Magyar Hiradó, 1976. január-június (68. évfolyam, 1-26. szám)
1976-05-06 / 19. szám
MAGYAR HÍRADÓ 9. OLDAL SZERELEM ELSŐ LÁTÁSRA Irta: VAJDA ALBERT Abban az időben, amikor mindennek megvolt a maga évszaka, az ujkrumplinak éppenugy, mint a cseresznyének, a költők kitalálták, hogy a szerelem időszaka a tavasz.Ha ez a tétel ma is állna, akkor azt jelentené, hogy március 21 és junius 21 között mindenki szédelegve járna, mert hatalmába kerítette az az érzés, amelyet a rómaiak szerint Ámor nyila okoz. Bár a mitológia kora lejárt, de azért lehet valami ennek a kis istennek a lövöldözésében. Ez az oka annak, hogy sok szerelemben bekövetkezik az a pillanat, amikor egyik, vagy másik fél az „istennyilát” emlegeti. Régen, azokban az időkben, amelyeket romantikusnak szoktunk nevezni, gyakori volt a „szerelem az első látásra”. Sok-sok regényben fordult elő, hogy a főhős egyszercsak megpillantotta a főhősnőt és abban a pillanatban halálosan beleszeretett. A ma felvilágosult embere tudja, hogy ebben nincsen semmi különös. Könnyű valakibe első látásra beleszeretni. De mi történik, ha másodszor is megnézi? Vagy harmadszor? Az esetek túlnyomó többségében semmi baj nem lett volna a szerelemmel és a szerelmesekkel, ha megmaradtak volna az első látásnál. De nem maradtak meg és ezzel tulajdonképpen ásni kezdték a szerelem sírját. Mert a második látásnál még minden rendben van, még tart a szédület, de aztán jön a harmadik látás és a negyedik és az ötödiknél esetleg felbukkan egy kis halvány gyanú, hogy talán mégis igaz az a régi mondás, hogy a látszat csal... A következő időszakban azután gyakran kiderül, hogy az első látásra annyira vonzó külső taszító belsőt takar. Ettől azután már csak egy macskaugrás áz az állapot, amikor nemcsak a látszat csal, hanem a felek is csalják egymást. Az ugye mondanom sem kell, hogy csak olyan valakivel, akivel szerelembe estek...az első látásra. Mindez persze nem jelenti azt, hogy nincs sziklaszilárd és tartós szerelem a világon. De van! Nem tagadom, velem előfordult még odahaza. Budapesten, ifjú hírlapíró koromban, hogy halálosan beleszerettem egy csinos, fiatal lányba. Egyik éjszaka a Moulin Rouge bárban táncoltunk a zene andalitó ütemére és valamilyen lelki kényszer hatása alatt a fülébe súgtam: „Ha ezer évig élek, akkor se nézek többé más nőre”. Ebben a pillanatban eltáncolt mellettünk egy szőke, zöldszemű nő mélyen kivágott ruhában, hogy rendkívül előnyös lelkiállapotát még jobban kidomborítsa. Egyszerűen elakadt a lélekzetem, úgy bámultam. Amikor egy pár eltakarta előlem, ránéztem táncosnőmre. Szemrehányó pillantással nézett vissza. „Szóval, ezer évig nem fogsz más nőre nézni” — mondta szemrehányóan. Nyeltem egyet. „Érdekes” — mondtam könnyedén —, „az ember nem is hinné, milyen gyorsan múlik az idő.” Világért sem akarom ezzel azt állítani, hogy a szerelemben lehetetlenség hűnek lenni, annyira tele van a világ csábítással. Számtalan regény, költemény, színdarab és film tanúskodik amellett, hogy van örök és sirigtartó, hűséges szerelem a világon. A baj csak az, hogy más a film és más az élet. Nemrégiben moziban voltam és mivel manapság csak olyan filmeket vetítenek, amelyekben akár hozzátartozik a cselekményhez, akár nem, a párok a nézők elé tárják a meztelen igazságot, méghozzá olyah helyzetekben, amelyeket nem lehet félreérteni, mert manapság már négy éves korban az óvodákban megtanítják ezekre a gyerekeket. Egyszóval a vásznon a lány és a fiú éppen családalapítással foglalkozott, méghozzá serényen, amikor mögöttem megszólalt egy lány és azt súgta a mellette ülő fiúnak: „Te miért nem csókolsz soha ilyen szenvedélyesen engem?” Mire a fiú visszasugta: „Tudod te, hogy az a színész mekkora gázsit kap ezért a szenvedélyért?” A lány válaszát már nem