Magyar Hiradó, 1975. július-december (67. évfolyam, 27-52. szám)
1975-09-04 / 36. szám
8. oldal MAGYAR HÍRADÓ ÉRTÉKES MAGYAROK ÖSZEÍRÁSA Irta: KLAMÁR GYULA Nemrég valaki azzal a kéréssel fordult hozzám, hogy segítsek összeírni egy megírandó könyv részére néhány olyan magyart, aki az értékes és érdekes magyarok közé tartozik, aki ,,vitte valamire”, eredményt ért el uj hazájában. És minél többet, amennyit csak ismerek. A kérés az első pillanatban nehéznek látszott. Honnan vegyem az ,,értékes” magyarokat és vajon mi a kritériuma annak, hogy valaki értékes-e vagy sem? Magam elé tettem egy kockás noteszlapot és kezdtem felírni rá a nejeket, akiket érdemesnek hittem ilyen kitüntetésre. Egy-két név jutott az eszembe, gyorsan odafirkantot:am őket, aztán újabb nevek kerültek elő emlékezetni titokzatos zugolyaiból; aztán más nevek, ameyekkel felületesen kapcsolatban állok, de sohasem ;on íoltam viselőjük „értékére”, és igy lassan-lassan negtelt a kockás papír és egy másikat is elő kellett /enni, hogy folytatni tudjam az összeírást. így döbbentem rá, hogy sokkal többen élnek „érékes” magyarok körülöttem, mint sejtettem volna. \z ember nem nagyon gondol velük, találkozáskor üdvözli őket, az étteremben feléjük bólint, ünnepségeken megállapítja, hogy az is, meg az is ott van, rendszerint ennyi is az egész. Egy félóra alatt vagy húsz nevet Írtam össze, de többet is lehetett volna. Egyik jött a másik után, a végén már válogattam is köztük, néhány nevet ki is húztam, mert a többihez képest nem találtam elég „értékesnek”. Kiket írtam össze? Sorra veszem őket abban a sorrendben, ahogyan felírtam nevüket. Egy hetven felé járó modern festőművész, aki hatvan éves korában fedezte fel a festészetet, több kiállítást rendezett Európában, képeit mindenütt megbecsülik, szeretik, komoly értéknek tartják. Érdekes, szines egyéniség azonfelül is. Egy magyar geológus, aki nagy ambícióval szerves és vezet egy magyar társadalmi egyesületet, felbecsülhetetlen szolgálatot téve általa a magyar kultúrának. Egy fiatal tudós, akit nemrég nyilvános rendes tanárnak neveztek ki a bécsi egyetemre. Egy idős, nyugalmazott ezredes, aki egyike a legkeresettebb pasztellfestőknek, különösen állatképei nagyszerűek. A tiz ujjával „festi” képeit. Egy közgazdász doktor, aki a legnagyobb svájci vegyészeti gyár igazgatójaként működik. Két nyugalmazott amerikai, de magyar származású egyetemi tanár, mindkettő ma is tevékeny és hasznos feladatot teljesít különböző előadások megtartásával. Egy vegyészmérnök és annak pszichiáter felesége, a mérnök nemrég gyárat alapított Bur-| genlandban a szőlőcefre teljesen újszerű felhasználására. Egy fiatalember, aki egy nagy angol gyógyszergyár ausztriai eladási osztályát vezeti; 56-ban mint gyermek ment szüleivel Angliába, elvégezte az oxfordi egyetemet. Egy festőművésznő, aki a budapesti és a bécsi képzőművészeti főiskolát végezte, mint a legjobb impresszionista festőt tartják számon. Egy költő, civilben biztosítási tisztviselő, aki a modern magyar költészet — és mellesleg a németé is — jelentős alakja lehet. Egy magyar mérnök, aki a bécsi „mű-Margitsziget” betonozási munkálatait vezette, jelenleg pedig a földalatti vasút építkezéseinek egyik szakértője. Egy fiatal férfi, aki hirtelen megemberelte magát, beirathMott az egyetemre, ledoktorált, jelenleg tanársegéd- ÜBt működik, mellette a legjobban