Magyar Hiradó, 1975. január-június (67. évfolyam, 1-26. szám)

1975-04-03 / 14. szám

6. oldal MAC VAU MIKADO ÉLET ÉS TUDOMÁNY Az ég titokzatos vándorai: az üstökösök Nagy érdeklődés kisérte nemrég a Kohoutek-üstökös megjelené­st Ugyan honnan is jönnek e/ek a titokzatos égi vándorok, hol hogyan keletkeznek? Az üstökösöket valaha jelen­téktelen égitesteknek gondolták, Arisztotelész összesűrűsödött földi gőzöknek, gázoknak vélte ezeket a bolyongó égitesteket, amelyek később meggyulladnak, majd elégnek. Seneca szerint nem égnek el. csupán messzire távoznak, s láthatatlanná vál­nak. Tycho Brahe vette észre, hogy az üstökösök feltétlenül távolabb vannak, mint a Hold, s általában nem körpályán ke­ringnek. Edmund Halley sok elődjének észlelései és régi feljegyzések alapján megállapította, hogy az 1531-ben és az 1607-ben látott nagy üstökös pályája csaknem teljesen megegyezik az általa is észlelt. 1682-ben feltűnt fényes üstökös adataival. Következte­tése: mindhárom esetben ugyan­azon égitestről van szó, amely­nek keringési ideje 75-76 év. Elő­re meghatározta, hogy ez az üs­tökös 1742-ben, karácsony első napján vissza fog térni. Számí­tása pontosan bevált, s ekkor ezt az égitestet róla nevezték el. A Halley-üstökös azóta kétszer tért vissza. 1835-ben, s 1910-ben. Legközelebb 1985-86-ban lesz látható. Oort, holland csillagász csak­nem fél évszázaddal ezelőtt elő­ször próbált egy máig sem eldön­tött vitára válaszolni: honnan jönnek az üstökösök, amelyek­nek száma oly nagy, mint a ha­laké a tengerben. Oort számítá­sai szerint valahol messze, a tér sötétjében fél-egy fényév távol­ságban valóságos üstökösfelhő övezi gömbhéjszerűen a Napot. Ezek a megfagyott gázok jegébe ágyazódott kődarabok lassan, s valószínűleg körpályán keringe­nek a Nap körül. A nagy nyüzsgésben az egymásra gyakorolt zavaró ha­tástól e felhőből időnként kido­­bódik egy-egy üstökös, sok millió éves vándorutja megváltozik, mind nagyobb sebességgel tart a Nap felé, hogy váratlan vendég­ként megjelenjék a bolygórend­szer belső vidékein. Ilyenkor né­ha a Földről is láthatóvá válik a jövevény. Útja nem veszélytelen: már befelé jövet baleset érheti az üstököst, vagy a Szaturnusz, vagy a Jupiter vonzóereje megza­varja mozgását, s a Föld közeié­­~bsn már olyan égitestet látunk, amely a Naphoz viszonyítva, elliptikus pályán mozog, s ke­ringési ideje néhányszor tiz év. Előfordulhat, hogy a parabola vagy hiperbola pályán a végte­lenből jövő üstökös megkerüli a Napot, majd eltávolodik a boly­górendszer központi vidékeitől. Ám a távcsövek látóhatárán túl a Jupiter vagy a Szaturnusz eltor­zítja pályáját, ekkor válik rövid keringési idejű üstökössé, (ame­lyet azután többször is megfi­gyelhet a Földről az égbolt ku­tatója. 1 Oort feltevése igen érdekek, de belőle újabb kérdés következik: honnan, hogyan kerültek ebbe a hatalmas üstököszónába kész é­­gitestek? Erre eleinte nem Ivóit semmiféle felelet. Az első elmé­leti számítás szerint az üstökö­sök a Naprendszerrel együtt! ke­letkezhettek, de ez az anyagtör­melék valami ismeretlen kozmi­kus folyamat révén a bolygó­­rendszer határain túlra sodró­dott. Hogy miért, arra nincs fe­lelet, hisz egyelőre ismeretlen, milyen kozmikus folyamat hozza létre a bolygórendszereket, s mi történik a bolygókká nem sűrű­södő anyaggal. Az első csillagász, aki megpró­bált erre válaszolni, az amerikai H. Reeves volt. Úgy véli, az