Magyar Hiradó, 1975. január-június (67. évfolyam, 1-26. szám)

1975-04-03 / 14. szám

magyar híradó 5. oldal SZENTÉLYEK ÉS "SZENT' TEHENEK ORSZÁGA KÉPESLAP INDIÁBÓL NEW DELHI, India - A cso­daszép nő kékeszöld szárija a földet söpri. Szurokfekete haja, választékában piros pötty. Azt jelenti: asszony, nem szabad kö­zeledni hozzá. A templomba lé­pés előtt — mint mindenki — ő is leveti könnyű cipőjét, mezítláb lép a márványra. Az első szent­élyben a kis kehelyben álló Gan­­gesz-vizbe mártja ujjait, majd rizst szór a haragos képű szobor­ra. Sivára, a legfőbb istenre. Áldozatot mutat be neki. A nő később egy Buddha-szobor előtt áll meg kis időre, utána átlépdel a szikhek szentélyébe. Három vallásnak egy templomában, csupa márvány és gazdagság közepette egy csendes járású csodálatos nő. Az utca mocska, a kéregető kisgyerekek nyomasztó képe semmivé foszlik a különféle illatokkal telefüstölt félhomályban. Elpárolog a fel­háborodás is, amit amiatt érez­tem. hogy az autóparkolóban — ha tetszik, ha nem — a felajánl­kozó koszos, zsiros képű csavar­gónak ,,önként” megbízást kel­lett adnunk a kocsi őrzéséért. Méghozzá helyi viszonylatban igen jelentős összegért. Mert, ha nem, könnyen beleszaladhat egy bicska az autó gumijába. Ezen a tényen mit sem változtat az, hogy a parkolási dijat egyszer már a hivatalos parkőrnek kifi­zettük. Ez is India. De feledteti mindezt az arany ragyogása, a látogatók megilletődött, halk suttogása idebenn. S ki az, ki ez önfeledt földöntu­­liságot nyújtja? A templom épittetője: Birla. A Birla-kan-Nyugat németek elsők a devizában BÉCS — Három nagy kőolaj­­exportáló ország. Szaud-Arábia, Irán és Venezuela került J974 végén a tőkés világ 11. legna­gyobb devizatartalékkal rendel­kező országai közé. A bécsi ki­mutatás szerint 1974. december végén a legnagyobb devizatar­talékkal az NSZK rendelkezett: 32.7 milliárd dollárral, második az Egyesült Államok, (16 milli­árd). harmadik Szaud-Arábia (14.3), utána következik Japán (13.5). Franciaország (9,0), Irán (8.4) . Nagy-Britannia (7.9), Svájc (7.6), Hollandia (7,2), Ve­nezuela (6,5). végül Olaszország (6.4) milliárd dollár devizatarta­lékkal. szem székházát még a turista­­térkép is feltünteti. Aktiv tőkéje ma már a nyolcmilliárd rúpiához áll közel. (Hivatalos árfolyamán körülbelül egymilliárd dollár.) A templom előtt bánatos te­hénke legelészik, a múlt satnya szimbóluma. Tavaly ugyan a hivatalos statisztikák szerint nem haltak éhen Indiában, de minden idők legnyomoruságo­­sabb sorbanállásáról számol be a krónika. A rohamos infláció (amin Birláék busás hasznokat zsebeltek be) ellen ugyanis a vá­rosi szegényeken (csak Delhiben kétmillióra teszik a számukat, országos viszonylatban a mun­kanélküliek tömege ötvenmilliós nagyságrendű) az állam befa­gyasztott áru élelmiszerek eladá­sával igyekszik segíteni. Csak­hogy a szűkében levő élelem eltűnik, s csak a feketepiacon, sokszoros — a szegények számá­ra hozzáférhetetlen — áron bukkan elő ismét. A sorok, az állami üzletek előtt pedig kí­gyóznak naphosszat, anélkül, hogy a boltban bármit árusíta­nának. A sorbanállókat mind­untalan zavarja a nyálát hullató, szabadon kószáló tehéncsapat, mintegy szomorú beismerése­ként a civilizáció tehetetlensé­gének. Az éhezők nemhogy meg nem ennék a szent tehenet, de akárhányszor valamely kormány bolygatni kezdte ezt a problé­mát. súlyos zavargások törtek ki. Pedig egyes források szerint In­dia tehénállománya felér némely nagytenyésztő országéval. A te­henek húsának felhasználásával egy csapásra megoldható lenne a lakosság élelmezése. De ennek még a gondolatától is minden­kinek beletörött a bicskája. India sokáig csak ezt a két arcát mutatta az idegennek: a mérhetetlen nyomorúságot és misztikus vallását, templomait. Ma létezik már egy másik India is. Az az India, amely szü­letése napját éppen 25 évvel eze­lőttre teszi, január 26-án volt ne­gyedszázada a szuverén köztár­saság