Magyar Hiradó, 1974. január-június (66. évfolyam, 1-26. szám)

1974-03-14 / 11. szám

MAGYAR HÍRADÓ 5. oldal AZ EMBERISÉG BÖLCSŐJE A HIMALAYA ÓRIÁSI ŐSLÉNYÉNEK NYOMÁBAN... Yeti, a Himalaya félelme­tes világában lakozó óriási ős­lény, amely harminc eszten­dővel ezelőtt lázbahozta az emberi képzeletet és amelyet aztán Edmund Hillary tiz év­vel ezelőtti yeti-expediciója utalt a fantázia világába, is­mét az érdeklődés középpont­jába kerül. Ted Cronin természettudo­mányi expedíciója egy eszten­deje tanulmányozza kelet- Nepál sűrű őserdeit a legmo­dernebb kutató-eszközökkel, automata - fényképezőgépek­kel, sötétbenlátó műszerekkel, kémiai-kezelésű csalétkekkel és nyomkutatókkal fölszerel­ve. A Cronin-expedició jelen­tése rövidesen napvilágot lát. A jelentés szenzációs lehet. A Himalaya bizonyos fokig változott ecológiai körűimé nyei — összefüggésben í megváltozott politikai körül ményekkel — egy lépéssel kö­zelebb vihetik az emberiségei a Himalaya rejtélyének meg fejtéséhez. A yeti, a titokzatos ősiénj száz esztendeje tudományos vita tárgya. Hodson, Nepa első angol rezidense adotl hirt először 1832-ben egy vad ember megpillantásáról, ak fölmagasodva járt és testéi fekete szőrzet birotatta. Idő ről-időre rémtörténetek kel tek szárnyra a havasol messzi világából, King Kong szerű óriáslényekről, akii (vagy amik) nőstényei fér­fiakat, mig a hímek — nő­ket raboltak el. Tudományos státuszt 1951-ben Eric Ship­­ton adott a Himalaya legen­dájának, amikor a Menlung gleccseren óriás lábnyomokai fotografált. Úgy tűnt akkor: megkerült a hiányzó evolúci­ós láncszem a neandervölgyi és a ma embere között. Sir Edmund Hillary 1962jes ex­pedíciója azonban arra a vég­eredményre jutott, hogy nincs komoly alap a yeti léte­zésének elfogadására. Expe­díciójának azonban nem min­den tagja értett egyet vele. Desmond Dóig, aki résztvett a Hillary-expedicióban, ké­sőbb igy nyilatkooztt: “Rosz­­szul szimatoltunk, rosszul néztünk, a legrosszabbfajta ruhákat viseltük, amilyene­ket hegymászók hordanak és amerre jártunk, nagy zajt csaptunk. A yetit nem láttuk, az igaz, de másfajta állatot sem láttunk. Viszont lábnyo­mok százait fedeztük fel. Te­hát állatok, igenis, ólálkodtak körülöttünk.” Mi változott azóta? Maga a Himalaya az, ami válto­zott. Kommunista Kina kon­szolidálta tibeti határvidékét. Sok-sokezer négyzetkilomé­ternyi terület, a yeti lakóvi­déke, átmenetileg tilos zóna lett nyugati kutatók számá­ra. A kutatók éveken át fe­szülten várakoztak az uj al­kalomra. Végül Nepal a kö­zelmúltban ismét engedélyez­te a behatolást. Először csak szórványosan, majd mind na­gyobb számban. Tavaly tizen­négy japán expedíció hatolt be az eddig zárt régió keleti és nyugati részeibe. Majd más országok kutatói érkeztek. A Solo Khumbu eddig néma völgyét repülőgépek motor­­zugása veri föl, a Tihangbo­­che-kolostorban nagyvendéglő nyílt és a Mount Everesten helikopterek ingajárata köz­lekedik. Az óriási őslény visz­­szahuzódik! Allen úgy hiszi, hogy abba a dzsungel-lánco­latba, amely háromezer-méte. NINCSENEK TITKOK A TECHNIKA CSODÁI ELŐTT cienst betegségének minden részletére