Magyar Hiradó, 1975. július-december (67. évfolyam, 27-52. szám)

1975-07-10 / 28. szám

MAGYAR HÍRADÓ 13. oldal MEGVESZIK-E AZ ARABOK AMERIKÁT? \E ve VESS t/A K Irta: TERJÉKI PÁL A fenti címmel rendkívül érdekes cikk jelent meg a Los Angeles Times-ban. Nemrégiben a dél-kaliforniai lakosság meg­döbbenéssel párosult hitetlenkedéssel olvasta a hirt, hogy az arabok megvásárolták kedvenc kiránduló ha­jójukat, a nagy fehér gőzöst, — az ,,SS Catalinát”. Ez a hajó ötven éve szállítja az utasokat a Los Angeles-i partról Santa Catalina szigetre. A kicsi, de olajban gazdag sejkbirodalom Kuwait már előzőleg megvette South California partjának egy részét, köze­lében egy bűbájos szigettel, ahol ragyogó szállodákat, mulatóhelyeket szándékoznak építeni. A nagy száraz­föld és sziget közötti rendkívüli járatokat az ,,SS Ca­­taliná”-val bonyolítják majd le. Emberek millióinak szentimentális emléke fűző­dik e hajóhoz. Az első gyermekkori kirándulás Catali­­nára. Útközben gyönyörködni a repülő halakban, bá­mulni az AvalonHarbor váltakozó szépségeit. A ,,High School”-os években a „Labor Day weekend” fénypontja ez a hajókázás volt. MIT VESZNEK MEG AZ ARABOK LEGKÖ­ZELEBB? A „Yankee Stadium”-ot? A „General Mo­tors”-!?... A „United Airlines”-t?... A „New York Times”-ot? Ne gondoljuk, hogy a kérdések tréfásan hangzanak! Az araboknak meg van rá a pénzük, meg­vehetik. Hol szerezték ezt a tőkét?... Az amerikai fo­gyasztók zsebéből vették ki. Lehet, hogy gúnyosan hangzik, de igy van...! A szoros olaj kartellbe tömö­rült arab országok ránk kényszerítik a nem hivatalos világpiaci árak feletti olaj exportjukat.! Washington kezdi felismerni a probléma rendkí­vüli komoly voltát. Mindkettő, a Ház és a Szenátus az Adminisztráció áldásával elfogadott egy törvényt, a­­mely elrendelte az ügy kivizsgálását. JELENT-E VESZÉLYT AZ ARABOK NAGY­MÉRETŰ ÜZLETI TÉRHÓDÍTÁSA AMERIKÁ­BAN? Szigorú nemzet-biztonsági rendszabályokra van kilátás. Hozzák nyilvánosságra, kiktől vesznek és kiknek adnak el a Wall Street-i részvény-tőzsdén. So­kan hiszik, hogy az arabok rengeteg pénzt pumpálnak svájci bankokon keresztül az amerikai üzleti világba. Megélhetjük-e, hogy egy szép napon majd a Wall Street közepén vezetik kötőféken tevéiket a humuszos arabok? A legutóbbi hivatalos adatok szerint az amerikai tőkebefektetés külföldre hatszor több, mint az idegen valuta beruházása országunkba. Mindezek mellett vi­tatkozhatunk. hogy az arab tőkebeáramlás talán ép­pen a megfelelő orvosi recept sebzett gazdaságunk talpra állítására? Esetleg több munkaalkalmat te­remthet ebben a nagyon is pénz szűke világban? Az arabok nem mutatnak túl nagy buzgóságot országunk felvásárlására. William Simon pénzügyminiszter sze­rint 1974 első nyolc hónapjában kevesebb, mint egy billió arab dollár vándorolt Amerikába, részvény (stock), és ingatlanbefektetésekre. Miért hát a nagy idegeskedés? A nap minden reggel felkel akkor is, ha az ara­bok ingatlanokat vesznek South Californiában, vagy Georgiában. Birtokolnak két californiai pénzintéze­tet, pénzt fektetnek Las Vegas kaszinóiba és hoteljei­be. Nézzük csak.-'^^g^^aí^fca/lb««Wík tükrében! 1973. év végén az olajkaratellbe tömörült arab országok csak négy billió „felesleges” tőkével rendelkeztek, amit határaikon kívül invesztálhattak. 1974 végére ez a szám elérte az 55 billiót. 