Magyar Hiradó, 1974. január-június (66. évfolyam, 1-26. szám)
1974-04-25 / 17. szám
MAGYAR HÍRADÓ 17. oldal ÉVFORDULÓ A 100 EVES TENISZ Ünnepel a teniszvilág. 100 évvel ezelőtt, 1874. február 24-én W. C. Wingfield, a kelet-indiai hadsereg 41 éves őrnagya “sphairistike” néven találmányt nyújtott be a londoni szabadalmi irodába. A görög szóból származó ‘‘labdajáték” már néhány hónappal korábban kiállta a próbát. Az őrnagy barátai a Walesben rendezett bemutatók után a játékot gyepen és jégen egyaránt üzhetőnek találták, s igy, bár az istenek bizonyos malmai már akkoriban is lassan őröltek, öt hónappal később csak megérkezett a szabadalom jóváhagyása, megszületett a tenisz játék. Wingfield első leírásában igy szabta meg a játékhoz szükséges pálya méreteit: “Hatvan láb hosszú, harminc láb széles, amely azonban középen keskenyebb, — mindössze húsz lábra szűkül, nagyjából tehát homokórára emlékeztet. Ott, ahol húsz lábra szűkül, magas középhálót kell kifesziteni, s ez adogató és fogadó udvarra osztja a területet.” A játék szábályai, a pálya méreteivel együtt az első években sűrűn változtak. A módosítások azonban mindig Pgy-egy lépéssel közelebb kerültek a tenisz ma űzött változatához. A fejlesztés elsősorban a Marylebone Cricket, Club vezetőinek nevéhez fűződik, hiszen már 1875-ben «teniszkódexet” jelentettek meg, majd az All England Lawn Tennis Club is védőszárnya alá vette az uj játékot. Wimbledonban 1877-ben rendezték meg az első, s a mai napig a világ legnagyobb viadalának tartott teniszversenyt, s a három évvel később kiadott szabálykönyv előírásai lényegében a mai napig változatlanok maradtak. Az őrnagy ötlete természetesen nem a semmiből pattant ki. Maroklabdás, két ellenfél, vagy két csapat közötti labdajátékokra kínai, egyiptomi, görög és római emlékek is utalnak. A 14. században udvarokban, majd labdaházakban (paume, pallone, palla, 'jeu de paume néven) űztek hasonló játékokat. A labdát tenyérrel ütötték egymás térfelére, Kötelet is feszítettek a két térfél közé. Ütőt is kezdtek használni, melynek keretére pergamentet húztak. A labdaházakban kedvelt játék különösen Franciaországban örvendezett nagyobb népszerűségnek. Angliában viszont szabadtéren űzték ugyanezt a sportot. Mindettől függetlenül a tenisz megteremtőjének Wingfield őrnagyot emlegeti és tiszteli ma is a sportvilág. Az első már említett, Wimbledonban megrendezett verseny, s az ezt követő viadalok segítségével a tenisz lassan az egész világot meghódította. A hőskorban is egyre többen ismerték fel a tényt, amit ma tiz- és tízmilliók tudnak, hogy a játék már alapfokon is nagyszerű szórakozás. Wimbledon, az All England Club volt tehát az egyik úttörő, az 1877-ben rendezett első versenyével. A sorban az Egyesült Államok következett: 1881-ben a világon elsőként tenisz-szövetséget alapítottak és ugyanettől az évtől kezdve rendeszeresen megrendezik bajnoki tornájukat. Franciaországban tiz évvel később rajtolt a bajnokság, mig Ausztráliában több sikeres torna után Írták ki az első bajnokságot. Ez a négy bajnokság, “the big four”, a négy nagy néven nyilvántartott torna, Wimbledon, Forest Hills, Roland Garros stadionjaiban lebonyolított francia és ausztrál bajnokság jelenti a világ teniszsportjának legnagyobb eseményeit. Közben még D. F. Davis, a maga idejének kiváló teniszezője, a korábban is népszerű csapatversenyek jelentőségének növelése érdekében vándordíját alapított, s a század, forduló óta évről-évre ádáz küzdelem folyik a Davis-kupáért. A tenisz hire Magyarországra is viszonylag hamar eljutott. Az első pálya a mai Gorkij fasorbeli, a tulajdonosáról Liedemann-kertnek elnevezett parkban épült 1881- ben, s két évvel később a labdát ütögető mágnások megalakították a Budapesti Lawn Tennis Egyletet, az első tenisszel foglalkozó magyarországi sportkört is. A kezdeti