kereső reklám fHfchológusa az osztrák fővárosnak. Egy épitészmériBk, aki a városi bérházépítkezések egyik vezető mérlöke. A burgenlandi származású orvos bácsi, aki egyformán beszél németül, magyarul, horvátul, szlovénul stb. és akihez ennélfogva özönlenek azok az emberek, akik magyarul, horvátul stb. akaiják előadni panaszukat, mert másképp nem tudják. Az egykori magyar vezérezredes, akit elnökévé választott az osztrák kitüntetett katonák egyesülete. Egy festőművész, aki úgyszólván az összes osztrák templomok műemlék képeinek restaurálását végezte az elmúlt másfél évtized alatt. Az ujságirónő, aki egy francia prózai darabvól sikeres „musicalt” irt az elmúlt szezonban. A karikaturista, aki a Népszövetségtől kezdve az Egyesült Nemzetek Szervezetéig nyomon követte ceruzájával a nemzetközi politika eseményeit és megörökítette annak lakjait. Egy magyar közgazdász-egyetemi tanár, aki legjobb szakértője a nyugati világban a szövetkezeti kérdésnek. ! Itt abbahagytam a felsorolást, meglepődve és egyben elégedetten, hogy ez csak az én szűk kis köröm. Bizonyára még százszor ennyien akadnak „értékes” magyarok mások köreiben és még sokkalsokkal többen a világ egyéb részein. Néhanapján nem árt egy ilyen kis számvetést csinálni, utána biztosan jobban tudjuk egymást becsülni... AKIK EGYENLŐBBEK... HOGYAN ÉLNEK A SZOVJET FEJESEK? A szovjet társadalom „kiváltságosainak” helyzete régen foglalkoztatja a nyugati szociológusokat, a társadalom életének megfigyelőit. Legutóbb Mervyn Matthews, az angliai Surrey-i egyetem professzora foglalkozott a szovjet elittel. Az angol szociológus azzal a megállapítással kezdi, hogy mig Hruscsov (véleménye szerint) kísérletet tett a szovjet társadalomban megnyilvánuló egyenlőt* lenségeknek, ha nem is fölszámolására, de mindenesetre csökkentésére, a Brezsnyev alatti vezetőség viszszalépett a hruscsovi kísérlettől. Az angol professzor cikkében ismerteti a szovjet fizetési és jövedelmi kategóriákat, egybeveti azokat a nyugati keresetekkel, az összegszerűségnél azonban többet mond számunkra az, hogy kik azok, akik a szovjet elithez tartoznak, a legnagyobb keresetűek kategóriájába, tehát azok közé, akik a szocialista és immár a kommunizmust építő államban — a legjobban élnek? Szerinte az „elite” státusába tartoznak azok, akiknek keresete meghaladja a havi 450 rubelt és azonkívül — munkakörükből kifolyólag — különböző, privilégiumok és kedvezmények hosszú sorát élvezik. Ezek közé tartoznak a párt-szervezetek alkalmazottai (legalább százezren), egyetemek és tudományos intézetek vezetői, vállalati igazgatók, a hadsereg és a KGB magasrangu tisztjei — számszerint legalább harmincezren. Amíg az úgynevezett átlag-elit négyszázötven és nyolcszáz rubel közötti összeget keres havonta, egyesek annál sokkal többet, de ezeknél az összegeknél is sokkal jelentősebbek azok a kedvezmények, amelyek élvezőik számára a legmagasabb életszínvonalat biztosítják. Melyek azok a kedvezmények, amelyekben a rendszer azokat részesíti, akik nemcsak hasznosabbak számára, de maradéktalanul hűségesek is hozzá? A kedvezmény nyújtásának két fontos módja van, az első az adótörvényekben rejlik. Mig a fogyasztási javakhoz csapott vásárlási adó meglehetősen magas, a jövedelemadó ezzel szemben 13 százaléknál magasabbra nem emelkedik. Az örökössödési adó is alacsony: maximálisan 10 százalék. A második mód