1976 végére megsokszorozódik 200 billióra. NYÁR Zsombék zsámolyáról elindul a gólya. Fölötte a nyirlomb fürge lobogója. Menekül a mocsár lustája, a béka, Telt a vizirózsa, bogarak hajléka. Jön a borzas rigó. Billeg nyurga ágon. Éhes fecske bukkan föl a láthatáron. Muzsikál a nádszál, barangolók sipja. Sármányokat himbál fűzfavessző hídja. Toll-tarisznyás kócsag tűnődik a fényben. Várja karcsú párja. Mártózik a kékben. Vadkacsa zöld pelyhe, barka sárga bolyha, testvérként simulva keringnek a tóra. Játszadoz a tajték. Rejteget a nádas. Tojásait költi tüzes bögyű szárnyas. Fürkészik az éber. Szunyókál az álmos. Lapul meleg gallyhoz, ölelő mohához. Parányok meg nagyok, bolyduló világban. Csikós hasú dongó rabol a virágban. Szitakötő ejtőz liliom-harangból. Vörös gém válogat csapkodó halakból. Taraját az alkony fölemeli lassan. Fácánra ült csillag gubbaszt a magasban. ,9isí»irrtiivbu tsacwiűíí tiirafoi jltiGlIlWWctóiíb Tíz éven belül a Világbank bizalmas értesülései alapján, ezeknek a „kis országok”-nak a kezében le egy trillió dollár, több mint elegendő arra, hogy . NEW YORK STOCK EXCHANGE részvényeit sző­­röstől-bőröstől bekebelezzék!!! Saudi Arabia, a leggazdagabb ország különösen konzervatív az invesztálás területén. Megtiltotta . nagytőke hazai befektetését, mert ez ingerlné a harcr; kész, belföldi államosítás híveit. Ezért pénzüket szíve­sen helyezik Nyugat Eutópa-i és amerikai bankokba, részvényekbe, ingatlanokba. Kuwait megvásárolt;; 246 millióért London szivében a legnagyobb „real estate company”-t...! Az iráni sahnak 25 százalékos érdekeltsége van a Krupp acél művekben, ami az e­­gyik legnagyobb ipari vállalkozás Nyugat-Németor­­szágban. A legutóbbi hetekben az IBM elnöke cáfolni volt kénytelen, miszerint az arabokkal adás-vételi tár­gyalások vannak folyamatban. AzIBM a világ legna­gyobb computer üzleti hálózata. Mi történhet, ha az arabok nyíltan, vagy titokban kezükben tartják az amerikai nagytőkét? Ilyen gazda­sági befolyás a kezükbe adhatja a politikai hatalmat is, mind a bel-, mind pedig a külpolitika területén. A feudális társadalmi elmaradottságban élő emberek megérthetik-e az amerikai munkás küzdelmeit és jogait? Milyen megértéssel kezelnék a lég i szennyeződése elleni küzdelmünket, ami esetleg csökkentené az ő profitjukat? Háború esetén az arabok által dominált nagytőke szolgálná-e a mi országunk érdekeit? Nem! Nemzetbiztonsági szempontból kormányunk különböző gazdasági megszorításokat léptetett életbe. Idegen tőke nem ellenőrizheti a nemzetvédelmi fegyvereket gyártó cégeket, atom energiával foglalkozó vállalatokat, hírközlő szerveket /TV, Rádió, Sajtó/, a hajóipar üzleti ágait, stb. Máskülönben az amerikai gazdaság 'kapui nyitva állnak a külföldi tőke előtt. Úgy hírlik, hogy az arabok nagyobbrészt a svájci bankok titokzatos csatornáin keresztül hódítanak teret nagy, vállalatainknál anélkül, hogy kezüket láthatnánk. A probléma lényege nem az, hogy az arab tőke egyáltalán nem kívánatos. Azonban feltétlenül meg kell az illetékeseknek vizsgálni és határozatot hozni, hogy melyik tőke­tranzakció szolgálja nemzet érdekeit és melyik nem! Saját, egészséges, nemzetgazdasági vérkeringé­sünk érdekében Canada és a legtöbb európai ország szinte gépiesen felülvizsgálta és megelőző intézkedé­seket tett a túlzott amerikai tőkebeáramlás ellen. Csökkentették az amerikaiak gazdasági befolyását. Ez az a lecke, amiből mi is tanulhatnánk baráta­inktól és szomszédainktól. Minél előbb, annál jobb. amig nem késő! Los Angeles, junius hó... (angol eredetiből) HUMOR A gondos anya; — Kisfiam, ne üsd Józsikát! Fájni fog a kezecskéd. *** — Felmondott a bejárónőnk — fogadja a hivatalból hazatérő férjet a háziasszony, — Azt mondja, nem marad, mert te gorombáskodtál vele a telefonban. — Igazán sajnálom, azt hittem, te vagy a telefonnál. *** — Mi leszel, ha felnősz? — Először is orvos, mert apám azt akarja, azután ügyvéd, mert mamám azt szeretné. És végül matróz, mert nekem Ahhost vuti‘.kieidv«W»l-»<^ .vanv.oj»t*

Next

/
Oldalképek
Tartalom