Magyar Hiradó, 1975. január-június (67. évfolyam, 1-26. szám)
1975-05-29 / 22. szám
8. oldal MAGYAR HÍRADÓ Mindszenty József halála körül Irta: KLAMÁR GYULA A bécsiek megrendülve állnak körül egy koporsót a Stephans Dómban. A koporsó barna tölgyfa, egyszerű, virágdísz nélkül, az egyház kívánja igy, különben bizonyára ellepné a májusi orgona és a tulipán. Még nem is olyan régen a venezuelai magyaroktól búcsúzott Mindszenty József, hogy visszarepüljön Bécsbe és a skandináviai és franciaországi tervezett ut előtt alávesse magát az orvosi vizsgálatnak. A verdikt ez volt: sürgősen operálni kell, a prostataműtét nem halasztható, annál is inkább, mert a kardinális nem engedte magát kezeltetni és igy fennállott a veszélye egy urémiának vagy más hasonló súlyos bajnak. A bécsi irgalmasok kórházában ment végbe az egyébként nem is olyan súlyos műtét — mindössze 14 percig tartott — s aztán másnap bekövetkezett a halál, amit Mindszenty József előre sejtett. Az egyik látogatójának mondotta: most el kell búcsúznunk, nincs sok időm, imádkoznom kell. Mindszenty Józsefnek két kívánsága volt a halálos ágyon: az egyik, hogy a gyászmisét bécsi bíboros-társa: Köpig mondja hamvai felett, a másik, hogy Mariazellben temessék el abban az oldalkápolnában, ahol Szelepcsényi biboros-érsek is nyugszik századok óta. Mariazell Különben is az alapitó Nagy Lajos óta szinte magyar zarándokhelynek tekinthető, ezért kívánt a bíboros is ott pihenni. Mindszenty József halála magas kora és az operáció ellenére meglepte a környezetét, méginkább a bécsieket, akik keveset tudtak róla, hiszen jóformán mindig utón volt és a bécsi egyház életben alig-aiig vett részt. Az osztrák lapok első oldalon közölték halála hírét és általában mindengyik pozitív értelemben foglalkozott személyével, még az osztrák kommunisták lapja, a „Volksblatt” is, amely elismerte szilárdságát, elvhűségét, kitartását és egyéb hasonló tulajdonságait; a jobboldali sajtó pedig hosszú éveken át tartó mártiriumát emelte ki és szembenállását mindenfelé egyházellenes irányzattal, jött légyen az jobbról vagy balról. Az emigrációban eltöltött mintegy négy esztendőről kevés szó esett — a külföldi sajtó nem ismeri Mindszentynek azt a munkásságát, amelyet pasztorizációnak szánt s melynek során szinte az egész világot beutazta a Fokföldtől Sydneyig és Venezuelától New Brunswickig. Az utazást kitűnő erőben bírta, csak a legutóbbi délamerikai ut vette igénybe nagyobb mértékben, talán ezért is nem bírta szive a műtét fájdalmait és izgalmait. Mindszenty halála váratlanságánál fogva sok problémát vett fel. Először is az un. Mindszenty Alapét, amely tekintélyes összeg fölött rendelkezik. Még magyarországi fogsága alatt sok pénz folyt be az Alapba; ehhez csatlakoznak azok a jelentős adományok, amelyek kiérkezése óta érkeztek, végül a Mindszenty Alap-ot gyarapítja az emlékirataiból befolyt hatalmas jövedelem. Ezt egyesek több százezer dollárra becsülik. Már régebben létesült egy un. kuratórium, amely az Alapot és annak kamatait kezelni, sőt amelyik a nem kis vagyont gyümölcsöztetni is fogja. Mindszenty ugyanakkor kijelölte az Alapból származó összegek céljait. így elsősorban magyar kulturális intézményeket, iskolákat, egyesületeket kell támogatni belőle. Igen érdekes hogy Mindszenty kihagyta a kuratórium tagjai sorából az egyházi férfiakat (kivéve egy-két bizalmas emberét) és a jelentős összeg kezelését világiakra bízta, akiknél bizonyára ügyesebb kezekben látta az Alap vagyonát. A Pazmaneum jövőjének sorsa is felvetődött ezekben a napokban. Ez a kérdés azonban biztosítva látszik; König, illetve a bécsi érsekség sok millió schillinges költséggel hozta rendbe a hatalmas épületkomplexumot, építette fel kivül-belül, s maga Mindszenty se vonta soha kétségbe a bécsi érsekség jogát az egykori magyar papneveldére, melynek jelenlegi igazgatóját már König biboros-érsek nevezte ki (egyébként egy magyar pap személyében) az utolsó „magyar igazgató”: Lépőid Antal kanonok néhány évvel ezelőtt bekö-ERDÉLYI ARCOK A vers papnője: Illyés Kinga „És felpattan mindig a kicsi királynő / ha torkot szőrit a kin / egyik kezéből nap hunyorog / csillagok kuporognak törékeny vállain” — igy kezdi Illyés Kinga színművésznőnek ajánlott versét Bogdán László, a romániai magyar irodalom legfialalabb nemzedékének költője. Versidézettel ajánljuk Illés Kingáról szóló sorainkat az olvasónak, hiszen a marosvásárhelyi Állami Színház magyar tagozatának színművésznője legjelesebbje azoknak a fiatal előadóknak, akik a versért, a szép szóért a legtöbbet tették az utóbbi években. Az állami „Szentgyörgyi István” Színművészeti Intézet — mely Marosvásárhelyen működik s biztosítja a Romániában létező hat állandó, államilag fenntartott magyar társulat művészutánpótlását — elvégzése után Illyés Kinga a Marosvásárhelyi