amellyel a hatalom adminisztratív védelemben része siti kiváltságosait, az a titokzatosság, mellyel ezek ke resetetét és jövedelmét álcázza a közvélemény előtt. Havi négyszáz rubelen felüli keresetekről hivatalos tájékoztatás soha nem lát napvilágot. A fizetési listák bizalmasak, avatatlan kezekbe nem kerülhetnek. Az úgynevezett „13. hónap” külön havi fizetés, amelyet „kórházpénznek” is neveznek, jóllehet kórházhoz, orvosi kezeléshez semmi köze, pontosan az, ami a neve: az évi fizetésen kívül még egy 13. havi fizetés. Magasrangu pártszemélyiségek és a párthierarchián kívüli vezető pozícióban levő adminisztrátorok kapják. E- zenkivül ismert „bonus” az úgynevezett Kreml-ráció, a havi fizetés mellé nyújtott 16—32 rubeles utalvány, amelyért különleges boltokban lehet vásárolni. Az ilyen rubel-bizonylat névértékének ötszörösét éri. Fogyasztási javakat számos titkos és tiltott forrásból lehet beszerezni. Ez a gyakorlat nemcsak pszichológiailag jelentős, kifejlesztve az elitben saját privilegizált helyzetének értékét, de tekintve az egyes javak nehezen elérhetőségét és rossz minőségét, és azt, hogy még a silány minőségű cikkekért is sorban állnak, ha azok váratlan elérhetőségének hire fut — roppant nagy előnyt jelent a titkos és a köznép számára tiltott forrásokból való bevásárlási lehetőség. Ezeket a boltokat ,,elosztó-központ”-oknak nevezik, a legjobb minőségű szovjet termékeket és Nyugatról importált javakat árusítanak igen olcsó áron. Ezekbe a boltokba csak külön engedéllyel lehet belépni, a bejárat álcázott, olykor pedig félrevezető cégtábla áll az ajtó fölött. A nép ennek ellenére ismeri ezek lelőhelyét, bár a belépést közönséges földi halandó meg sem kísérli. Moszkvában az egyik ilyen bolt a Granovski utcában található és a Központi Bizottság dolgozóinak áll rendelkzésre, a másik az Udarnik filmszínház mögött, a harmadik pedig, amelybe kizálóg a KGB tisztjei tehetik be lábukat, a Kiselny utcában. Ezenkívül egy olyan bolthálózat is működik, amely külföldi árucikkeket árusít azoknak a szerencséseknek, akiknek nemcsak valutájuk, de jogusultságuk is e valutával való vásárlásra. Ezek közé tartoznak szovjet állampolgároknak azok az ezrei, akik a szovjet tömb államain kívül dolgoznak különböző feladatkörökben. Szabadságra, hosszabb-rövidebb időre szóló hazatérésük aláfolyt’: a 12. oldalán? ■r i a S * Z • E • M • L • E Kétezerháromszáz amerikai tudós aláírásával petíciót nyújtottak be a kormánynak, melyben azt kérik, hogy Amerika ne siessen a nukleáris atomreaktorok építésével. Annak ellenére, hogy a tudósok véleménye nem esik sokkal jobban a latba, mint a laikusoké — különösen, ha nem is rokon területen fejtenek ki tudományos tevékenységet —, mégis ajánlatos megszívlelni a tanácsukat és nem fejest ugrani a nukleáris energia fejlesztésébe. A biztonsági kísérleteket, melyeket az 1960-as évek elejére rendeltek el, még mindig nem végezték el. A nehézségek, melyek a rádioativ selejtet eltüntetik, megoldásra várnak, övintézkedések, melyek nukleáris anyag ellopását megakadályoznák, ugyancsak gyermekcipőben topognak. Amig ezek a kérdések nem nyernek megoldást, ajánlatos nem sietni a nukleáris telepek létesítésével. Bár ugyanakkor a tudósok felhívása a drasztikus csökkentésre, nem látszik megalapozottnak, különösen akkor, amikor a gazdasági életben kezd ismét egy kis vérkeringés érezhetővé lenni.