versenyek után 1894-ben Balatonfüreden ugyan már ötödször bonyolították le a tenisztornát Magyarország bajnokságáért, de a későbbiek folyamán a sportág vezetői ezt ismerték el első bajnoki küzdelemnek. — Könnyen lehet, hogy azért, mert ekkor tört meg első alkalommal a torna zártkörű, főúri jellege. A verseny más érdekességgel is szolgált. A bajnoki címet ugyanis “Lincsi” aszszony, Pálffy Paulina grófnő nyerte meg —a férfiak előtt — méghozzá játszmaveszteség nélkül. A döntőben, igaz, majdnem vesztett egy játszmát, Demény Károly már 5:3 arányban vezetett, de azután Lincsi rákapcsolt és 11:9-re forditott . . . A hőskort gyors egymásutánban követték a fejlődés újabb emlékezetes állomásai. 1903. A Magyarországra került Arthur Yolland angol professzor a teniszsport nagy barátja és támogatója kezdeményezésére külföldi versenyzők látogattak Budapestre, köztük a világhírű Ritchie, a későbbi olimpiai bajnok. 1907. Hosszú küzdelem után megalakult az önálló Magyar Tenisz Szövetség, amely korábban az atlétikai szövetség alosztályaként működött. 1912. Első alkalommal nyert országos bajnokságot Kehring Béla, aki kereken 20 éven át, egészen 1932-ig tartotta hazai elsőségét és számtalan nemzetközi sikert aratott. Igazi all-around sportemberként a labdarúgásban is a válogatottságig vitte és tagja volt az első világbajnokságon győztes magyar asztalitenisz-válogatottnak. Kivételes tudásával mindig sportszerű viselkedésével alapozta meg a magyar tenisz jó hírét a világban. 1924. A magyar együttes első alkalommal indult a Davis Kupáért. A magyarok szereplését 2 alkalommal, 1929- ben és 1949-ben kisérte különös siker. Az európai zóna elődöntőjéig jutott a magyar csapat, majd 1971-ben a B-zóna elődöntőjéig. 1947. Asbóth József, a háború előtt feltűnt, labdaszedőből lett bajnok, megnyerte a francia nemzetközi bajnokságot. Hosszú fehér nadrágjában csodálatosan futott a labdák után, hatalmas erejű tenyereseivel Európa legjobbja volt. 1958. Körmöczi Zsuzsa, minden idők legjobb magyar női teniszezője az akarat diadalaként ugyancsak első lett Párizsban a második helyre sorolták a világ legjobbjainak rangsorán. Az ötvenes évek végén első magyar teniszezőként járta be a világot. 1966. Gulyás István sikereinek csúcspontja. Hosszú, eredményes pályafutása során tizenöt egyéni bajnokságot nyert mérnök-teniszező a döntőig jutott Párizsban. Roche sérülése miatt a már kitűzött döntőt is a magyar bajnok beleegyezésével elhalasztották. Gulyás csak második lett, de a nemzetközi fair play dij eddigi egyetlen magyar kitüntetettje. A maiak (Baranyi, Szőke, Tarócéy, Machán) még adósak az igazi nagy eredményekkel, pedig a tenisz ma Magyarországon népszerűbb, mint eddig bármikor volt. Hoppe László Sportmozaik Bajban van Zagallo, a brazilok szövetségi kapitánya, a legutóbbi orvosi vizsgálat csapatának két biztos tagját tiltotta el a további játéktól. Betegállományba került Felix és Carlos Alberto, a hires kapus, illetve védőjátékos. A szakértői megállapítások szerint mindkettőjük sérülésének gyógyítása olyan hosszú időt vesz igénybe, hogy szinte már bizonyos: nem kapcsolódhatnak be a világbajnoki előkészületekbe és igy legfeljebb nézőként lehetnek ott a nyugat-németországi világbajnokságon . . . • Néha téved az ember, időnként azonban ugyanez megeshetik a komputerrel is. Ez történt tavaly novemberben Rotterdamban a modern gimnasztika világbajnokságán, ahol Patocska Mária egy számítási hiba miatt csak negyedik lett A tévedést helyrehozta a Nemzetközi Torna Szövetség és a döntése szerint Patocska nem negyedik, hanem a harmadik a karikagyakorlatban. Az aktiv szerepléstől azóta már visszavonult versenyzőnő igy tehát egy világbajnoki bronzéremmel fejezheti be sportpályafutását. KEZDŐ LOVAS tv «T Attól tartok, kissé félreértette, amit a nyeregbe szállásról magyaráztak . ..