állami Színházhoz szerződött. Pályafutása kezdetétől a versek, a költészet bűvöletében él és ezek tolmácsolására, a korszerű versmondás, előadóművészét eszközeinek a felkutatására szenteli idejét, buzgalmát. Figyelme elsősorban a romániai verstermelésre irányul. Azoknak az alkotóművészeknek a sorába tartozik, akik magukban, hosszú elemzési és szerkesztési folyamat után érkeznek el a vers belső értékeinek a felvillantásáig. Illyés Kinga első átütő sikere mégsem a versmondáshoz kötődik, bár a szinpadi műfaj hasonló területén alkotott nagyot. Antoine Saint-Exupery A kis herceg című egyszemélyes drámára feldolgozott művét Illyés Kinga, Radu Penciulescu európai hírű román rendező művészi útmutatásával, igen érzékeny húrokon játszva adta elő. A szaksajtó és a kritika már ekkor felfigyelt arra, az egyéniségéből fakadó, fáradtságos munka eredményeként tudatosított készségre, amellyel szál-egyedül képes lebilincselni az őt hallgató közönséget. Tiszta és értelmes szövegmondása folytán a magyar nyelv ritmus és hanglejtésbeli titkainak a fölfedésében érzelmi izzásban kovácsolódik végülis előadóművészetté a közvetítés, a szöveg tomácsolása. A Fagyöngy című összeállítás, mely az Electrecord állami lemezkiadó vállalat egyik nagy sikert aratott lemezén is megjelent, fiatal költők verseiből válogatott műsor. Farkas Árpád, Magyari Lajos, Páll Lajos, Király László, Lászlóffy Aladár, Szilágyi Domokos és mások lírai terméséből a szülőföld szeretetűt, a népet és ennek sorsát keményen, elkötelezetten vállaló verseket kötötte csokorba. Ezzel a műsorával nyugateurópai és amerikai vendégköruton is bemutatkozott. Klamár Gyula vetkezett halála után. Mindszenty József nem „háziurpak” mondotta magát a Boltzmann-gasseban, hanem csupán a „ház fejének” és igy bizonyára marad a Pazmaneum körül minden a régiben, csak a munkatársak szélednek ismét el és Bécs szűnik meg a külföldi magyar katolikus emigráció szemében „nemzeti zarándokhely” lenni, mint ahogyan az volt 1971 óla egészen a bíboros most bekövetkezett váratlan haláláig. A legtekintélyesebb bécsi lap, a „Die Presse” főszerkesztője a halál után következő vasárnapi számában a lapnak Mindszenty Józsefet az ujabbkori magyar történelem egyik jelentős alakjának mondja, akinek halálával azonban lezáródik egy korszak, az un. Mindszenty-korszak, amelynek megítélésében nem egységesek az emberek, még maguk a magyarok sem és sok időnek kell eltelnie addig, amig őszinte és elfogadható kép alakul ki a biboros törékeny alakjáról._____________________________________ Közben a színpadot, a drámai színjátszást sem tekintette mostohagyermeknek. A marosvásárhelyi szinházban elsősorban jellemszerepek alakításában tűnt ki. Emlékezetes marad Nagy István: Özönvíz előtt, Friedrich Wolf: Mamlock professzor, Bulgakov: Moliere, Petru Vintila: Az álmok háza, Bartha Lajos: Szerelem, Madách: Az ember tragédiája, Örkény István: Macskajáték című darabjaiban alakított szerepeivel. Színészi kvalitásai: az egyszerű lényegretörés, a szinpadi szerep ökonomikus karakter-megformálása, a szép, érzékletes szinpadi beszéd. A versmondás — a szerepek, a drámai alakítások gondjai közepette is — állandóan foglalkoztatja. Ujitó törekvései előtt uj ut nyílik: 1974-ben kinevezik a „Szentgyörgyi István” Színművészeti Főiskola tanárává, s itt tanítványaival érdekes kísérleteken (Folyt, a 12. oldalon) HS'Z'E'M*l• e I Az Egyesült Államok arra igyekszik, hogy korlátozza a nukleáris fegyverek elteijesztését, mégis 235-ös urániumot szállított Dél-Afrikába, amiből kilenc atombombát lehetne gyártani. Dél-Afrika ennek a területnek vezető országa. Körülötte fehér telepesek és fekete felszabaditási mozgalmak harcosai gerillaháborut folytatnak Mozambique, Rhodesia és Angola tertiletén. Dél-Afrika a békeszerző fél lehetne ezen a területen, de ennek éppen ellenkezőjévé válik, atomrobbantást hajt végre. Inida példája mutatja, hogy minden nukleáris anyag jelenléte kétségessé teszi egy állam békés szándékát. India atomreaktort működtető üzemanyagot vásárolt, és az általa készített plitóniumból bombát gyártott „kísérleti célokra”. Dél-Afrika is hasonlóan cselekedhet. Igaz, Dél-Af- ' rika biztosítékot adott arról, hogy az amerikai urániumot csak a transvaali atomreaktorban fogják felhasználni. De mi lesz a reaktor melléktermékeivel? Lehet egyáltalán teljesen ellenőrizni a mukleáris anyagokat? Fred C. Ikle, az Egyesült Államok Fegyverellenőrzési és Leszerelési ügynökségének igazgatója a következőket mondotta: „Néhány ország, amelyek még nem rendelkeznek nukleáris fegyverekkel, úgy látszik elhatározta, hogy megépíti a saját atombombáját.” Sok ország úgy érzi, hogy Amerika visszavonja elkötelezettségét arra vonatkozóan, hogy megvédi szövetségeseit mindenfelé. Éppen ezért megpróbálják kiépíteni saját védelmi rendszerüket.
