7-én, 67 éves korában, belehalt sebeibe. Biztosra vehetjük, hogy a csatatéren esett el Tarhos. Üllő és Jutás is. Árpád sebesülése és halála közötti időt említheti Anonymus, amikor a fejedelem tudomására jutott három fiának halála, esküvétellel biztosította Zsolt fejedelemségét. A bánhidai ütközet volt a magyar erő igazi próbatétele és egyben a nemzet végleges letelepedésésokat végez. Szeretné vállalni a család minden gondját, God bless her.” Egy másik férj szintén nagyon finoman nyilatkozott: „Ha a feleségem elnézi az én hibáimat, én szeretem az övéit.” Megnyugtató kép az is, amit az újságíró az interjú nyomán megállapított: „A farmer házaspároknak nincsenek hibáik. Minden háziasszony dolgos és tiszta. Minden férj szorgalmas és szolid. Kell lenni valamilyen varázsnak abban a farm-életben, hogy ott még ma is vannak boldog házasságok.” Sok mindennel magyarázható ez az állítás. Kétségtelen, hogy a városi életforma csábításaitól távol, nyugodtabb, rendesebb életet élhet az ember. Általánosítani azonban ott sem lehet. Emberek vagyunk, hibáink vannak. De épp mert ez természetes, legjobban tetszett nekem a cikken keresztül az a néhány feleség, aki arra a kérdésre, hogy van e a férjének hibája, nem volt hajlandó nyilatkozni... Ugylátszik, ha nem sok helyen is, de akad még nagyanyáink széles kötényéből egy-kettő. A régi világban állítólag azért viselték az asszonyok, hogy eltakarják vele a férjek hibáit. Kár, hogy a kötények lassan kimennek a divatból... nek biztosítása. A fiatal fejedelem, Zsolt, a bánhidai csata után három évvel vezetett egy megtorló hadjáratot a bajorok ellen. Augsburgnál, 910 junius 10-én megsemmisítette a bajor haderőt, igy bosszulva meg apja és három testvére halálát. Ennyit sikerült megtalálnom Árpád fejedelem és családja életének történetéből. TÁJKÉP a föld lehorgonyzóit a kikötőben, száraz az ég cápák menekülőben, a parton csónak, virágzik a talpa, derekán ósdi halász lovagol, rémült szeme a nyomokat kutatja, most már a végtelent hamar beéri, a láthatáron megkezdett hryók foszlányai, integetnek a régi szépvolt napok kagylóh^jakba zárva, más úgyse rebben, a félénk habokon veréb rikolt, ami tojás volt, az kavics marad, hátán hiába kotlana a nap. lassan dobban a tenger, aztán béke. a partokon a túlélés reménye. KISS IRÉN HUMOR Kovács és Szabó találkozik az autóbuszon. Szabó elkezd valamiről beszélni, de Kovács idegesen félbeszakítja: — Bocsáss meg, kérlek, de most nem érek rá beszélgetni veled, mert egy temetésre kell sietnem, nem akarok elkésni. — Mire vágsz föl — mondja epésen Szabó —, úgy fontoskodsz, mintha te lennél a halott. *** — Hova, Johnny? — Bankba. — Nana. Számlád van? — Revolverem.
