Magyar Hiradó, 1974. július-december (66. évfolyam, 27-52. szám)
1974-07-04 / 27. szám
16. oldal VIZ, VIZ, VIZ . MAGYAR TÁJÉK HA KIÁRAD A KÖRÖS ZALAI SZÍNFOLTOK Gyulavári, Békés megye, védőtöltés. Egyelőre nincs 1974, junius hó . . . baj. A Fehér- és a Fekete-Kö- Kubicza Bélával, a gyula város alkotta deltába négyéven- ri tanács vb-titkárával beként betör a viz. így volt ez szél get ünk a főhadiszállássá a sárgás vízben; hatalmas fóliát borítanak a gátra, melyet már lő—20 ezer homokzsák véd. Tovább már nem árad — remélik. S ha ismét visszatér a medrébe, az elárasztott 15 ezer hektáron uj élet kezdődik. Szűcs Gábor Több mint 10,000 ember dolgozott a megáradt Körös gátjain 1968-ban, 1970-ben, s most újra. Hosszú volt a vasárnap. Második napja tartott a küzdelem a Körösből lett tengerrel. Az árral csütörtök óta birkóztak. Homokzsákok ezrei a töltés oldalán, katonák, rendőrök, munkásőrök, harmadnapja nem alvók. Az itt lakó emberek keményen dolgoztak évekig: vetettek, arattak, állatokat neveltek, s most egyetlen mozdulattal kénytelenek voltak romba dönteni mindent. Ha nem igy cselekedtek volna, ha nem saját földjükre árasztanák a gátakat már-már átszakitó folyót, elveszne minden. Tucatnyi falut sodorna magával az ár. Robbantanak. Levegőbe repül a töltés, s az elszabadult viz maga alá temeti a határt. Ahogy a kanyargó töltés kikerült egy zöldellő facsoportot — előttünk a tenger. Szombaton még nem volt itt, vasárnap, amerre a szem elei lát — viz. Dénesmajort kilakoltatták. Csak Írásos engedéllyel közelithető meg a töltésen. A Fehér-Köröst kisérő gát teteje most a müut, az igazi köves utat elmosta a viz. Kihalt a falu. Vagy száz ház — egyetlen ember nélkül. Itt-ott néhány tyuk, kacsák, arrébb két kölyökkutya viháncol. Itt maradtak. A bezárt házakra, a falura két rendőr vigyáz. Tizenkét óránként váltják őket. A faluszéler gépek dübörögnek, épül a épített tanácsházán. Percenként jönnek. Csörög a telefon. Viharlámpa kell, újabb ezer homokzsák. Az udvaron vagy félszáz ember toporog bevetésre készen. A kiürítés rendben ment. Gyulavári külső részeiből is bejöttek a faluba, itt azonban már pusztított a viz. Önként jelentkeztek a gyulaváriak, hogy befogadnák a hajlóktalalanokat. — Soha nem volt ilyen magas itt a viz. A Fehér-Körös hídja teljesen a folyóban volt. A töltéseken már csak centiméterek voltak hátra, sőt. ott-ott már lassan átszakadt a gát. A legvégső pillanatig vártunk, de aztán robbantani kellett. Szombaton fél négy előtt felrobbantottuk a Fehér- és a Fekete-Körös partjait. A V-alakban találkozó két folyó közötti területet elárasztottuk. Magunk döntöttünk igy. Ha a másik oldalon lépi át a gátat a folyó, akkor beláthatatlan tragédia történik. Az estébe hajló szürkületben együtt indultunk a gátakhoz. A töltéseken lámpafüzér. Most építették, az éjszakai munkát segíti. Fellépve a töltésre, előttünk a viz. A Tsz istállói, gépei, épületei. a fóliás kertészet, a hatalmas üvegházak, a viz foglyai. Gyenge a töltés. Félő, hogy átmossa a hatalmas nyomással ránehezedő viz. A szürkületben három könnyűbúvár Virágkötöző verseny DEBRECEN — A régi virágkultuszit folytató, évrőlévre karnevált is rendező városban, Debrecenben megtartották a 9. országos virágkötöző versenyt. Az Aranybika Bartók-termében 17 kertészeti vállalat és 4 virágtermelő tsz soraiból 61-en álltak rajthoz. Pontosabban: kötözőasztalhoz. A mezőny általában azt bizonyította, hogy a virágkötözés női szakma, bár a versenyen három férfi — köztük egy kiskatona — is indult. Először egy kötözőfeladatot kellett megoldani, amikor is minden virágból mindenki ugyanannyi szálat kapott csokra elkészítéséhez. A további 4 versenyszámban — a koszorú és a menyasszonyi csőikor kötözésében a virágtál vagy váza, végül a kirakat összeállításában aztán már alkotókészségükről, fantáziájukról is bizonyságot tehettek a versenyzők. A szakmai zsűri értékelése alapján az abszolút győztes Szabó Jánosné, a Fővárosi Kertészeti Vállalat dolgozója lett, ami kettős öröm a számára, hiszen igy ő képviselheti Magyarországot a legközelebbi virágkötöző Európa-kupa küzdelmeiben. Felöltötték pompás lombjukat a zalai erdők, amelyek több — csak az erdészek által ismert — természeti kincset, botanikai ritkaságot rejtenek. Zalában a felszín 28 százalékát kilencvenezer hektár erdő borítja. Egyre jobban dominál a fenyő, de nagy területen, termesztik a lombos fafajokat is. Itt találhatók a legszebb, legnagyobb tömegű fát adó bükkösök. A göcseji fenyőrégiók nemcsak természeti szépség, nagy értékű nemzeti vagyon is. A Lenti és Nova közötti fenyvesekben nem ritka a 140—150 éves telepítés, amelynek legsudárabb példányai a 35—40 méteres magasságot is elérik. Ezeket a hatalmas szálfákat vágáskor nem darabolják, mert dokkok, hajókikötők épitéséhez éppen ilyenekre, van szükség. Időtlen időktől honos ezen a tájon a szelidgesztenye. — Rendkívüli méretűek, koruk miatt kiemelkedően szép példányok fordulnak elő. A védettségi kataszterben például több 750 centiméter nullma. gasságbeli körméretü példányt tartanak nyilván. Korukat 500 évre becsülik. A surdi arborétumban egy 90 éves mammutfenyősort is gondoznak. Kaliforniai őshazájában óriásira nő ez a fajta, Magyarországon a zalacsányi iskola parkjában áll a legszebb példány, 485 centiméteres törzskerülettel. Bámulatos ritkaság. A dél-zalai tájvédelmi körzet erdeiben olyan botanikai ritkaságnak számitó növények is honosak, amelyek Magyarországon sehol másutt nem lelhetők fel. Ilyen például a zalai bükköny, a iónyelvü csodabogyó, a turbánliliom,. a pirosmadársisak, a sallangvirág, a kisvirágu hunyor. Ezek a ritkaságók a tájvédelmi területen belül is védettséget élveznek, de az erdészek feltárják a közönség előtt a zalai erdők titkait: erdei sétautakat alakítanak ki, s az utak mentén bárki megcsodálhatja a természet másutt nem található szépségeit. "RÁKÓCZI" A ZÁTONYON PASSAU — Az elmúlt napok csapadékos időjárása miatt megduzzadt dunai felső szakaszon az esős, ködös időjárás nehézzé tette a hajózást. Emiatt a “Rákóczi” motoros személyhajó, amely Passauból indulva kirándulójáratot lát el, és utasaival oda tér vissza, viz alatti sziklá-ra futott és léket kapott. •A hajó 90 utasával a fedélzetén már visszatérőben volt Passau felé, amikor este 10 órakor a nagy ködben és a megáradt Duna sodrásában a sziklán fennakadt. Az emberfej nagyságú léken beömlő viz elöntötte a motorházat. A léket sikerült tömiteni és a vizet kiszivattyúzták a hajó testéből, de motorjait nem indították be. Az utasokat személyhajók vették fedélzetükre és szállították Passauba. A megsérült “Rákóczi” útban van Magyarország felé, mert javításra szorul. A “Cserhát” motoros-vontató segítségével hamarosan az újpesti hajójavítóban lesz. Eperszüret Heves megyében , V - M£M. ** *’ * «* y, , • . - - ■ *J A&r ............ A Heves megyei Kálón megérett az eper és a falu népe megkezdte az értékes gyümölcs szedését. ÓHAZAI HÍREK A Kolozsvári Egyetemi-fokú Egységes Protestáns The. ológiai Intézet megalakításának 25. évfordulója alkalmából több magasrangu egyházi személyiséget avatott diszdoktorrá, köztük dr. Bartha Tibor püspököt, a magyar népköztársaság elnöki tanácsának tagját, a zsinat lelkészt elnökét. • Franyó Zoltánról, az Erdélyben élő 87 éves költőről és niüforditóról sugárzott egyórás portréfilmet a magyar televízió. Franyó Zoltán beszélgető partnere Szabolcsi Miklós akadémikus volt. Erdős Pál akadémikust tiszteletbeli taggá választotta a Bostoni (Mass.) művészeti és tudományos akadémia.