kikiáltásának. Ennek az Indiának azóta felnőtt és érett munkásosztálya van. Ezé az Indiáé a világ egyik legfejlettebb nukleáris ipara a kutatással e­­gyetemben. S ez az India adja az Egyesült Államok mezőgazda­­sági kutatógárdájának az elitjét (a legnevesebbnek tartott egy­­harmadot). Ez az India önállóan gyárt MIG-21-es vadászgépeket, s a világ élvonalához tartozó textilipar felett rendelkezik, s orvosképzése messze földön. Ázsia határain túl is hires. A Connaught téren. Uj-Delhi­­szivében egy Radzsasztánból ide­származott egyetemistával, Jai Radzs-zsal beszélgettem. A Jan­­tar MontarbÓl. a Jai Sing II. maharadzsa idejéből fennma­radt hatalmas obszervatórium­rengetegből jöttünk. Az ősi fala­kat. melyek ablakain beeső fény­ből. a csillagok állásából és még ki tudja mi mindenből nagyon fontos és szerteágazó prognózi­sokat készítettek a kiterjedt hirű indiai tudósok, ezeket a falakat 1699 és 1743 között emelték. Jai Radzsot, engem is megkapott az ősi idők emléke. — Épitenek-e ma Indiában ilyen csodálatos, s az időnek ennyire ellenálló alkotásokat? — kérdeztem. — Igen — vágta rá, és azt vár-PÄRIZS — Jean Danielou bí­borost csodálattal vették körül a prostituáltak, és az egyiken se­gíteni akart, amikor utolérte a halál, közölte a római katolikus egyház egyik bizottságának elő­zetes jelentése. A jelentésben arról van szó, hogy a bíboros egy egész sor prostituálttal került ismeretség­be. de érdeklődése sohasem tant Chandigarról a Le Carbusi­­er tervezte modern álomvárosra gondol, de igv folytatta — az indiai emberben kezdődött el valami uj. ami sok nemzedéken keresztül hatni fog. Ezt csak úgy tudom megfogalmazni: a mi or­szágunk kezdi ősi szunnyadását feladni. Szándékosan nem azt mondtam, hogy ébred, mert talán ott még nem tartunk. De valami elkezdődött. Talán meg­torpan. talán hamar széttörik, mint egy szép álom. Én optimis­ta vagyok. Cipőjével egykedvűen arrébb rúgott egy félig megszáradt ..tehénlepényt”. Az égre nézett, ahol nagy rajokban kerengtek a számomra ismeretlen, nagy testű madarak. Delhiben láttam először dögke­selyűt — nem az állatkertben. Szabadon. Hahn Péter szexuális volt. A Les Silencieux, a konzervatív templomlátogatók egy magánszervezete havi ma­gazinjában először közölte, hogy a bíboros halála szívroham miatt következett be. Pierre DeBray szerkesztő sze­rint egv asszony azt mondta a nyomozó hatóságoknak, hogy az egyik este a Left Bank kávéház­ban társalgóit barátaival, ami­kor a bíboros bekapcsolódott a társalgásba. Azután azt mondta neki. hogy s/eretné ismét látni és folytatni a párbeszédet. A jelentésben ez áll: ..A bíboros sok asszonyt megszólított hason­lóképpen. akikkel később talál­kozott is. Eddig legalább húsz ilyen személlyel beszélgettünk, de alapos okunk van reá azt gondolni, hogy a jezsuitáknak és a rendőrségnek még ennél sokkal hosszabb listájuk van." A megkérdezett asszony azt vá­laszolta. hogy a bíboros beszél­getni akart velük és meg akarta tudakolni, miért járják a prosti­­tuáció útját. Mrs. S. a nyomo­zóknak kijelentette, hogy a bíbo­rossal a következőkről beszélt: a férjét letartóztatták mint keritőt, és őneki nem volt elég pénze, hogy fenntartsa magát és gyer­mekét. A 69 éves bíboros halálának napján jól megebédelt, sok bort ivott, majd felsietett Mrs. S. lakásába, az épület negyedik e­­meletére. Amikor a lakásba belépett, igy szólt: ,, Milyen meleg van itt." Ezután az ablak­hoz rohant és összeesett. A bí­boros tehát jócselekedet közben halt meg. mert azért ment Mrs. S. lakására, hogy neki segítséget adjon. TERJESSZE LAPUNKAT A NEHÉZSÚLYÚAK VERSENYE LONDON — George Maree és John Robinson a most következő nyáron néz szembe egymással, hogy eldöntsék, ki az ország legsúlyosabb embe­re. Egyelőre a bal oldalon álló Maree vezet 543 fonttal, ami azt jelenti, hogy 46 fonttal súlyosabb a vele szemben álló Robinsonnál. EGY BÍBOROS HALÁLA JÓCSELEKEDET KÖZBEN

Next

/
Oldalképek
Tartalom