úgy­nevezett szoláris széllel igen nagy anyagtömeg áramlik a Napból. Ebből csak csekély mennyiség jut a bolygók felszínére, a többi akadálytalanul folytatja útját a lehetséges külső üstököszóna felé. Feltételezi, hogy az ionizált anyag a napkoronából ered, majd a Naprendszer külső pere­mén jéggé és porrá koncentrá­lódik, s összecementeződik. Re­eves feltevését pillanatnyilag semmi sem igazolja, lehet, hogy a helyes válasz csak a nagy ható­távolságú űrhajózástól várható. Az elmélete mégis figyelemre­méltó. mert mint mondani szokás, a rossz hipotézis is többet ér a semminél... Gauser Károly ÁTOK KISERI A GYÉMÁNTOT A JÓTÉKONYSÁG VÄMSZEDÖI Törvényjavaslat a jótékonysági ! x. ; t. intézmények ellenőrzésére WASHINGTON — A törvény­­hozás most egy olyan törvényja­vaslat megvitatásával van elfog­lalva. amely kötelezővé tenné, hogy a jótékonysági intézmények a befolyt összegnek legalább öt­ven százalékát a kitűzött célra fordítsák, nem pedig a pénzügyi alap növelésére. A legtöbb jóté­konysági intézmény nincs arra kötelezve, hogy nyilvánossá tegye pénzügyi helyzetét. Éppen ezért sokan egyáltalán nincsenek tu­datában annak, hogy hova megy az öszegyűjtött pénz. Például 1971-ben a Disabled American Veteran-ok részére összegyűjtöt­tek 20.9 millió dollárt, aminek csak 15 százaléka ment a mun­kaképtelen veteránok megsegí­tésére. A Walter F. Mondale minne­­sotai demokrata szenátor és Joseph Karth kongresszusi tag által benyújtott javaslat szerint az Internal Revenue Service és az Igazságügyminisztérium hatás­körébe kell helyezni azokat a jó­tékonysági intézményeket, ame­lyek évente 25,000 dollárt vagy ennél többet gyűjtenek össze. Azután pedig, ha az intézmé­nyek nem fordítják bevételüknek legalább 50 százalékát a kitűzött célra, akkor be kell szüntetni működésüket. A törvényjavaslat értelmében minden jótékonysági intézmény­nek évi jelentést kellene készíte­nie pénzügyi helyzetéről, egy hi­vatalos könyvelő segítségével. Ja­nuárban egy cikksorozatban Ron Royhab leirta, hogy bizo­nyos jótékonysági intézmények a bevételüknek több mint a felét rezsiköltségekre és pénzügyi a­­lapjuk erősitésére fordítják. FRANKFURT - A pénzmág­nások. de a nagyobb készpénzzel rendelkezők is gyémánt- és ék­szervásárlással igyekeznek me­nekülni a rohamos pénzromlás elől. A Majna Frankfurt-i gyé­mánt tőzsde nagy forgalmat bo­nyolított le az utóbbi hónapok­ban. A biztonsági intézkedések is felülmúlhatatlanok. Harminc tévékamera figyeli a bejáratokat. A tizenkét emeletes épület folyo­sóin három méterenként vészjel­zőkészüléket helyeztek el. gomb­nyomásra kiszáll a rendőrség. Az épület százötven őrét kétórán­­ként cserélik, hogy állandóan pihentek legyenek. A gyémánt értékesebb az a­­ranynál. Már az egyiptomi fára­ókat is díszítette, de valószínűleg először Indiában terjedt el. Egészen a XVII. századig ez az ország maradt a legnagyobb gyé­mánttermelő. Amikor itt elfo­gyott. Brazília került az első helyre, ezután következett a faj­üldöző politikájáról hírhedtté 'ált Dél-Afrika Köztársaság, a­­mely még ma is a világ legna­gyobb gyémántszállitója. Minden nagyobb gyémántda­rabnak külön története van. A legérdekesebb talán a Kohinoo­­ré. 1304-ben említik először. Ekkor a malvai maharadzsáé volt. l793-ig az indiai nagymo­gulokat gazdagitotta. Amikor a perzsák Nadir sah vezetésével bevették Delhit, fogságba ejtet­ték a nagymogult és elrabolták