Magyar Hiradó, 1975. január-június (67. évfolyam, 1-26. szám)

1975-02-13 / 7. szám

J 11. oldal ijft BENEDEK MÁRIA i^jg^EELKl TANÁCSADÓJA KÉRJEM-E A TARTOZÁST? — Két évvel ezelőtt egyik barátom pénzügyi segítséget kért tőlem. Egy lánnyal került ugyanis nemi kapcsolatba ez a családos férfi és 500 dollár kellett a művi abortusz megfizetésé­re. Odaadtam neki a pénzt. Amikor a következő fize­tését megkapta, ölven dollárt kifizetett az adósság­ból. Aztán megint szerencsétlenség történt, mert egyik teenager fia autóbaleset következtében öt hó­napig a kórházban feküdt. A költségek óriásiak voltak, ezért nem tudott törleszteni tovább. Ezután beteg lelt a barátom, sürgős operációra volt szükség, majd nemsokára meg is halt. Nem tudom miért, de nemrégen megmondtam a feleségemnek, hogy ez a férfi 450 dollárral adós maradt nekem. A feleségem most arra késztet, hogy követeljem az ittmaradt öz­vegytől az adósságot, aki elég jó biztosítási részesedést kapott. Nincs papirom róla, hogy a férfinak 500 dollárt kölcsönadtam, de a felesége biztosan elhinné nekem, ha mondanám. Most az a problémám, hogy megmondjam-e neki, miért kérte férje az ötszáz dollárt? VÁLASZ — Nem tudom, milyen anyagi helyzetben van. de mégha igen nagy anyagi szükségben volna is, felejtse el a 450 dollárt, és Írja a barátság számlájára. * * * EGY ASSZONY KÉRDEZ — Miért tekintik az asszony kötelességének, hogy minden társadalmi ügy­ben felelősségei vállaljon? Őneki kell elküldenie a ,,köszönöm” kártyákat az ajándékokért, és ha nem teszi, akkor illetlennek tartják magatartását. Neki kell emlékezni minden ismerős születésnapjára, há­zassági évfordulójára, stb. A karácsonyi bevásárlást is neki kell intéznie az egész család és rokonok részére. Az a lény, hogy a férfi „dolgozik’' feltételezhetően mentesíti őt minden más kötelezettség alól, talán még az alól is, hogy a saját édesanyjának születésnapi üdvözlőlapot küldjön? Manapság nagyon sok asszony éppen úgy teljes időben dolgozik, mint a férje, de mégsem kap felmentést korábbi „kötelezettségei” alól. Ha ezt ön nekem megmagyarázza, hogy miért van igy, akkor ön egy géniusz. VÁLASZ — Nem vagyok géniusz, mégis megpró­bálok válaszolni. Az az elgondolás, hogy az asszonyra hárul minden társadalmi kötelezettség, még abból az időből való, amikor a feleség otthon maradt és a gyermekeire gondot viselt, főzött, takarított és a karácsonyi üdvözlőlapokat elküldte. Manapság, amikor olyan sok asszony hozzájárul a háztartási költ­ségekhez. úgy vélem a férjeknek is részt kell vállalniuk a társadalmi kötelezettségekből. * * * KÉT FÉRFI TÚL SOK — Egy évvel ezelőtt a férjem arra gondolt, hogy rosszindulatú daganat van a testében. Először az orvos is azt mondta, hogy a daganatot nem lehet kioperálni, igy mindketten bele­nyugodtunk a változtathatatlan lénybe, hogy a férjem hamarosan meg fog halni. Ö 36 éves, én pedig 30 éves vagyok, és van egy négy éves fiunk. Később az orvos úgy határozott, hogy mégis megoperálja a férjemet, és a műtét sikeres volt. Időközben, miután belenyugod­tam, hogy a férjem meg fog halni, azon kezdtem gondolkodni, hogy a gyermekemnek majd szüksége lesz egy uj apára, és minél előbb kerül erre sor, annál jobb lesz. Megismerkedtem egy férfival és bele is szereltem. Most azonban bajban vagyok. A férjem rohamosan gyógyul, és úgy látszik, életben marad, én meg a másik férfit is szerelem. Most nem tudom, mitévő legyek. VÁLASZ — Nem szokatlan dolog az, hogy valaki váratlanul meghal: az azonban szokatlan, hogy valaki értelmetlenül cl. Bölcs dolog felkészülni a jövőre, de ön túllőtt a célon. Ha ön hisz annak értékében, hogy egy férfit visszarántottak a halál mezsgyéjéről, akkor önnek búcsút kell mondania uj ,,szerelmétől" is. • ÁLLATI SIRVERSEK E rozmárnál nem volt bölcsebb, hulfjon érte hát egy könnycsepp, mert elhunyt a rozmár. Nem oszt, nem szoroz már! Behálózott Pók apó egy zsenge pók arát: a csinos Pók Marát, s a férjjelölt, Pók Manó kettévágta Pók apó élte pókfonalát. Itt nyugszik a kígyó, Éva csábítója. Egy meglepő tábla volt a sírásója: TATAROZÁS MIATT ZÁRVA VAN AZ ÉDEN — olvasta s fölszisszent: J^j, megöl a mérgem! Tó fenekén, az iszapban hántolva, nyugszik ez a perfekt angol angolna. Az angolnák mind le vannak hangolva. Székely Dezső BŰNÜGYI KRÓNIKA A "tábornok" és felesége... Hassan Ali Irán fővárosában volt utcaseprő. Idős, de még mindig daliás termetű ember. Egy napon ész­revette. hogy egy elegáns, idős hölgy kitartóan nézi, sőt kö'veti a mellékutcába is, ahová zavarában betért. Először arra gondolt, hogy a hölgy valami alkalmi munkával akarja megbízni, de tévedett, mert a nő nem szólította