Magyar Hiradó, 1974. január-június (66. évfolyam, 1-26. szám)
1974-03-28 / 13. szám
16. oldal ERDÉLYI KÉPESLAP ARADI JEGYZETEK Mitől, miért vonzó egy város és tájéka? .. . Nem köny. nyü megválaszolni. Arad és környéke ésetében azonban— legalábbis számomra — világos a magyarázat. Ilyen sokoldalúsággal, változatossággal kevés város és vidék dicsekedhet. Ha múltját vallatjuk, a történészek tisztelettel említik meg, hogy a közeli Csanádon létesült az első kódexmásoló műhely és könyvtár még a 11. század derekán (a hittérítő Gellért püspök alkotása), majd közel félezer év múltán ezen a tájon vívtak győzelmes csatákat Dózsa György seregei (Nagylak), azután a végvári vitézek küzdöttek életrehalálra az előrenyomuló törökökkel (Tinódi Lantos Sebestyén ir meghatóan róluk), de ki ne hallott volna Világos mezejéről, az 1849-es fegyverletételről és az aradi tizenhárom vértanuságáról ? A nehézipar fellegvára — szokás mondani a Városról. De nemcsak a hasonlatok sántítanak kissé, hanem olykor a frázisok is. Mert Arad a textiliparnak is hona (neves labdarugó csapatának is textilüzem a védnöke), ugyanígy az élelmiszeriparnak (hires az aradi paprika, a hentesáru, a pécskai kenyér) és a bútorgyártásnak is. Bútorgyártás, faipar? Ezen a fátlan síkságon? . . . Enjokat. Java részük Lippán, Aradon kötött ki. Innen ered a bútorgyártás, amely ma is virágzik. Napjainkban különösen szép faragott stílbútorok készülnek Aradon. A város különben sok mindenben volt az első. Innen vezettek például, először városról falura helyi villanyvasutat, de a gépkocsigyártást is itt kezdték meg sokrális múltra és jelenre. Ebből a jelenetből két sokatmondó vonatkozást emelnék ki. Arad színháza nemcsak azzal jeleskedik, hogy érdekes színészi, rendezői megoldásokkal, teljesítményekkel áll elő, hanem azzal is, hogy az utóbbi évek során sikerült széles körű állandó közönséget kialakitania. “Aradi tavasz”. Milyen sajátossága lehet egy ilyen ren. dezvénycsokomak ? — Nos, Arad sokoldalúsága ebben is kifejezésre jut. Helyi népi együttesek és hivatásos művészek lépnek föl, de előadást tartanak magyarul is országos nevű tudósok — és ami külön érdekesség —, Magyarország és Jugoszlávia is gyakran képviselteti magát különféle produkciókkal. A három ország találkozópontjához közel első Arad kiaknázza kulturális térén is helyzeti előnyeit. Ha kutatjuk, hogy miből származik e térség fejlettsége, akkor a szerencsés földrajzi fekvés, a jó termőföld, a sürü úthálózat s más tényezők mellett még valamire emlékeztetnék: a sokajku nép együttes erőfeszítésére. Bármerre járjon itt az ember, nyisson be az impozáns uj szállodába, álljon meg a hires huszár, Simonyi óbester falujában, mindenütt látja a románok és magyarok, németek és szerbek, szlovákok és bolgárok kézfogásának jeleit, igyefcvésének gyümölcsét... Jellemző módon ir az itteni nép gondolkodásmódjáról Ion Slavici, a vidék szülötte: “Ha utadban románnal találkozol — mondotta nekem anyám —, köszönj Buna ziuaval, de a magyart Jó napoltál köszöntsd, a németet pedig Guten Tag-gal, s bizd rájuk, hogy melyik hogyan fogadja. Te tedd meg a kötelességedet azokkal szemben is, akik nem teszik meg a magukét veled szemben.” Arad, 1974, március hó ... Herédi Gusztáv SZABOLCSI RIPORT £PÜL A VIDÉK A TISZA-KANYAR MENTÉN nek története van. A vasút megépülte előtt a messzi Gyergyóból a Maros vize hozta le a fával megrakott tuta-A MÚLT MESÉIBŐL: BOLDOGKŐ VÁRA MISKOLC — Turistaszálló nyílik hamarosan Boldogkő várában. Miskolctól 59 kilométerre, Abaujszántó közelében, a Magoska és a Nagy-Korsós hegy előterében magasodik Boldogkő vára. Sziklatömbje valódi földtörténeti ritkaság. Borsod megye természetvédelmi területe. Növénykülönlegessége a Kárpátokból származó szlovák kökörcsin. A vár eredeti neve Bodvakő volt. Legkorábbi része az Öregtorony. Később ehhez kapcsolódott északon a hasáb alakú lakótorony,majd a felső várhoz tartozó gótikus palota. Legkésőbbi a déli torony. Oklevelek a tatárjárás után, 1295 táján említik először, mint a Tomaj nemzetségbeli Jaak fia, Tyba ispán birtokát. Az évszázadok alatt volt a Drugethek, Brankovics György szerb fejedelem,Tomory György, Báthory István és Martinuzzi Fráter György tulajdona. Az osztrákok 1676-ban felrobbantották. Nem teljesen rongálták meg, mert 1678-ban Thököly Imre elfoglalta. Ekkori