Magyar Hiradó, 1974. július-december (66. évfolyam, 27-52. szám)

1974-10-10 / 41. szám

5. oldal > NOMÁD—SORS AFRIKAIAK HARCA AZ ELETRENMARADÁSERT AGADEZ, Niger — Az Alsó- Szahara vidékén élő népek töme­gesen menekülnek el régi lakó­helyükről, mert nem látják biztositva a jövőjüket. így került sok tuareg az egyik nigeri táborba. A külföldi levelező kérdésére elmondják, hogy a múlt évben szörnyű volt nekik végignézniük állataik szenvedé­sét, amint éheztek és végül elpusztultak. Most már nem volt tovább más választásuk, csak az elköltözés, mert tudták, hogy az állatok után ők következnek. A tuaregek, ez a nomád pusz­tai törzs elég szívós ahhoz, hogy fennmaradjon a különböző or­szágok között, de az elmúlt év­ben a szárazság végtelen sok ál­dozatot követelt tőlük emberben és állatban egyaránt. Állatok nélkül nincs többé életlehetősé­gük, mert az állat volt az ő fog­lalkozásuk, szállitóeszközük, be­ruházásuk, bankbetétük és a­­nyagi helyzetük szimbóluma. A szigorú tuareg-szokások szerint hagyományosan nem volt szabad kéregetniiik, csak teát, cukort és dohányt — de sohasem ételt. De a múlt szezonban kecske- és marhaállományuk 80 százaléka elpusztult, ezért a 300,000-re becsült törzs legna­gyobb része menekülttáborokba kényszerült, ahol most már a koldulást is megengedhetőnek tartják, bár nagyon megalázó­nak tekintik magukra nézve. Az egyik életbenmaradott nő ezeket mondja: ,,Igen megalázó reánk nézve a koldulás, különösen akkor, amikor olyanoktól ké­rünk, akik nem szeretnek bennünket. Testvérem és apám nagycjn szerencsés, mert ők régi táborhelyünkön elpusztultak. Ők soha nem kényszerültek erre a gyalázatos dologra.” Különösen az gyötri őket, hogy többé nem szabadok. Nem mehetnek sehova, mert külön­ben éhenhalnának. Ami még ennél is nehezebb, hogy egy olyan kormánytól függ az életük, amelynek a kultúráját soha nem értették meg és nem ismerték el. Sokan abban reménykedtek, amikor a franciák az 1960-as é­­vek elején eltávoztak, hogy meg­alakíthatják saját országukat. Egy csoportjuk azonnal harcolni kezdett az autonómiáért, de mind elvesztek a francia fegy­verekkel felszerelt katonasággal való harcban. Ilyen történelmi konfliktusok sok tuareget oda­juttattak, hogy a Sahel-orszá­­gokat vádolják a szárazság rájuk küldése miatt, mert ki akarják őket pusztítani. Az elmúlt két év alatt sok tuareg uj életlehetőségeket kere­sett a mezőgazdaságban, az urániumbányákban, az olajföl­deken és a városokban. Most azonban már kevesebb a munka­alkalom a részükre és kisebb földet lehet megművelni a szá­razság miatt. Különösen az aggasztja őket, hogy a fiatal ge­neráció legnagyobb része nem bírta elviselni az éhínséget, és nincs jövője nemzetüknek. Inkvizíció Chilében UNITED NATIONS, N.Y. Egy diplomata szerint Chilében intézményessé tették a fizikai kínzást.” Embertelen módsze­reik és eszközeik: villanyozás, égő cigaretta és maró savak, kö­­römletépés, vizbe merítés fejjel lefelé, ..ismételt” akasztás. Ugyancsak az amerikai lap nyolcezerre becsüli a politikai foglyok számát, nagy részüket ismeretlen helyre hurcolták el. A tudósitó szemtanúja volt egy e­­setnek: Santiagóban az autóbu­szon két asszony a drágaságról beszélget. Civilruhás rendőr igazoltatja, majd leszállítja őket. ,,A többi utas szótlanul és tehe­tetlenül nézte...” A terror ellenére feliratok je­lennek meg a falakon: „Emlé­kezzél Allendere”. A chilei katolikus főpapok is mind nyíl­tabban bírálják a véreskezü juntát. TALLÓZÁS A zsebből és tarisznyából evés mindinkább elterjed a nagy nyu­gat-európai városokban. Min­dennapi látvány, hogy utcai pa­dokon igy fogyasztják el reggeli­jüket, ebédjüket, vacsorájukat még azok a turisták is, akik gép­kocsin járnak. Kevés az étterem, s az árak sokszor megfizethe­tetlenek. Ezért egyszerűbb — és főként sokkal olcsóbb — menet közben, vagy pihenő alkalmával, egy utcai pádon, vagy parkban csillapítani az éhséget.