Magyar Hiradó, 1974. január-június (66. évfolyam, 1-26. szám)

1974-04-25 / 17. szám

4. oldal MAGYAR HÍRADÓ KANADAI RIPORT: AZ UTAZÁSI FRONTRÓL A világ leghosszabb határa, ahol nem probléma az átkelés CANTIC, Quebec. — A Ka­nada és az Egyesült Államok között közlekedő vonatokon a vámtisztviselők menetköz­ben vizsgálják az utasokat. Az Észak felé haladókra a kanadaiak kérdezik az utaso­kat mig a déli irányban az amerikai vámtisztviselők őr­ködnek a határátkelést sza­bályozó törvények betartásán. Feltűnik rendkívüli udvarias­ságuk és azt hiszi az ember, hogy talán felesleges is a mun­kájuk. Pedig nem igy van, mert gyakran felfedeznek csempészeket, akik megpró­bálnak szerencsét próbálni, így a múltkori Amerikában egy utas az ülése mögé rej­tett két zacskó arany-rögöt, majd a másik irányból meg egy fiatal leányt kaptak raj­ta ,amint megpróbált a láb­szárára erősítve kábítószert Amerikába csempészni. Talán azt is kevesen tud­ják, hogy a világ leghosszabb határa az amerikai-kanadai határ. Az átkeléshez az ame­rikai polgárnak nem kell vi­zűm, tehát nagyon könnyű a közlekedés a két ország kö­zött. Nagyon sok európai országban nem ilyen könnyű a turista dolga. Különféle vizsgálatokon kell átesni a turistának és ha már ezen túl vannak, akkor is a szállo­dákban és a rendőrségen újra meg kell jelenniük bejelente­ni magukat, szóval sok féle módon korlátozva vannak. Nem igy itt az Újvilágban. Itt amint elbúcsúzott a vám­­tisztviselőtől arra megy amer­re akar. Az igaz, hogy az utóbbi időben a kábítószer csempészeket jobban figyelik. De nem is ez a fontos, hanem az, hogy naponta hatalmas tömeg kel át a határon. Pél­dául Detroit és Windsor, va­lamint Buffalónál napi 20 ezer ember. Szükség esetén a mentők és a tűzoltóság is kisegíti egymást a határ má­sik oldaláról. A két ország barátságos kapcsolata tükröződik a tu­risták nagy számában. Az 5500 mérföld hosszú határon 137 átkelőhely van és az el­múlt esztendőben 80 millió ember élt ezzel a lehetőség­gel, hogy a határ másik olda­lára menjen. Kanada szíve­sen fogadja a turistákat és igyekeznek minél kevesebb nehézséget okozni. Például a fontosabb a segítés és az udvariasság, mint az hogy va­lakit elkapjanak. Kanadába könnyű átmenni, de ha vala­ki ott akar maradni, akkor ez több nehézséggel jár. Le­telepedési engedélyt az orszá­gon kívülről kell kérni, nem akkor amikor már ott van. Nem szabad kábítószert be­vinni sem fegyvert. Kivételt csak a vadászpuska képezi. De akkor vadászati engedély kell hozzá. Vagy 50-60 tör­vény szabályozza az átkelést, ilyen például, hogy déli-gyü­mölcsöt nem vihetnek vissza. Azonban a kanadai vám­­tisztviselők inkább diploma­ták, és nem mérgesítik fel a látogatókat. Az amerikai-Ita­­nadai határviszonyok a tör­ténelemben szinte példa nél­kül állnak. Sok ország a határforgalom ból külön jövedelmet szerez. Kérdések tömkelegével zak­latják az átkelőket, személyes kérdéseket tesznek fel és kér­dőíveket kell kitölteni. Nem igy itt Kanadában. Azt ter­vezik hogy a meglévő szabá­lyokon is könnyítsenek és ar­ra is gondolnak, hogy a kre­­dit-kártyához hasonló kártya töltené be az útlevél szerepét és egy komputer regisztrálná az átkelőt. Azt remélik hogy a Kanada-Amerika közötti határkapcsolat például fog szolgálni a világ országainak és az eddigi határátkelési idegesség a jövőben a világ más részében is elmúlik. 1974, április hó . . . Lucia Mount WASHINGTON — Az Észak- és Dél-Amerika-i föld. részen csupán El Salvador, Honduras és Nicaragua kö­veteli meg a vízumot az ame­rikai polgárok részéről. Más országokban esetleg megké­rik, hogy bizonyítsák állam­­polgárságukat, vagy csak egy turista-kártyát kell ki­tölteniük a látogatóknak a repülőtársaság számára. A Nyugat-Indiai területeken to­vábbutazásra szóló menetje­gyet kell felmutatni. Kana­da csak az anyagi felelősség bizonyítását igényli. Európában nincs vízumkö­telezettség a következő or­szágokban: Anglia, Írország, Luxemburg, Málta, Spanyol­­országban hat hónapig vizűm nélkül maradhatnak a láto­gatók. A következő országok nem követelnek vízumot há­rom hónapos, vagy annál rö­videb bideig tartó látogatás esetében: Ausztria, Belgium, Ciprus, Dánia, Finnország, Franciaország, Izland, Olasz­ország, Lichtenstein, Mona­co, Hollandia, Norvégia, Svéd­ország, Svájc és Törökország. Hatvan napnál kevesebb ideig tartó látogatás esetén nem szükséges vízumot be­szerezni a következő államok­ban: Bulgária, Nyugat-Né­­metország, Görögország és Portugália. Azonban vízum­kötelezettség áll fenn min­denki részére a következő ál­lamokban : Albánia, Cseh­szlovákia, Kelet - Németor­szág,, Magyarország, Len­gyelország, Szovjetunió és Jugoszlávia. A Közel-Keleten Izrael az egyetlen állam, amely nem kivál vizumot az amerikai állampolgároktól, ha három hónapnál kevesebb ideig akar­nak ott tartózkodni, amely időszakot helyben egy évig meghosszabbitanak. — Irak megkívánja a vizumot egy hivatalos útitervvel és a láto­gatás céljának feltüntetésé­vel. Jordánia egy évre szóló vizumot ad ki, többszöri belé­péssel. Kuwait három napos és egy hónapig érvényes vizu­mot állit ki. Az Egyesült Arab Köztársaság három hó­napra érvényesíti a vizumot. Ázsia- és Csendes-óceánia államai közül Ausztrália és Kina megkívánja a vizumot. Burma hét napig érvényes vizumot ad ki. Hong Kongba és Uj-Zélandba történő láto­gatásnál 30 napig nincs ví­zumkötelezettség. Japán több­szörös belépésre szóló vizu­mot állit ki négy éves érvé­nyességgel, de egy látogatás 60 napnál tovább nem tart­hat. India nem kíván vizumot a turistáktól, akik 21 napnál tovább nem tartózkodnak az országban. Afrikában a Közép-Afrikai Köztársaság 10 napig érvé­nyes vizumot ad ki. Ethió­­piában nincs vizumkorláto - zás. Madagaszkár, Tanzánia és Nigéria három hónapos vi­zumot követel meg. Dél-Af­­rika ingyen ad vizumot. Zai­re egy hétre vagy egy hónap­ra érvényes vizumot állit ki. Ralph Hubley tízezer eves AMERIKAI A legöregebb amerikai föl­di maradványait egy amatőr régész fedezte fel Sarasotá­­ban 12 méterrel a tenger alatt A tudósok véleménye szerint a lelet több mint tízezer éves, ^s igy a legrégibb ilyen az észak-amerikai kontinensen. HIRDESSEN LAPUNKBAN! f**« ••• ••• **♦ *J* *2* »J« **♦ »*♦ *2« *£• »I* v •*« *1« «I« •!* *1* **• a madarember Átugorja a hegyeket... CRANS-MONTANA, Svájc. — Az első delta-repülő ver­senyt most tartották meg ezen az alpesi vidéken, egy kétezer méteres pályán, ahol a függőleges esés mintegy 700 méter volt. A versenyzők közül senki nem sérült meg — adták hírül a verseny után. Azt mondják, hogy ez a leg­veszélytelenebb sport a vilá­gon. Csak az a fontos, hogy a sportoló figyelje meg, nincs-e túl erős vihar, ami rossz irányba sodorhatná. Egyébként ezt a fajta spor­tot már ezrek és ezrek űzik az egész földkerekségen, fő­ként Észak-Amerikában, Eu­rópában és Ausztráliában. Csak bátorság kell hozzá, hogy az ember merjen ugor­­ni. Mihelyt azonban- az első félelmet legyőzi, csodálatos élményben részesül. A sportoló bőrszíjakkal erő­siti magát hozzá egy alumí­niumból készült, vitorlavá­szonnal bevont, 18 négyzet­­méternyi alapterületű szárny­rendszerhez. Azután nekifu­tással, vagy síeléssel felveszi a kezdő sebességet és repülni kezd. A madáremberek hosszabb időn át is a levegőben ma­radhatnak. A rekordot való­színűleg az a kaliforniai spor­toló tartja, aki a Csendes- Óceán felől fújó szelet is ki­használva, San Diego felett tcbb mint nyolc óráig volt a levegőben az elmúlt év szep­temberében. A távolsági re­kordot is egy kaliforniai ver­senyző érte el, aki a Mont Blancról kiindulva, átlago­san 30 mérföldes óránkinti se­bességgel, a 15 mérföldnyire lévő Servoz-ban szállt le. A madáremberek sebessé­ge a szélsebességtől függ. Kedvező körülmények esetén még a 70 mérföldes óránkénti sebességet is elérhetik. Most már azt tervezgetik, hogy delta-repülő világbajnokságot rendeznek, csak még nem ta­lálták meg azt a megfelelő hegyet, ahol a versenyt le­bonyolítsák. Repül a madárember Az amerikai turistákra vonatkozó jelenlegi vízumszabályok

Next

/
Oldalképek
Tartalom