Magyar Hiradó, 1974. január-június (66. évfolyam, 1-26. szám)
1974-04-25 / 17. szám
16. oldal MAGYAR VIDÉK AZ OZORAI FEHERHAZ Ozora, Tolna megye, 1974, április hó . . . Miképpen Róma hét dombra épült, Ozora is; Illyés Gyula jóvoltából Párizsban inkább ismerik—állítják a helybeliek —, mint Magyarországon. Sőt, Fehér Háza is van, a washingtoni még gondolatban sem létezett, midőn várukat már igy nevezték az ozoraiak. Nem érdemtelenül, hisz valaha nyújtott az jót is okozott rosszat is. Napjainkra már csak bajlódó, vénsé ges nyűg maradt. Romlik bomlik, kehesedik testi élete, mindamellett, hogy számon tartják a hivatalosak: nagyszabású ' közművelődési tervekbe építik, arra töreked ve, hogy a nemzeti történelem és kultúrtörténet fon tos momentumait hordcz' kövei újra vagy tovább erősítsék a 3200 lelket számláló flu életét, ujitó, formáló tuds tát. Ozora a kőkorszak óta emberi település. Sőt: igény rangos emberi település. — Avar fejedelem temetkezés: helye, később a lázadó Koppány szálláshelye, majd egy 1009-ből keltezett öklévé szerint a pécsi püspök birfka. Később az Ozorai család java. De az Ozorai család birtoklásának két évszázadáról már csak néhány elvétve e1 bukkanó kő beszél, hiszen r Fehér Ház — az ozorai várkastély — az utolsó Ozorainak, a Borbála asszony kezét elnyerő Filippo Scolari firenzei kalmár ivadéknak a mü ve, aki Ozorai Pipo néven helyet a magyar törté •elemben. Ez a politikában és had" zetésben egyformán gátlás A MAGYAR HELYSÉGNEVEK SZÁRMAZÁSA BUDAPEST — Száz évvel ezelőtt, 1874-ben tette közzé első ízben a Központi Statisztikai Hivatal az ország településeinek és egyéb lakott helységeinek névgyüjteményét. Azóta rendszeres időközönként napvilágot lát a névjegyzék, kibővítve többirányú áttekintést nyújtó állam- és közigazgatási, valamint statisztikai adatokkal. A legtöbb újdonsággal a mostani^ lgujabb “feltérképezés szolgál. Az utóbbi tizenöt évben ugyanis az ország államigazgatási és közigazgatási arculata többet változott, mint a korábbi fél évszázad alatt. Egyik érdekesség a helységek számának lassú, de állandó csökkenése: legutóbb 3246 volt a jegyzékbe vett települések száma, ma 3189. A “leltárhiány”' oka a helység-, illetve a 'helységnév-összevonás. Az esetek zömében az egyesítés alkalmával kompromisszum születik: a “keresztelőn” az újszülött olyan nevet kap, mely mindkét “szülőjének” korábbi nevéből megőriz valamit, így lett például őrszentmiklós és Vácbottyán ‘nászából’ (írbottyán, Rábakovácsi és Balassameggyes egyesüléséből Meggyeskovácsi. A leghosszabb helységnevet — 1954-ben történt egyesítéséig — húsz betűvel Reformátuskovácsháza viselte. Örökét most Jászfelsőszentgyörgy vette át, amely busz betűvel ugyan nem döntötte meg, de beállította elődje rekordját. A sereghajtók, azaz a kulturáltabb nevet viselők között viszont jó páran holtversenyben állnak két betűvel, azaz egy szótaggal: Ág, Bő, Sé, Őr, stb. A Statisztikai Hivatal gazdag gyűjteménye 300 ezer adatával egyben a helytörténeti kutatások értékes kútfője is. Akik településeink múltjával hivatásszerűen foglalkoznak, megtudhatnak belőle sok, eddig nem publikált, vagy csak nehezen hozzáférhető tényanyagot. Olyanokat például, hogy Nyirábrány községet 1,901-ben létesítették Buda- és Szentgyörgyábrány összevonásából. Ceglédbercel pedig ugyancsak 1901 előtt még Cserőbercel volt. A magyar kutatók nemrégiben vették tervbe a jellegzetes és feltételezhetően történelmi múlttal rendelkező helységnevek regisztrálását, és a nevek származásának, valamint értelmezésének a kiderítését is. A GYILKOS meltö BÜNTETÉSE GYŐR — A 30 éves ifjú Gáts László 1973. junius 2- án mosonmagyaróvári lakásán megölte különváltan élő feleségét és az anyósát. Ezért a győri megyei biróság Gáts Lászlót halálra ítélte. Az ítéletet a legfelsőbb biróság helybenhagyta. Az elitéit kegyelmi kérelmét az elnöki tanács elutasította. Az ítéletet múlt vasárnap végre hajtották. tálán és tehetséges firenzei reneszánsz mintára természe tesen a művészetek pártoló ja is. 1410-ben emeltetett ozorai várkastélya nemcsak ka tonai erődítménynek, de épi tészeti, művészi igényességében még a kor toszkán kánonjainak is bizonyára megfe lelt. Pipo halála után a Héderváryaké, majd Enyingi Török Bálinté, aztán a töröké. A község pedig — mivel lakatlan — senkié. A török kiűzése után az Esterházyak birtoka, s az is marad évszázadokon át, csúfosan elfeledve néhai széllé mi-müvészi fényeit — magtárrá alakítják. Az ujrateh pitett község lakóit is megnyomorítja az Esterházy." korszaka, olyannyira, hogy 1766-ban már jobbágyfelkelést kell a császári katonáknak Ozorán leverni. De Ozorán a herceg nagyvendéglőjében csapott fel Petőfi Sándor vándorszínésznek, s tán ettől az emlékezetes színházi estétől is van, hogy Ozora kulturszomja máig se csillapult. Nem is igen csillapodhatott, hiszen a vár használható földszintjére helytörténeti múzeumot telepítettek ugyan, de Ozorának máig sincs önálló művelődési ott hona, egyetlen megfelelő terme sem, ahol szórakozni, tanulni Ozora szépet, tudást, örökletesen áhitó népe össze gyűl. Illyés Ozorai példájától felbuzdult külföldi és hazai látogatók meglepetten észlelhetik, hogy a kicsinyke hazában is kevéske olyan falu akad, amely ennyire fontos nemzeti történelmet tárolva ekkora szakadékot mutat múltjának és jelenének tárgyi lehetőségei, anyagi adottságai között. De azt is észlelheti, hogy a vasúttól és főútvonalaktól távoli dombok hátára szorult Ozora mily megható igénnyel mégis tanulni, művelődni akar. Irodalmi estéket rendez, tudományos előadásokat szervez. A romtalanitott várudvar nyári színpadára tervezett színházi előadásokra az amatőr színjátszók már serényen és nagy gonddal készítik elő neves földijük, Illyés Gyula drámai müvét: a Bolhabált. Mert az Ozoraiakra nem vonatkozik az, amit a helybeliek szerint a községet átszelő Cinca patakról a költő mond; ez a patak olyan patak, akkor van csak, hogyha dagad. Vincze Lajos PÉCSI RIPORT Beomlás veszélye fenyegeti a belvárost PÉCS — Pécsett ismét három utcában el kellett terelni a forgalmat, mert az utcák beszakadtak. Korábban a hatóságok életveszéflyessé nyilvánították a baranyai szövetkezetek székházát. Kiderült, hogy a Kossuth-tér alatt, mint Pécsett annyi más helyen — pincesor húzódik, amely már eddig is beszakadásokkal jelezte létezését. Baranya megye fővárosában rendkívül sok gondot okoznak a mélyben rejlő pincék. Valóságos második város van a város alatt. 1966 óta különösen elszaporodtak az omlások, főleg a történelmi városrészben. Évente átlag 4—6 millió forintra tehető a helyreállításra kifizetett összeg. Az eddigi felmérések szerint a város területének 10 százalékát kell állandóan figyelni omlásveszély miatt. De hát mitől omlanak be negyszemü boriu KAPOSVÁR Furcsa kisborju született a kaposvári állatkórházban. A Somogy megyei Kisbárapáti termelőszövetkezet hatéves Pompás nevű tehene négyszemü, kétszáju, kétnyelvű üszőborjunak adott életet. Sőt mi több, mind a négy szeme pislog, mind a két száját és nyelveit mozgatja. Az állatorvosok most azt vizsgálják, hogy van-e egyáltalán nyelőcsöve. Örülnénk, ha az üszőborju életben maradna. Ezzel bizonyítaná az ujságirók híreinek valódiságát, s azt: a legcsa. pongóbb fantázia is csak tannnc lehet az életnél. a pécsi utcák? Elsősorban a növekvő forgalom okozta rázkódások miatt, valamint azért, mert a Mecsek oldalán nincs csatornarendszer. Egyegy eső után a lezúduló viz alámossa a középkorban épített, többségében alapozatlan pincéket. A talajvíz elvezetése sem tökéletes, pedig a gázcsővezetékek megsérülése beszakadáskor komoly következményekkel járhat. CSAK RÖVIDEN... Koszoiuzási ünnepséget rendeztek Derkovits Gyula születésének nyolcvanadik és halálának negyvenedik évfordulója alkalmából a festőművész szülővárosában, Szombathelyen. Az emlékmúzeumként működő szülőháza falán helyezték el a megemlékezés koszorúit. • 150 ezer tejes bárányt szállított a húsvéti ünnepekre Magyarország. A húsvéti bárányokat most első ízben a legkorszerűbb módon szállították : három-négy szintes zárt teherautók valóságos karavánja járta az elmúlt napokban a Magyarországot Olaszországgal összekötő országutakat. • Népművészeti pavilonokat nyit országszerte idén is a Népművészeti és Háziipari Vállalat. Elsőként április végén, május elején a Várban, a Szentháromság téri bazársoron kezdik meg az árusítást, majd Párádon, Hajdúszoboszlón és a Balaton-parton levő pavilonok is megnyílnak. Restaurálják a bajnai kastélyt KOMÁROM A Komárom megyei tanács és a Műemlékvédelmi Felügyelőség költségén megkezdték a bajnai kastély helyreállítását. A munka több évig tart s elsőként most a kastély dísztermének mennyezetfreskóját restaurálják. A mennyezetképet először az eredeti helyén konzerválták, védőréteggel vonták be, majd aprólékos munkával táblákra szeletelve lefejtették — a vakolattal együtt. Újabb konzerválás után igy került műterembe a 62 négyzetméternyi freskó ahol szakavatott restaurátorok eredeti szépségében állítják helyre. Közben az építők kijavítják, kicserélik a kastély tetőszerkezetét, s ezután kerül majd ismét eredeti hegére a gondosan restaurált mennyezeti reskó. A bajnai kastély az ország egyik legszebb kastély-műemléke. Ritka császármadár MISKOLC A borsodi ei - dőségekben élő nagyszámú vad között is ritkaságnak számit a mogyorófajdnak is nevezett császármadár. Elsősorban a tornai karsztvidékhez tartozó Szin-Bódvaszilas környéki erdőségekben élnek ezek a szinpompás tollazatú madarak. — Kipusztulásuk megakadályozása miatt szigorú vadászati tilalom alatt állnak. Ennek köszönhető, hogy az utóbbi esztendőben már a borsodi dombvidéken és a Bükk erdőségeiben is feltűntek.