- o -Kétezer éves hamis pénzekre bukkantak a lengyel régészek Varsótól nyugatra, Zyrardow vá­roska közelében. Római kori lelet volt, amihez hasonló sok akad. Csak a laboratóriumi vizs­gálatnál derült ki, hogy ezeket az érméket nem Rómában verték. A domborművű figurák tökéle­tesek, a feliratokból azonban ki­derült, hogy hamisítványokról van szó: a külföldi „pénzcsiná­­lók” valószinüleg Írástudatlanok voltak, s a latin betűket aligha­nem díszítéseknek tartották, mert a legtöbb betű hajlatait és ékezetét torzulásnak tartván, „kijavították” azokat.- o -London egyik jómódú előváro­sának helyi lapja, a Watford Observer a következő apróhir­detést közölte: „Dúsgazdag uri-Egy tuareg eteti gyermekét ember azonnali készpénzfizetés­ért házat keres idős szülei szá­mára. Romos vagy rossz álla­potban levő házak előnyben”.- o -Elkészült a statisztika arról, hogy az idei szárazság milyen ká­rokat okozott Etiópiában. A szárazság és ennek következmé­nye, az éhínség, 100 ezer halálos áldozatot követelt.- o -Az emberiség 75 százaléka vá­roslakó lesz a századforduló évé­ben. A városiasodás üteme az u­­tóbbi évtizedekben rendkívül fel­gyorsult, hiszen 1900-ban még a világ népességének csupán 20 százaléka volt városlakó. Az ezzel kapcsolatban várható problémákról tanácskozik majd az a városépítészeti világkong­resszus, amely a kanadai Van­couverben jövő évben ül össze.- o -A Selecta című müncheni orvosi folyóirat legutóbbi száma arról ad hirt; azok, akik túl sok husfés zsirt esznek, fogékonyab­bak a rákra, mint a főként zsír­szegény, hústalan ételeket fo­gyasztók. A lap szerint a heten­ként háromszori húsfogyasztás hozzájárul a rák megelőzéséhez. SVÁJC RIVIÉRÁJA: TICINO LUGANO, Svájc — Sokak gondolatában úgy áll Svájc, mint a hófödte Alpok, gleccserek, sí­elés és korcsolyázás hazája. Pe­dig Svájcban van olyan terület, ahol pálmafák virágzanak, és ami hasonlít a földközi-tengeri Riviérához. Ez a vidék nem más mint Ticino, vagy Tessin kanton sünk ezen a festői tájon, a Swiss Holiday Passes segítségével. Ezeket a jegyeket kiállítják a tu­lajdonosaik nevére, akik szám­talanszor utazhatnak vele a sváj­ci vonatokon, postai motorko­csikon, sőt némelyik tavi hajón is. Az egyik napon ellátogattunk Lugano-tó pariján Gandria-falu a turisták egyik kedvenc nyaralóhelye. területe. Luganot használtuk kiindulási pontként, hogy egy hetet tölt-Ebéd japán módra TOKIO — Japánban az üzleti élet tempója egyre gyorsabb, oly­annyira, hogy a nagyvállalatok vezető menedzsereinek rendsze­rint hivatali szobájukban kap­kodva kell elkölteniök az ebédjü­ket. A Fuji Kiso nevű japán cég most különleges „igazgatósági asztalt” hozott forgalomba, a­­mely minden fogás után önmű­ködően „leszedi önmagát”. Bo­nyolult gépezet segítségével meg­oldották az abrosz minden fogás után használt edényeket etel­­hulladékkal és morzsákkal e­­gyütt egy erre a célra szolgáló tartályba üríti. Helyére vakítóan tiszta, uj abrosz csúszik, s igy nyomban tálalni lehet a követ­kező fogást. Egyelőre hatszori abroszváltásra alkalmas aszta­lokat gyártanak. A Fuji Kiso azonban már bejelentette, hogy néhány rendelés érkezett tizen­­kétfogásos csodaasztalok szállí­tására is. A megrendelő: a mi­niszterelnökség. A szerényebbik fajta asztal ezer dollárba kerül. vonattal Lucerne-be, kedvenc európai városunkba. Egy másik napon meg motorkocsival Lo­­carnoba mentünk, a Lago Mag­giore partjára. Ezután két napon át hajókáztunk a Lago Luganon, meglátogatva olaszországi ki­kötőjét is. Amikor Locamoban voltunk, jegyünkkel el akartunk menni egy körutazásra a Lago Maggiore környékére, de erre már nem volt érvényes előre váltott jegyünk, ezért Luino felé vettük utunkat. Ebben a város­kában lovaskocsikat és sátorokat találtunk az utcák szélén, mivel éppen szerda volt, a kirakodó­­vásár napja. Órákat töltöttünk el, hogy valami érdekességet vásároljunk. Amikor Luganoba visszaér­tünk, ott is sok szépet láttunk a lankás hegyoldalon épült város­ban. Ha nem akartunk gyalogol­ni. felültünk a drótkötélpályán futó villamoskocsira, és hat centért megtehettünk egy utat. Itt minden csak egy lépésnyire volt tőlünk: a bankok a pénzbeváltásra, a postahivatal, az áruház, a különlegességek üzlete, a tópart és a cukorkaüz­let.

Next

/
Oldalképek
Tartalom