vonatkozólag kikér­dezi, majd tárolja a válaszo­kat. Az orvosoknak az ilyen el­járás eszményi segítséget nyújthat, de a beteg bizony­talan lesz. Eddig bizhatott az orvosi titoktartásban, most fennáll a veszélye annak, hogy minden technikailag jártas ember a géptől titokban meg­tudhatja a reá vonatkozó in­formációkat. A GYALOG KÖZLEKEDŐ POLGÁR REME AZ ITTAS AUTÓVEZETŐ KETTEN A MÚLTBÓL... / *e: ■ ; ’ p Margaret Whiting egykori pop-sztár látható ezen az 1949- ben készült képen egy wurlitzer társaságában. Mindketten már csak a múlt jelei. Múlt héten a Wurlitzer gyár bejelen­tette, hogy beszünteti az Egyesült Államokban ezeknek az egykor igen népszerű zenegépeknek a gyártását, mert nincs rájuk elegendő igény. TERJESSZE LAPUNKAT rés magasságig vonul végig a Himalaya oldalán. Ez az a dzsungel-övezet, amelyre az uj észléletek összpontosulnak: félig-ember félig-majom lé­nyeket pillantanak meg az er­dők szélén lakó sherpák. A kutatók azért igazodnak el mindebben oly nehezen, mert a világnak ezen az utol só, többé-kevésbé érintetlen őstáján a legkülönösebb lé­nyek élik sajátos életüket. Falvakból kivetett hülyék, akik csoportosan vándorolnak és bár emberek, de állati eg­zisztenciát folytatnak. lan Stephens, a Statesman szer­kesztője meztelen fakirok me­netével találkozott egy hó­­födte hágón. Hívták, dobja el ruháit és tartson velük. Hod­son száz évvel ezelőtt a che­­pangs és kusunder-törzsekről irt, szórványokra szakadozott primitiv aborigin-ok csoport­jairól. Az állatvilága is alig is­mert: a Hanuman Langur óriásmajom, amely kétlábon jár, a vérengző ázsiai fekete­medve, amely Eric Shipton egyik málha-hordóját is föl­falta, a kék-medve, a vörös­­szörzetü jegesmedve, Lord Hunt egy az Everesten meg­honosodott orangután-fajtá­ról tudósított és vannak ku­tatók, akik szerint (és ez a leghátborzongatóbb lehető­ség) a gigantopithecus nevű ősszörny utolsó példányai bolyonganak a tájon. A gigan­topithecus, amely a termé­szettudósok szerint félmillió­esztendővel ezelőtt adta fel a harcot az emberrel szem­ben. Mindez úgy hangzik, mint egy regény a tudomá­nyos fantasztikum műfajá­ból. Dehiszen már gyanítjuk egy ideje, hogy a tudomány nem egyéb, mint a megértett és megmagyarázott fantasz­tikumok összessége. A Hima­laya óriás-lábnyomainak tit­ka rövidesen nem lesz többé — titok. Katmandu, Nepal. 1974, február hó . . . Charles Allen CHICAGO — Az előkelő vendég sejtette, hogy jobbol­dali zápfogát végre plombálni kell. De azt nem tudta, hogy az ügyes fogorvos a töméssel együtt mini adót, egy úgyne­vezett “poloskát” is beültet odvas fogába. Aki megfelelő vevőkészülékkel rendelkezik, az a gyanútlan ember beszél­getéseit a jövőben akár több mérföld távolságról is lehall­gathatja. Kitalált “science­­fiction-story” ? Igen, kitalált, de szó sincs fantazmagóriáról. Technikai­lag a “poloskát” már régen alkalmazni lehetne. A United Nations emberi jogokat védő bizottsága katalógust állított össze, amelynek az a rendel­tetése, hogy az ehhez hason ló lehetőségek megvalósítását eleve megakadályozzák. Az első vizsgálatok már bebizonyították, hogy elektronikus