annak mesés kincsét. De a gyé­mántnak hűlt helyét találták. A KONYHASAROK KIVANSAGRECEPT Puliszka Két kvart enyhén sózott, lobogó vízbe kanalanként szór­juk bele a kukorica lisztet, állan­dóan keverjük, hogy csomós ne legyen, és főzzük jó sűrűre. Csak forrón tálalva jó. A meleg pulisz­ka és a jéghideg tej együtt külö­nösen Ízletes. A rakott puliszka készítése is igen egyszerű: az alap egy sor puliszka, frissen olvasztott füs­tölt szalonna zsírjával megkenve. (De készíthetjük galuskaszerűen is. zsíros kanállal szaggatva.) Erre jön egy réteg juhturó, majd ismét puliszka lezsirozva, a szalonna tepertőjével megszórva, s a tetejére nyers savanyukáposz­­ta. A lekváros puliszkához csak szilvalekvár jó! És bármennyire szokatlan is: a lekvár alatt érde­mes megszórni az alapot forró szalonnatepertővel. HASZNOS TANÁCSOK Ilyenkor, tél végén, élelmisze­reink C-vitamintartalma már e­­léggé csökkent, ezért legalább felhasználásukkor igyekezzünk a további veszteséget elkerülni. Ha a főzelékeket erős tűzön, rövid ideig pároljuk, sokkal ke­vesebb a C-vitamin veszteség, mint ha lassan és bő vízben főzzük. Ilyenkor ugyanis a vitamin jelentős része tönkre­megy. egy része pedig a főzőviz­­ben oldódik. Ezért a főzelékek levét ne öntsük ki. hanem hasz­náljuk fel az étel készítéséhez. Fontos az is, hogy a főzelékfé­léket ne daraboljuk fel túlságo­sak azonban megtudta, hogy a nagymogul a turbánjába rejtette. Egy békekötési ceremónián azu­tán arra kényszeritette. hogy cse­réljen vele fejfödőt. Ebből végül is előkerült a csillogó gyémánt. Amikor meglátta, állítólag fel­kiáltott: ..Koh-I-Noor". vagyis a ..fény hegye". Szerencsét azon­ban nem hozott a gyémánt a hóditónak. Hazafelé Perzsiában megölték. Némi bolyongás után 1849-ben a Kelet-indiai Társaság tulaj­donába került, amely Viktória angol királynőnek ajándékozta. Neki nem csillogott eléggé, ezért átcsiszoltatta. Azt mondják, hogy csak királynők viselhetik veszélytelenül a Kohinoort. Az ugyancsak Indiából szár­mazó Hope nevű gyémánton viszont a legenda szerint ..átok ül". Húsz tulajdonosa (szultá­nok. milliomosok, királyok) végezte életét természetellenes módon, vagy erőszakos halállal. Az átoktól azonban a gyémánt­királyok és aranymágnások so­hasem tartottak. Sokkal inkább nyugtalanította őket azoknak a bányászoknak a haragja, akik­nek egy tonna aranyért százezer tonna földet és ércet kell meg­mozgatniuk. san. mert minél jobban felap­­ritjuk, annál nagyobb lesz a vitaminveszteség. A héjában főtt burgonya főzés közben C-vitamin tartalmának nagy részét megtartja, mert a héja megvédi, ezért helyesebb igy főzni és aztán hámozni. Jó tudni, hogy a C-vitamin hő- és oxigénérzékeny, ezért főzés közben az edényt jól fedjük le és a fedőt lehetőleg ritkán emelgessük. Csökkenti az ételek C-vitamin tartalmát a többszöri melegítés is. Sajnos, sokszor elkerülhetet­len. hogy ne főzzünk előre, azon­ban az ételhez a tálalás előtt hozzáadott — és szinte állan­dóan kapható — vágott zöldpet­rezselyemmel. metélőhagymá­val. paprikapéppel, citromlével növelhetjük a vitaminmennyisé­get. Mivel a fagyasztás nem árt a C- vitaminnak, a mélyhűtött főzelé­kekben és gyümölcsökben több hónapos tárolás után sem csökken az értékes hatóanyag mennyisége, mig egyéb tárolás mellett — pl. pincében tartva — eredeti vitaminmennyiségének 7() százalékát is elvesztheti. Jó étvágyat!

Next

/
Oldalképek
Tartalom