hallottam a lövöldözéstől, ugyanis a filmen a pár helyzetet változtatott, mert el kellett rohanniok bankot rabolni és a rendőrségs tüzet nyitott rájuk. A röpke nézőtéri párbeszédet azonban megjegyeztem, mert jellemzőnek találtam. Fényes példája volt annak, hogy mennyit változott az elmúlt évtizedek alatt a világ. Mert a harmincas-negyvenes években ilyen párbeszédet nem hallhatott senki a moziban. A fizikai szerelem lelkesítő jelenetei akkoriban nem a filmvásznon játszódtak le, hanem egyes úgynevezett „csengettyűs mozik” páholyaiban. Ez pedig, akárhogyan is nézzük, nagy különbség. Hogy ne mondja: alapvetően nagy különbség. A VILÁG NÉPESEDÉSE (Folytatás a 8. oldalról) szupergyors sterilizáció fog valamit javítani a helyzeten, amikor is egy orvos több mint 100 operációt tud lebonyolítani a 10.000 klinikában, ami nem kerülne többe mint 100 millió dollár. A népesedési szakértők szerint a századfordulóra 60 városa lesz a világnak, olyan, amely 5 milliónál több lakosú. Jelenleg 21 ilyen város van, melyek között Mexikóváros a harmadik helyet foglalja el, de 200-re a világ legnépesebb városává tornázta fel magát, s a lakossága kb. 31,5 millió lesz. Hogy ennek a nagy túlnépesedésnek mi lesz a vége, azt senki sem tudhatja előre, de sok jó nem származhat belőle, az biztos. 1981-re többet fogunk tudni, amikor is hetven nemzet hozza nyilvánosságra népességének szaporulatát. Bálint Mátyás (Chicago) (Folytatás a 8. oldalról) élvezett teljes szabadságot, a demokráciát, amely nem mondvacsinált, hanem valóságos, kézzelfogható és semmi mással össze nem cserélhető. Stegersbachban egy kiállítás látható, amely szemléltetően mutatja meg Burgenland régi és mai helyzetét. A 275 ezer lakosú Burgenlandban ma is olyan kevés ipari üzem van, hogy csupán 11 ezer munkás dolgozhat bennük és igy az összes osztrák tartományok között utolsó helyen áll az ipari foglalkoztatottság tekintetében. Az a két-három nagyüzem nem képes több munkást eltartani, a többinek az elvándorlás, az ingázás, vagy a mezei napszám marad mint lehetőség. 1952-ben kezdtek az egykori kivándorlók hazalátogatni, akkoriban szervezte meg az USA-ban dr. Lantos Antal a Burgenlandische Gemeinschaftot. Szemes György nevű magyar ember rendezett egy BURGENLAND — CHICAGÓBAN film-előadó körutat Amerikában. A múzeumi kiállítás többé-kevésbé azt is bemutatja, hogy honnan hová vándoroltak az emberek, igy például Bernstein, azaz Borostyánkő vidékéről főleg Chicagóba. Oberpullendorfból (Felsőpulya) pedig leginkább South Bandbe. * Lassan azonban mindez a multté, ma már Burgenland is iparosodik és egyre kevesebben gondolnak a kivándorlásra, inkább már a visszavándorlásra, ha nem is egyébnek, mint békés nyugdíjasnak... GONDOLATOK Ne vetkőztesd le a nőket, ha nincs pénzed a felöltöztetésükre. A legveszélyesebbek azok az analfabéták, akik Írni és olvasni tudnak. A földgömb cserepei senkinek sem hoznának szerencsét. Két féligazság kitesz egy egészet? A nagymultu asszonynak mindig nagy jövője van. Néha hallgatni arany, beszélni 30 ezüst. A szerencsének mindenki a gyermeke szeretne lenni és nem az apja. — 9 — Ha egy nő ásít melletted, az még nem jelenti azt, hogy veled megy az ágyba. MENTAFÜ Varjak az évek, kormoznak vágyak és tények hordoznak Akár a traktor, mehetnék táltos lovat is szeretnék Huszonhat éves elmúltam munkáért mennyit koldultam Fodros rózsák közt mentát íí szívós lehetek, mint a fű Hitem krajcárért nem adni rossz lóért jó pénzt nem adni Hanem adni a holnapra nagy vizen ingó csónakra Születni egy nap háromszor fekete-inges álomból Falon, kereten átlátni üveghegyeken átmászni Kánya csőréből kilopni lángot, ha muszáj lobogni Valami engem megtámaszt ablakom reggel fényt áraszt Fürdetem benne képemet kiváncsi rigó nézeget Kántor Péter