számitógép se­gítségével a legapróbb rész­letekig le lehet leplezni az életuntak öngyilkossági szán­dékát. Egy orvosi szakfolyó­irat közlése szerint az egyik amerikai kísérlet során kide­rült, hogy az elektronikus szá­mítógép szükség esetén még a pszichiátert is helyettesiti. A kutatók 20 olyan ember adatait táplálták a gépbe, akik egyszer már beszéltek arról, hogy meg akarnak hal­ni, vagy egyszer már megkí­sérelték az öngyilkosságot. Az ellenőrző orvos is meg­kapta a számítógépbe táplált információkat. Mindkettőnek — az embernek és a számitó­gépnek — egymástól függet­lenül kellett megállapítania, melyik páciensnek van több kilátása arra, hogy életben maradjon. Eredmény: a szá­mítógép jóslatainak 70 szá­zaléka volt helyes, az orvos­nak csak az esetek 40 száza­lékában volt igaza. l Az ilyen technikailag tö­kéletesen kiagyalt szerkeze­tek nemcsak a vizsgált sze­mélyek jellemtulajdonságait és bajait leplezik le, hanem teljes kortörténeteket is föl­tárnak. A “Medical-Record- System” cég olyan magneto­font állított elő, amely a pá-DETROIT — Az ittas jár­művezetők elleni harc — több, kevesebb sikerrel — vi­lágszerte tart. A nagy autó­gyárak évek óta kísérleteznek olyan — kocsiba épített — műszerekkel, berendezések­kel, amelyek megakadályoz­zák, hogy az ittas járműve­zető elindítsa a kocsit. A Ge­neral Motors konstruktőrei sikeresen kipróbáltak egy ké­szüléket, amely tiz másod­percen belül kimutatja a ve­zető alkohol-, vagy gyógy­szerfogyasztását, és ezzel egyidőben megakadályozza a járművezetőt a gépkocsi el­indításában. A kocsi kormánykereke elektromos kapcsolatban van a műszer mutatójával, és a gyújtás bekapcsolása után a mutató kileng. A járműveze­tőnek a volán megfelelő el­­forditásával kell megakadá­lyoznia, hogy a mutató a megengedett határon túl el­mozduljon. Ha ez egy adott — rövid — időn belül nem si­kerül, felvillanó vörös fény jelzi, hogy a gépkocsi nem indul el. A kísérletek bizta­tóak : már az enyhén ittas ve­zetők sem tudták az uj mű­szerrel felszerelt kocsit elin­dítani, a józan kisérleti ala­nyok viszont azonnal az első kísérletre. Egy tudományos vizsgálat megállapította, hogy az ittas vezetők több mint 40 százalé­ka 20—30 év közötti fiatal. Az adatok szerint ennek a korosztálynak a részaránya az ittasság okozta közlekedési balesetekben az utóbbi tiz év­ben nagymértékben megnőtt, az idősebb — 30—50 év kö­zötti — korosztályé viszont észrevehetően csökkent. Az ittas vezetéshez kapcsolódik egy másik statisztikai adat is: a cserbenhagyásos közle­kedési balesetekben az alko­hol az elsőszámú motívum. A legtöbb, áldozatát cserbenha­gyó járművezető azért mene­kül el a helyszínről, mert ki­­sebb-nagyobb arányban ittas, és fél, hogy a baleset után be­vonják vezetői engedélyét. A cserbenhagyok másik gyako­ri típusa a biztosítási kötvény elvesztése miatti félelmében hajt tovább a baleset után. A harmadik tipus: nős férfi, és attól retteg, hogy a balesetet követő vizsgálat — egy eset­leges újságcikk — leleplezi felesége előtt, hogy a karam­bol idején nem egyedül ült a kocsiban . . . V♦% *** ♦% ♦% ♦%

Next

/
Oldalképek
Tartalom