Magyar Hiradó, 1974. július-december (66. évfolyam, 27-52. szám)
1974-12-12 / 50. szám
MAGYAR HÍRADÓ IT. oldal 1 ÉVES FENNÁLLÁSÁT ÜNNEPLI MARCALI MARCALI, Somogy megye — A nagyközségi tanácsteremben március 5-én történelmi megemlékezéssel kezdődött a rendezvénysorozat, s a járási művelődési központban műsor, ünnepi beszéd zárja decemberben is. Marcali 700 éves fennállását ünnepli: a Somogy megyei nagyközségről először egy 1274-ben Írott levél emléke zik meg. Járási székely Tizenöt kilométerre a Balatontól, negyven kilométerre a legközelebbi várostól — Nagykanizsától — fekszik Marcali. Évszázadokon át békés, csendes nép élt itt. 1919- ben, a Tanácsköztársaság leverése utam, tragikus események színhelye volt a helység is. A fehérterror augusztus 28-án elérte a községet: 19 marcali és környékbeli lakost vertek agyon, akasztottak fel. “Bűnük”: tisztségviselői voltak a Tanácsköztársaság helyi szervezeteinek. 1933-ban napszámosokat tartóztattak le, mert illegális röpiratokat terjesztettek. A pécsi királyi bíróság hat hónaptól két évig terjedő fegyházbüntetést szabott ki. A marcaliak ebben a korban a Széchenyi- és a Forfrách-birtokon cselédeskedtek. Az ipart az uradalmi téglagyár és két bőrüzem jelentette. A háromban összesen alig ötvenen dolgoztak. A napszámosok mellett kézművesek kiskereskedők, no meg — Marcali 170 éve járási székhely — tisztviselők éltek itt. A hétszázból 670 esztendő nem sok örömet adott a marcaliaknak. A háború sem kerülte el őket, — több mint száz napig húzódott a front n község határában —, présházban, pincében, szomszéd faluban várták, hogy elhallgassanak az ágyuk. A hajdani szolgák ma már a mezőgazdaságon kivül az inarban, a kereskedelemben :< szolgáltatásban dolgoznak A lakosság száma hatezerről tízezerre nőtt. Munkáskéz rolt tehát elegendő, munkale. hetőség kevesebb. így találkozott a helyiek és a főváro siak érdeke: a község a vidéki ipartelepítés egyik központja lett. Először ide költözött r Mechanikai Müvek gyáregysége két részleggel. Az egyikben hamarosan csak itt gyártják majd az egész országnak az olaj kályhákat, a másikban nők dolgoznak, gyengeáramú kondenzátorokat készítenek. S jöttek sorban a többi üzemek. Az Óbudai Gépipari Szövetkezet, a Rákospalotai Bőr- és Müanyagfeldolgozó Vállalat, a Május 1. Ruha gyár, a Somogy megyei Tejipari Vállalat egy-egy gyára települt ide. Épül az AFIT s-erviz — kell is, hiszen több mint 400 magángépkocsi van már a községben —, a kétezer vagonos gabonasiló. A 700 éves Marcali a környék ipari, kereskedelmi, köz igazgatási központja lett. A lakosság több mint kétharmadának ezek az intézmények adnak munkát. A többiek megmaradtak az eredeti foglalkozásnál, a hatezer hektá ros Vörös Hajnal Termelőszövetkezetben dolgoznak. Csupán ebben az ötéves tervben több mint 800 uj lakás épült, illetve készül el. Csaknem az egész községben vau már vízvezeték, kevesebb viszont a jól járható betonút. Van piaccsarnok, szálloda, könyvtár, ABC-áruház, ui lakótelep. S van a községnek irodalmi hagyománya: Berzsenyi Dániel itt, a gombai szőlőhegyen sok maradandó versét irta. A mai művészetnek is adott Marcali ismert személyeket. Itt született Bernáth Aurél, Lengyel József. Emeletek Ám váguk is van a mar caliaknak: a városi rang. — Sok még a teendőnk,hogv megkaphassuk a cimet — mondja Árvái Zoltán tanácstitkár. — Bútoráruházát építünk régi, földszintes házak helyébe emeleteseket huzünk fel, rendbe hozzuk a kültérii leti utakat, bővítjük a kórházat, uj óvodákat, bölcsődéket adunk át. Ha már mi, mar ca'iak is elégedettek leszünk akkor megpályázzuk a városi cimet. Talán már a következő tanácsválasztáskor. Horváth István >k században épült vár góti lcus főkapujának és az azt övező falaknak a maradványai, a farkasverem, a gabonásverem, a várfalak megerősítésére szolgáló cölöplyukak; az ásatások során nagy mennyiségű cserépedény-törmeléket, ágyulövedékeket, égett gabonaszemeket és más tárgyi emlékeket hoztak felszínre. A Nógrád megyei múzeumok igazgatósága úgy tervezi, hogy várépitmény-maradványokból romkertet alakítanak ki. ÓHAZAI SPORT Az NB I őszi végeredmény« I. O. Dóim ISIS 3 — 44—14 31 2. Bp. Honvéd 11It 4 131- » 31 3. Ferencvárot i*1 4 s23—13 23 4. Ctapel u 74 4 23-14 14 s. Video««« 111 « 4 14—ti 14 «. Dldogydr IS I s 422-24 15 3. Btt««>|b* IS S4 4 13—31 14 «. ZBlaegemae«IS « 2 7 IS—« 14 ». Bét» ETOIS s 3 7 «—ti 13 lé. MTKn 3 7 3 13—14 13 1L VM Egjr elértétis s S 7 13-24 U 12. Vluili 4 3 « 14-34 U tf. Pécsi MICu s S 7 14-34 u 1«. Sol««i arjáaIS s s 713-2* 11 13. Htlédáé 15• s s14—27 u 1«. TouMaps IS 1 4 I 3—17*10 Magyar siker BÉCS — Nemeskéri Georg “osztrák” nagyiparos karrierjéről olvashatunk a bécsi lapok hasábjain. A Nemeskéricsalád., illetve annak feje: Kari Nemeskéri, az általa 1957-ben alapított műanyag feldolgozó üzem ausztriai sikere után (egy un. kisméretű konténer gyártása) elhatározta, hogy Amerikában is nyit egy üzemet. A választás a kanadai Chester városára Nova Scotia esett, ahol megalapította a “Chester Plastic^ Limitedet”, amely ma jelentős tényezője a szakmának és amely főleg konténerek gyártásával foglalkozik. A riportban a gyár alelnöke: Georg Nemeskéri elárulja, hogy a választás azért esett a Halifax közelében lévő Chesterre, mert Halifax a világ egyik legnagyobb konténer-kikötője és a tengeri utak gócpontjában fekszik. A gyár az elmúlt öt esztendőben megötszörözte produkcióját . . . ÓHAZAI RIPORT Látogatás a Hadtörténeti Múzeumban FELTÁRUL A FARKASTEREM SZ-ÉCSÉNY, Nógrád megye. — A szécsényi Forgáchkatstély restaurálása, illetve udvarának, kertjének rendezése közben a régi szécsényi vár falainak nyomaira bukkantak. Az eredetileg jelentéktelennek vélt lelet idén ősszel megkezdődött feltárása eredményesnek bizonyult. A földből előkerültek a 15-Parkerdők Veszprémben és Szabolcsban VESZPRÉM. — Veszprém megyében, a Balaton-part és a Bakony vidék turistikai, idegenforgalmi területeinek fejlesztésére tervet készítenek. A tervezők a 2000-ig várható igénynek megfelelő en jelölik !ki a pihenő-, séta- és kirándulóerdőket, továbbá az uj erdei táborok, autós pihenők és az üdülőhelyeket összekötő zöldfolyosók erdei üdülőtelepek helyét. Pihenés és üdülési célokra mintegy 24^000125,000 hekitár erdőt jelölnek ki Veszprém megyében. A Balaton-felvidéki erdőket fokozatosan az üdülés és a turizmus szolgálatába állitják. — Parkerdővé alakítják át a Nyíregyháza mellett fekvő 370 hektáros sóstói erdőt — jelentik a szabolcsi megyeszékhelyről. — Az idén 50 hektáron vágták ki a beteg fákat, eltávolították a száraz ágakat és sétautakat képeztek ki, esőházakat és pihenőpadokat helyeztek ki. BUDAPEST — Ünnepi zászlók lobognak a szélben. Vártuk is, ismerjük is. A házak homlokzatára kerülőket, az utcák fölött lebegőket, a gellérthegyit, a Parlament előtti. Hozzá tartóznak a városhoz; hozzánk tartoznak. Képek, történetek .Katona, aki halálában is magasra eme li a lobogót. Dugovics Titusz, aki élete árán tépi le az ellenséges zászlót. Az űrbe, ? Holdra küldött emblémák. A legyőzőitek halomba dobált zászlói, égő zászlók. A rég látott zászlót megkönnyezők, az üldözött zászlót derekukra csavarva mentők. Rejtegetett, ünnepelt és diadalmas zászló. — Zászló vagy lobogó ? — Fogas kérdés — mondja Kerekes Zoltán, alezredes, a Hadtörténeti Muzeum osztályvezetője. — A zászlót általában rúdra erősitik. Amit árbocra, zászlórudra kötéler vonnak föl: az a lobogó. A hajósok zászlója: lobogó. Sokan egyforma jelentésűnek tartják a két szót, csak a lobogót ünnepélyesebbnek. A törvények, a rendeletek viszont zászlóról, nemzeti színekről rendelkeznek. Javaslom, beszéljünk zászlóról. A zászló. Más formában és némi túlzással az emberiséggel egyidős. Kezdetben a törzsében élő közösség jelvé nye, védelmezője: totemállat Az ókori népek idején már tábori jelvény. A kagánoké. farkasfej, a szkítáké szarvas, a római légiókét ki neismerné — sasmadár. A sasos légiók nyomán terjedt el a zász'ó Európában, a késő római birodalomban a zászlórúd végére a sasjelvény alá textíliát erősítenek. A középkorban a tábori jelvény a texti liára kerül. Dióhéjban ennyi pz egész. Pontosabban ezzel kezdődik a zászló voltaképpsni története. Felnyílik a pecsét, tárul az ajtó. Felemelő győzelmek és megalázó vereségek, ünnepek é csalódások tanúi: mennyezetről csüngő drpériák között bolyongunk a muzeum zászlótárában. Félt ve őrzött kincseket rejtő fiókokba pillanthatok. Ragyogó biborszinek és megkopott kelmék idéznek elmúlt koro kát. Tizenhetedik, tizennyolcadik, tizenkilencedik, huszadik század. — Hol vannak a hiányzó száz évek? — Ne csodálkozzon. A zászló az idő viharától tépázott matéria. Legrégibb emlékünk 1532-es. Állítólag a kőszegi városi zászló — foszlánya. Hogy mélyebbre szállhassunk az idő kutjában, más tudományok segítsége kell. Korsó, krónikalapok. Első zászlóábrázolásásunk a nagyszentmiklósi lelet szinarany korsajának aranyverete. Előkelő magyar, zászlóval keze ben. Az Anjou korabeli Képes Krónika piros, turlós zászlóval vonultatja Attila népét Saját korát vetíti vissza a művész. Biborszin, királyszin és mellette hamarosan — a sávos cimerpajzs hatására — az ezüstös fehér: ez a két ősi szin. A zöld — most már a változott cimerpajzs hatására —, a hármashalom zöld színe. Lassan honosodik meg. 1653- ból van ilyen — freskóábrázoláson — a sárvári Nádasdykastélyban. Rákóczi zászlói között nincsen Martinovics trikolorja: zöld-vörös-fehér. Az 1848-as forradalomé már a mai sorrend. Alkotmányunk szerint: “A Magyar Népköztársaság zászlója piros-fehér-zöld szinü.” Széky Péter Uj víztároló BALATON ALMÁD Balatonalmádi közelében uj víztároló medence épült, amelyben a malomvölgyi források vizét gyűjtik össze. A medence segítségével naponta mintegy háromezerötszáz köbméterrel több vizet juttathatnak a növekvő idegenforgalmú Balatonalmádin kivül Kápta lanfüred, Lovas, Paláznak. Felsőrös, Vörösberény és Balatonfüzfő számára.
