Magyar Hiradó, 1975. január-június (67. évfolyam, 1-26. szám)
1975-06-26 / 26. szám
MAGYAR HÍRADÓ UTUEGYZETEK A PAN AMERICANNEL BUDAPESTIG BUDAPEST, junius hó... — Az Egyesült Államok és Magyarország közötti kapcsolatok erősödésének egyik látható jele. hogy a Pan American World Airways légitársaság menetrendszer alapján közlekedő kapcsolati igazgatója, Jeffrey F. Kriendler által gondosan előkészített és a Duna Intercontinental Hotel, valamint az IBUSZ segítségével levezetett egy hetes túra során meglátogatott helyekről részletes leírást adjunk. léghűtéssel szolgáló szálloda vezetősége, dr. Menyhárt Ltyos vezérigazgató és dr. Walkó Miklós szállodaigazgató mindent megtett. hogy a sajtó képviselői úgy érezzék magukat, vagy még jobban, mint New York, London vagy Párizs luxusszállodáiban. Mire a szállóba érkeztünk, az előre kijelölt szobákban már ott találtuk bőröndjeinket. Szobánk a Dunára nyilt és Budára nézett. A szállodával majdnem háború nyomai. A Duna Intercontinental által adott fényes vacsorán az újságíróknak alkalmuk volt megismerkedni a magyarországi idegenforgalom vezetőivel, köztük Katona Ferenccel, az IBUSZ igazgatójával és Gál Péterrel, az Országos Turista Tanács sajtófőnökével. A legjobb hangulatban töltött első esténk után érdeklődéssel néztünk a másnapi városnézés és következő napok A Ferihegyi repülőtérre megérkezik a Pan American légitársaság New York-Budapest között közlekedő első menetrendszerű légüárata. légijáratot indított New York és Budapest között. Az első útra, az úgynevezett „inaugural flight”-ra meghívott tizenöt amerikai újságírót, köztük lapunk szerkesztőjét is. Miután lapunk minden héten teljes két oldalnyi tájékoztatást közöl Magyarország városairól és falvairól, nem volna értelme, hogy a Pan American közönség-A JÁSZ MUZEUM 10« ÉVES JÁSZBERÉNY, Szolnok m. — A Jászság patinás régiségtára, a hires bizánci mestermunkát, a Lehel kürtöt őrző jászber inyi Jász Muzeum száz évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit. A c jntenáriumra a városi tanács és a helyi üzemek, vállalatok mintf gy háromszázezer forint értékű t írsadalmi munkával megujitott k. Az uj köntöst kapott épült tben vasárnap ,,A Jászság élete c; a Lehel kürtje” című állandó 1 állítás várta látogatóit. A tárlat bimutatja a Jászság történetérik főbb mozzanatait, a települések gazdálkodási formáit, népművészetét, művelődéstörténetét, az ősi mesterségek tárgyi t nlékeit. Felsorakoztatja a kiál- 1 ás a Jászság történetének legujabbkori dokumentumait is. Ezáltal csak ismétlésekbe bocsátkoznánk, ezért naplószerű beszámoló helyett csak nagyjából fogjuk felsorolni a túra során meglátogatott nevezetesebb helységeket. Ezáltal segítséget szeretnénk adni azoknak a hazalátogató amerikai magyaroknak, akik közül jónéhányan a rokonlátogatás mellett több napot a város- és országnézésnek kívánnak szentelni. Ezenkívül szeretnénk megemlékezni néhány tapasztalatunkról és megfigyelésünkről. Kellemes volt a repülőút New Yorktól Budapestig a Pan Am hatalmas lökhajtásos gépén. A szolgálati személyzet figyelmessége, a kitűnő koszt és italok, (az „inaugural flight”-on pezsgőt szolgáltak fel), megkönnyítette az aránylag hosszú repülőutat. Habár mindnyájan gyakorlott utazók voltunk, nem kis izgalommal szálltunk le a Ferihegyen a repülőgépről. Mi két évvel ezelőtt jártunk utoljára Budapesten és igy azonnal feltűnt, hogy a Ferihegyi repülőteret, különösen a várótermet megnagyobbították, kitisztították. Az útlevél- és vámvizsgálat udvarias és gyors volt. Modem, kényelmes IBUSZ-autóbuszon vittek a szállodába. A nemzetközileg elismert Duna Intercontinental Hotelben szállásoltak el bennünket. A Magyarországon egyetlen, átellenben van a budai vár, amelynek restaurálása olyan előrehaladott, hogy a pesti oldalról nézve meg sem látszanak rajta a FELE TÖRÖK, FELE MÉZSZEGED, Csongrád m. — Csak az emlékeim kiabálnak: — Törökmézet tessék! — Hatalmas cukorvár, amelyet fűrészével ostromol egy fürge szájú török: — Fele cukor, fele méz: törökméz! — Templomi áhitat, és az üdvö*. ziilés csak 2 fillér. Mire nagymama elráncigál a vásári forgatag kecskelábu asztala elől, csak a ruhámat foghatja, még a fii lem is csupa ragacs. — Nem kelendő most már a törökméz. A melegben könnyen megfolyósodik, a kényes portéka. Télen talán majd főzök, akkor jobban érdeklődnek utána. A vevő után él az ember, ha neki kell ez a hangulatos áru, akkor csinálom — mondja Demir Ali Bezset. A cukrászat és cukorkakészités kiváló címmel kitüntetett szegedi török mestere többnyire magyar édességeket készít, bár bódéja homlokzata keleti édességeket hirdet. Itt tanulta a mesterséget nagybátyjánál, akihez magát gyógyittatni jött fél esztendőre. Szándékát jócskán túlteljesítve. országjárása elé. De erről a következő cikkünkben számolunk be. Gombos Zoltán idestova fél évszázada él a Tisza partján. Négy esztendővel ezelőtt meglátogatta rokonait Isztanbulban. A megbeszélt időpontnál jóval hamarabb visszament a hazafelé készülő hajóra, nehogy lekésse. Csoporttársai a keleti nyüzsgéstől, a más ritmusú világtól elbűvölve csak utána érkeztek: — Na, ugye megmondtuk, hogy a törökünk nem jön vissza! — Na, a török meg itt van behúzódva! — lépett elő nevetve. Felesége magyar volt, fia, lánya nem is ismeri a török szót. Jómaga mégis évtizedekig idegennek számított. — Hogy számol, hogy álmodik Demir bácsi, magyarul vagy törökül? — Magyarul, csak magyarul. Nekem ez az ötven év eltelt, mint egy hónap. Szeretem dolgozni, és cszre sem vettem az időt. Csak a magyar nyelv még nem mindig megy... ahogy most is. Az oklevelei mellett lánya cukrászmunkáit elismerő oklevelek, síéiül pedig a mekkai Kába-kő A SZEGEDI CUKRÁSZ A MAGYAR . HÚSIPAR SZEGED — Magyarország sok évtizede hagyományos és keresett exportcikke a szalámi és a gyulai kolbász. Európa sok országában ismerik, fogyasztják. A szalámi a hiresebb, de a gyulai kolbász sem szűkölködik nemzetközi elismerésben: 1910-ben a párizsi, majd 1937-ben a brüszszeli világkiállításon kapott aranyérmet. A háborús éveket kivéve, exportja folyamatos volt, s a nemzetközi kereslet mindig meghaladta a termelés lehetőségeit. Most mind a szalámi, mind a gyulai kolbász gyártásában nagy előrelépés várható. A szegedi szalámigyár uj üzemrészszel, korszerű vágóhíddal bővül, miközben a régi részlegeket korszerűsítik. A megnőtt és megifjodott gyár jövőre teljes kapacitással termel, s az eddigi szalámimennyiség kétszerese kerül belőle piacra. színes, arab feliratú képe. — Tartja a mohamedán vallást? Nem eszik disznóhust, nem iszik bort? — Nehezen lehet tartani. De disznót nem eszem, zsírt nem fogyasztom. Bort? Hát... Még fiatalabban kinn voltam a szatymazi búcsúban. Jön a sátramhoz egy parasztember és megkérdi: — Maga kiféle? — Emberféle — mondjom. — Nemzetiségre! — Az más. úgy török. — Oszt, issza a bort? — Hát... — Mire az az ember azt tanácsolta, hogy mindig húzódjak fa alá, és úgy igyák. Mert ott nem látja az Isten, talán Allah sem. Ám hogyan készülnek a nagy hírű keleti édességek, a törökméz, a halva? Magyarázza, magyarázza Demir mester, de mikor odaér, hogy a 122 fokos cukorszirup hőfokát, minőségét kézzel ellenőrizze, abbahagyom a jegyzetelést. Az égési sérültek ellátására kevés helyen van külön osztály. Valamikor talán tizenkét török cukrásszá is volt Szegednek, most Demir Ali Bezset az egyetlen. — Hamarosan megszabadulnak a törököktől! — tréfálkozik a kun ábrázatu cukrász, és még mosolyogva elmondja, társai a református temetőben találtak nyugalomra, mert úgy látják, hogy Kálvin és Mohamed... De felesleges sietni, gyaurok és igazhitűek a temetőn kívül is jól összeférnek egymással. Pünkösti Árpád