meg. Másnap korán reggel már várta őt a hölgy, és ismét kitartóan nézte. így ment ez néhány napig. Végre is a hölgy megszólította, és elmondta, hogy feltűnően hasonlít elhunyt férjére, aki tábornok volt. Meghívta Hassan Alit lakására, a leg­különfélébb finom ételekkel, italokkal kínálta, és rendkívül kedves volt hozzá. Elmesélte, milyen rend­kívüli ember volt a férje, és különös élményt jelent számára, hogy Hassan Ali személyében élő hasonmá­sával találkozott. Már napok óta tartott a vendéglátás, amikor a hölgy kinyitotta faragott mahagóniszekrényét, és megmutatta férje gondosan őrzött tábornoki egyen­ruháját. — Az a vágyam, hogy még egyszer az életben végigsétálhassak tábornok férjemmel a főutcán. Ezért kérem, vegye föl boldogult férjem egyenruháját, és kisérjen el engem a városba. Hassan Ali belebujt a díszes egyenruhába. Pompásan illett szálas termetére, és seprőjét, lapátját a lakásban hagyva, karon fogva indult el az előkelő hölggyel a város népes utcáján. Elérkeztek a főváros legelőkelőbb ékszerészéhez, és ott az asszony kijelen­tette, hogy vásároni akar valamit. Az ékszerész elébiik sietett, és kívánságuk iránt érdeklődött. A hölgy előadta, hogy briliánsgyűrűt sze­retne vásárolni, mire az ékszerész elébük rakta legér­tékesebb gyűrűit. Az asszony sokáig válogatott, majd kiválasztott egy vagyont érő gyűrűt, és megkérdezte az árát. Hassan Ali elszédült, amikor az összeget meg­hallotta. de nem igy az asszony. Még alkudni sem próbált, mert mint mondta, éppen ilyenre vágyott. Az a baj csupán, hogy amikor hazulról elindult, még nem gondolt vásárlásra, ezért csak kisebb összeget hozott magával. Megkérte az ékszerészt, legyen türelemmel, amig hazamegy a hiányzó összegért. A férje majd megvárja az üzletben. Az ékszerész készségesen beleegyezett, elvégre a vörös sujtásos nadrágot viselő férj ott maradt zálogban. Semmi kifogása nem volt az ellen, hogy az asszony a vagyont erő brilliánssal a kezén, távozzék. Órák teltek el. de az asszony nem tért vissza. Már az ékszerész és Hassan Ali is aggódott, hogy talán ut közben valami baleset érte, azért felhívták a lakást, de a szám nem jelentkezett. Most már az ékszerész gyanút fogott, cs két alkalmazottját kiküldte az asszony lakására. Zárt ajtókra találtak, de a házmes­ternél volt a kulcs. Kiderült, hogy az asszony csak bérelte a bútorozott lakást, és ma. tudomása szerint, külföldre távozott. Az ékszerész a rendőrséghez fordult, ahol Hassan Ali bevallotta, hogyan lett utcaseprőből egy napra tábornok. A nyomozók kiderítették, hogy az asszony az ékszerésztől eltávozva, taxin a repülőtérre hajtatott, és valahová Távol-Keletre távozott. Hassan Ali viszont ott maradt, és ha a gyűrűt nem tudta is visszaadni, mindenesetre az egyenruha illetéktelen viselése miatt eljárást indítottak ellene. Ráadásul még el is veszítette állását a köztisztasági hivatalnál, ahol már évtizedek óta dolgozott. John Polk Anekdoták hires emberekről Csiky Gergely jószivű ember volt. Gál Gyula a nép­szerű színművész a földije volt, és az iró állandóan protezsálta, igy minden darabban statisztálhatott. Az uj Csiky-darabból, A komédiás-ból azonban mégis kimaradt, mert abban mindössze négy szereplőre volt szükség, statiszta szerep pedig egyetlen sem. Lógatta a derék Gál Gyula az orrát. Végül Csiky észrevette: — No mi baj, földi, mért vagy olyan levert? Gál elszomorodva felelte: — Hogyne volnék levert, amikor nem tudom, hogy A komédiás alatt miből fogok megélni? Most a jószivű Csiky komorodott el: — Baj, baj. Hogyan tudnék rajtad segíteni? A lesújtott színész reménykedve szólalt meg: — Tanár ur, kérem, én nagyszerűen tudok ugatni. Tessék valahová beírni egy kutyaugatást. Csiky Gergely azonnal bement Paulayhoz, a Nem­zeti Színház direktorához, az hivatta az ügyelőt és Gál Gyula boldogan ugathatott esti egy forintokért... HUMOR A férfi a lánynak, aki melléje került a társaságban: — Ön csodaszép, kisasszony! — Sajnos ezt önről nem lehet elmondani — feleli a lány. Mire a férfi: — Nem tesz semmit, tegyen úgy, mint én: hazudjon.- o -— Halló, drágám! Te vagy az? Mondd, feleségül jönnél hozzám? — Feleségül? Komolyan kérded? — Természetesen. — Szégvel d magad. Az ilyesmit alaposan meg kell fontolni. Hívj fel három perc múlva.- o -A városba való áramlásról ir az egyik párizsi lap. A faluban megállítják a mamát: Hallom, a lánya Párizsba ment. Nem félti őt a városi kisértésektől? — Ó. nem. Nincs okom rá. Éppen tegnap irta, hogy újabban rendőri felügyelet alatt áll. 1 - o -— Csodálatosan lefestetted ezt a káposztát! — Káposztát? Ez az. én önarcképem! I 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom