Magyar Hiradó, 1975. január-június (67. évfolyam, 1-26. szám)
1975-03-27 / 13. szám
.magyar ii i ka do 13. oldal AZ ŐSI HIT LEGENDÁJA KI VOLT GÖNCÖL? Irta: SIMA FERENC Amikor a szovjetmegszállta Csehszlovákiából Svájcon át Kanadába menekültem, az Atlanti óceán felett száguldó repülőgépen eszembe jutott a rokon finnek nemzeti époszának, a Kalevalának ez a néhány sora: ^Vezess ki Hold, ments óh ki Nap, Göncöl-szekér irányozzad menekülését a jónak... Az eredeti szövegben ugyan nem Göncöl-szekér van, hanem ugyanennek a csillagképnek a finn neve, Otava, ami különösképpen megegyezik Kanada fővárosának nevével, vagyis Göncöl szekere? Rögtön ezt kutatta a szemem, ahogy kiszálltunk és Montreál repülőteréről először tekinthettem fel a tintakék kanadai égboltra, azon a felhőtelen áprilisi öregestén. Némi kereséssel nagy örömömre meg is találtam, bár nem azon a pontján az égnek, ahol meg szoktam látni Magyarországon és kissé odább, Szlovákiában. Itt a neve is más: angolul Nagy Medve a Göncölszekéré és Kis Medve a Kis Göncölé, akárcsak a németéknél. A svédek Hét Farkashoz hasonlítják, amelyek szarvast indulnak bekeríteni. A norvégeknél: Hét Rabló az, akik lovak után ólálkodnak. A dánoknál: Kutya. Az araboknál: Koporsó, Három Siratóval. Az eszkimóknál: Iramszarvas. A hinduknál: Hét Szent Bölcs. Az indiánoknál: Három vadász, akik Négy Medvével állnak szemben. Egyes népeknél már keresztény elnevezést kapott, így az olaszok Szent Péter Szekerének, a franciák Szent Mihály Szekerének, a portugálok Illés Szekerének, mig a spanyolok egyenesen Krisztus Urunk Szekerének tartják. Nyomatékosan figyelembe vett csillagkép minden népeknél. De sehol sincs olyan központi szerepe, nagyjelentőségű fontossága, mint a magyar égen, ahol — nekem úgy tűnik — a Göncöl-szekér csillagai nagyobbak is, igy ha az égre felpillantok, jóval könnyebben szemembe ötlenek, mint itt, a másik partján az óceánnak, amelynek átrepülése közben egy kicsit az ég is félrecsuszott: több otthoni csillag lemaradt róla és számos olyan is felbukkant a látóhatáron, amelyek a magyar égbolton ismeretlenek. így lett itt más a csillagok rendje, egymáshoz viszonyulása, azért nem is tudok én eligazodni az itteni égboltozaton, ha a hazulról hozott csillagismereteimet szeretném megpróbálgatni. Otthon a kunsági pásztoroktól falukutatásaim során eltanulva ismerője lettem az időmutató csillagoknak, és bizonyos csillagok feljötte, lemente, vagy mikcnt-állása után csalhatatlanul eligazodtam az idő körül. Egy ismerős felpiljantás a Göncöl-szekerére, különösen a velejáró Kisbéresre a szekér rudjának középső csillaga mellett, és abból ahogy áll, máris tudtam, hogy mennyivel éjfél előtt, vagy éjfél után jár az idő. A Göncöl-szekér hét csillagának állását különböző óracsillagokéval egybevetve az éjszaka minden negyedóráját megtanultam kiszámítani Pattantyús András kunszentmiklósi öreg számadó juhásztól, miközben végigbeszélgettünk kint a régen a csillagok erdejéről, sokhoz fűződő régi regéről, vagy szólás-mondásról egy teljes nyári éjszakát. Tőle tanultam meg, hogy ..Göncöl-szekere huzza az egész eget", és azt is, hogy „Göncöl-szekere istennyilával van sorjában telerakva”. És sorra mutogatta ott az öreg nekem Göncöl égi udvarának és gazdaságának csillagképeit is. A magyar égen járatos szem számára megvan ott Göncöl Koszorúja, Göncöl Lánca, Göncöl Szérűje. Göncöl Térítője, Göncöl Vágása, Göncöl Pallérja és Göncöl Mása is, az utóbbi jobban Kis Göncöl Szekérként ismeretesen. Majdnem minden csillagképnek van valami összefüggése, ilyen-olyan viszonyulása a Göncöl MAGYARORSZÁG Jónapot Magyarország három arasznyi hazám szegényember legkisebb fia aki sohasem indult hamucipóval vándorútra három próbákat bár kiálltad nem győztél sárkányfiakon nem