állapotáról — egyebek mellet — feljegyezték: “Vagyon azon várnak Külső Kapuja Rostéljos Fákbul épített... Vagyon edgy kút, melynek Tizenhárom ölyi az mélysége...” A XVIII. századtól a vár a Péchyeké. A család 1768-ban Boldogkőváralja községben barokk kastélyt építtetett. Ennek parkjában napjainkig megmaradt két hatalmas, 390 és 550 centiméter vastag törzsű hársfa, egy 390 centiméter törzskerületű juharfa, valamint két feketefenyő-óriás. Boldogkő várának régészeti feltartása 1963 nyarán kezdődött.Jelenleg a turisták megtekinthetik a XV. századi eredetű félkörös alaprajzú kaputornyot, a csonka bástyát, a gyilokjárós, lőréses magas falat. S a Boldogkő sziklájába mélyített, csonkabástya alatti négyágú pincét. A felső várba bezető 19 lépcsőtől jobbra pedig a déli tornyot. Ennek emeletén elfalazott, kis lőréses ablakok vannak. A várban az érdeklődőket kiépített sétauton turavezető kalauzolja. sok évtizeddel ezelőtt, hasonlóképpen az óragyártást is — a második világháború után. Vinga — falu Arad és Temesvár közt. Mégis megállt itt évizetedeken át a gyorsvonat. Illatos, ízletes csemege várta az utasokat: a még meleg tej csokoládé, az ott élő bolgárok különleges kész-itménye. Rég volt, A falu már nem bíbelődik a csokoládéval, de sok édesipari készítmény viseli ma is a Vinga nevet. S hány efféle nevezetessége van még a környéknek? A ménesi vörösborról például Jókai irt nagy elismeréssel. E Városban kezdte pályáját mint “újdondász” hírlapíró Reviczky Gyula, Gárdonyi Géza, Horváth Imre, sok éven át dolgozott Aradon, Csilky Gergely, Krúdy Gyula, megfordult a város falai közt Arany János és Móricz Zsig. mond, bujdosott errefelé a szabadságharc után Vörösmarty Mihály és Bajza József. Aradon született Kuncz Aladár, Tóth Árpád, itt tanult Munkácsy Mihály és élete jelentős részét töltötte itt Szántó György és Károly Sándor. Emléktáblák, a városról és környékéről szóló müvek (Fekete éveim, Az idegen, A Maros-menti város, Égből pottyant vendég) emlékeztetnek a gazdag kultuRakamaz, Szabolcs, Kisvár. da — 1974, március hó ... * Nem egy elárvult, csak elfelejtett — a robogó idegenforgalomtól eddig elfelejtett — kincses táj, országrész tűzi ki most szezonnyitáskor útjaira vendégváró, eligazító tábláit. Szabolcs, de pontosabb igy a megnevezés: Tiszaikanyar vagy Felső-Tiszavidék, hisz a Tisza nagy ivével átfogott rész nemcsak a Nyírség, hanem műemlékekben — több mint kétszáz műemléket tartanak itt számon, irodalmi, néprajzi helyekben gazdag táj: a Rétköz, Szatmár, Bereg. Szabolcs községben az egyetlen épen maradt Árpád-kori bazilikát, a földvárat, a tákosi paraszttemplomot a legnagyobb vonzerőnek tartják. Tavaly Sóstón felépült a nyaralófalu, Igricének hívják, faházak, kétszer kétágyas szobák, a két szoba között társalgó, beépített konyha, nyitott erkély, a fürdőszobában termálvíz. Az idén kezdik meg a Sóstó partján egy 500 személyes kemping megépítését, jövő nyárra nyitnak. Az öreg sóstói Krúdy Szállót még az idén rendbehozzák. Egy másik idegenforgalmi körzet centruma Rakamaz— Szabolcs lesz. Rakamazon a Tisza partján nyaralófalut terveznek, touring-szállót, kempinget, s a Tiszában ko~ sárfürdőt. Ez lesz a Miskolc Tokaj—Debrecen vonal idegenforgalmának egyik kiszolgáló tranzitállomása. A harmadik körzet a rétközi terület. Kisvárda a központja. Az első belépő állomás a Szovjetunióból. A vár környékét üdülőteleppé építik át, már kész a várszinpad, másik részében a muzeum, s már áll egy kis motel, termálfürdővel. A motel mögé kempinget terveznek, s a fürdőtől ötszáz méterre lovaspályát lovasiskolával. A beregi idegenforgalmi körzet központja Vásárosnamény lesz, s a fő vonzerő a csendes, tiszta Tisza, a gergelyi Tiszta-part. A szatmári körzet irodalmi körzet lesz. Elsősorban az iskolásoknak kínál majd a tanulmányi kirándulásokra sok szép programot. Szatmárcsekén tájirodalmi és néprajzi muzeum lesz, s itt található az ország egyik kopjafás műemlék-temetője is. Fehérgyarmaton most épül a megye legnagyobb étterme, kis fogadóval. Az útvonal mentén menedékház jelleggel hétvégi házat építenek, hisz ez az ut a Móricz Zsigmondemléktura egyik útja. A már hagyományos Móricz-emlék. tura Nyíregyházáról indul, s Tiszacsécsén a Móricz-emlékházhoz érkezik. Mátészalkán Szatmártourist néven idegenforgalmi kirendeltség épül, a jövő esztendőre elkészül