váltottál tündérleánykát nem kaptál asszonyt koronát ülsz a beázott eresz alatt kalapod a szemedbe huzva és rágódsz kenyereden Madár vagyok válladra szállók kérek egy morzsát kenyeredből kortynyi vizet a kalapodból áhol az eső megtanyázott Végy engem görcsös tenyeredbe injaidba fogózkodom mondok burukkoló meséket vigyázva aiszom fél szemem mindig nyitva lesz sárkányokat ha jönni látok kivájja körmöm szemüket Jónapot Magyarország édes akácfagyökér útilapu és papsiút leves répalevélből vadméhek háza édes bűn sóskarengő az árokparton és viz Tiszának Dunának napsugárszálnyi forrásoknak parányi zubogása édes korty torkomban érzett jóiz fogamban érzett hűvösség nyelvemen érzett nyugalom Jónapot Magyarország kéttenyérnyi hazám jónapot mára holnapra minden jövendő időre jónapot és jó reggeleket nyugodalmas éjszakákat adjon Isten e gazdának szénát szalmát a lovának búzát bort is őmagának szeretőt örzse lyányának menyecskét Palkó fiának békességet udvarának Sima Ferenc Szekerével, amely a magyarok főcsillagának számit ilyenformán. De ha már igy van, akkor óhatatlanul felmerül a kérdés: voltaképpen ki is hát az a Göncöl, aki főbirtokosa a magyar csillagos égnek? A feleletet foszladozó néphagyományok, feledésbe merülő mondák gondosan felkutatott dirib-darab szálaiból kell összeszőnünk. Eszerint Göncöl az égből szekerestől alászállott táltos volt. aki egy szekérnyi biztosan célbataláló istennyilát hozott segítségül a magyaroknak, amikor az őshazából elindultak uj honfoglalásra. Ö is jött szekerestől Álmos, majd Árpád hadaival és azt a sok istennyilát ő lövöldözte a harcok során az ellenségre, hogy győzelemre segítse a magyart. A szekér rudja egyébként még akkor görbült el. amikor jött lefelé az égből megrakodva a Hadak Utján és egy nagy kátyúba huppant. Göncöl találta fel és szerkesztette meg az első kocsit is. (— Ami különben tényleg magyar találmány. Kócs községből, innen ered a neve, és a legtöbb idegen nyelven is a magyar nevéhez hasonlóan hívják. Az angol Coach szót is kócs-nak ejtik és hintót jelent. —) Göncöl mindennemű rejtett dolgot ismert. Beszélt az állatokkal, madarakkal, növényekkel, értette a csillagok jelentéseit és sok csodadolgot művelt, hogy az uj hazában jó irányba segítse a magyar nép életét. Vele volt a magyarokkal mindaddig. amig az őshiten voltak. Azután szekerestől az égbe tűnt el, és mint a földön görberudu kocsiján járt, úgy most éjjelente az égen kocsikázik, onnét vigyázva, hogy mire viszik tovább a magyarok. Mert Göncöl az ég édes fia. az ég pedig a hajdankor főistene volt, aki mellett őseink az Ég Szivét is imádták, a Napot. Mint az ősistenség harmadik tagjának, ez az imádás Göncölnek is kijárt. És ezzel az ősi szentháromság-tanával a magyarság minden nép közül legközelebb állott a kereszténységhez, még mielőtt felvette volna azt. HUMOR — Doktor ur. a fiam állandóan a homokozóban játszik, várat épit. homokformából süteményt csinál. Ki lehet ebből gyógyítani? Az orvos csodálkozik: — De miért kellene kigyógyitani? Ez gyermekeknél teljesen normális! — Ugye? Ezt mondom mindig én is meg a papája is. De a menyem mégis el akar válni tőle!- o-Orvos: Értse meg, kérem, az ön legnagyobb ellensége az alkohol... Páciens: Csak nem gondolja, doktor ur, hogy megijedek tőle?- o-A feleség igy szól a férjéhez: — Honnan jössz haza ilyen későn? — Egy előadásról. — Hajnali négyig tartott az előadás? — Igen, mert az előadó dadogott.- o -— Professzor ur, gyógyítson ki. Nekem kisebbségi érzésem van. — És miben nyilvánul meg? — Gyötör a gond, mert nem érzem magam olyan szépnek, mint amilyen valóban vagyok.- o -— Hat egyetemista lányom van... — Biztosan sok gondja van... Hat gyereket eltartani... — Nem hatot, tizenegyet, öt ugyanis férjhez ment egy egyetemistához...
