Magyar Hiradó, 1973. július-december (65. évfolyam, 27-52. szám)

1973-07-19 / 29. szám

16. oldal MAGYAR VIDÉK: 1973. április 16-án negyed­szer és most már végérvé­nyesen városi rangra emelke­dett Békés nagyközség. A település története a tiszai kultúráig nyúlik vissza, majd a népvándorlás századaiban; trákok, szkiták, kelták, go­tok, hunok és avarok laktak ezen a sajátos hangulatú, szép vidéken. Krónikások je­gyezték fel, hogy az első bé­kési földvárat a szlávok épí­tik, a bővítés, erősítés azon­ban a honfoglaló magyarok­ra várt. A vár háromszáz évig véd­te a falai közt élőket és ami­kor a tatárjárás viharában megsemmisült, a még életben maradt telepesek is máshová költöztek. Az újratelepítés 1609 körül kezdődött és hiába MAGYAROK A Budapest köszönti Prágát — nyílt meg a prágai Várban a magyar főváros múltját, je­lenét és jövőjét bemutató nagyszabású kiállitás. Fény­képek, tablók, makettek ele­venítik meg a magyar fővá­ros életét. ❖ ❖ $ Tardi Zoltán egyike a leg­sikeresebb magyar üzletem­bereknek. Az elmúlt tiz év alatt, szerény kezdet után, ma szupermarket—hálózatot épí­tett ki Bécsben. Nem keve­sebb, mint tiz hatalmas üzlet egyedüli tulajdonosa. Nevé­hez fűződik egy érdekes újí­tás, amelyet bizonyára követ­ni fognak világszerte a tolon­gás és várakozás elkerülése érdekében: a kétkasszás rend­szer. Egyik helyen kiszámol­ják a fizetendő összeget, ame­lyet a másik kasszánál kell ki­fizetni. ❖ ❖ ❖ Stockholmban jól sikerült előadást tartott a Katolikus Kör rendezésében Kézdi Vá­sárhelyi Béla dr. a Magyar Házban. “Él-e még Attila vé­re?” címmel. Az ismert At­­tila-kutató több előadást tar­tott már munkássága tárgy­köréből. ❖ * ❖ Páris nemzeti érzelmű ma­gyarsága a Katolikus Misszió rendezésében ünnepelte meg Petőfi Sándor születésének 150 éves évfordulóját. Az üp­­nepséget dr. Szén József ke­resetlen szavai vezették be, majd Kocsis Gábor, ismertet­te Petőfi életét, pályafutását. * * * Meleg ünnepségben része­sítették Stuttgartban dr. Lé­­ber Lajos ügyvédet a kitele-ÉS MEZŐKÖVESD hozott újabb megpróbáltatá­sokat a török hódoltság, Rá­kóczi szabadságharcának éveiben az egész lakosság a fejedelem mellé állt. Az 17111-es esztendőben Békés virágzó település, ha­marosan a megyés ispán székhelye, a terület gazdasá­gi és kulturális központja lesz. Városként először a 15. században említik az egyko­rú források, 1732-ben lett Békés megye székhelye, — 1860-ban rendezett tanácsú város, de 1870-ben elveszti rangját és nagyközséggé lesz. Nagy megtiszteltetés éri 1919-ben Békést: a Forradal­mi Kormányzótanács újból várossá nyilvánítja. Rangját büszkén viseli és a Horthy-NAGYVILÁGBAN pitett svábság Stuttgartban élő jeles vezetőjét, aki több­ezer társával együtt 1946-ban volt kénytelen elhagyni Ma­gyarországot. Dr. Léber a kényszerű emigrációban nem­csak a svábságnak, hanem a hasonló sorsra jutott magya­roknak is mindig készséges segítője. * * * November 8-án a francia főváros egyik szép múzeu­mában, a párisi Galéria Mú­zeumban nyílik meg ugyan­csak egy Budapestet bernu tató nagyszabású kiállitás. * * * Olvastunk Kari Szilágyi, Bécs prominens szücsmeste­­rének kereskedelmi taná­csossá történt kinevezéséről. Ugyanezt a kitüntetést né­hai édesapja is megkapta, aki a század elején jött ide Ma­gyarországról, és megalapí­totta az azóta nemzetközi hírnévre és elismerésre jutott Szilágyi-céget. Kari Szilá­gyit kiváló szakmai tudása, tekintélye, és megnyerő egyé­nisége tette méltóvá a kitün­tetésre. ❖ ❖ ❖ Nagysikerű dalest színhe­lye volt Brüsszelben a Brial­­mont színház terme. Lacházi S. György dalköltő rendezte ismét az estet a tőle megszo­kott lelkesedéssel és hozzá­értéssel. Az estnek magyar­­országi vendége is volt: Kis­­pál Marika, a rádió népszerű énekesnője, akit együtt ün­nepelt a szépszámban össze­gyűlt közönség Varga Mag­dolnával és a rendező Lac­házi Györggyel. Az esten köz­reműködött keszthelyi Fü­redi Pál és zenekara. korszak éveiben is a Tanács­­köztársaság adta rang visz­­szaszerzését szeretnék elérni. Ami évtizedekig váratott ma­gára, most végérvényesen megvalósult. Békés újra vá­ros! Nagy utat tettek meg idá­ig. Az elmúlt néhány eszten­dőben régi évtizedek fejlődé­sének sokszorosát érték el, közös, nagy akarással, jó szel­lemű lokálpatriotizmussal. A község vizmüvesitését már 1961-ben megkezdték, a la­kosság 10 éven át fizette a hozzájárulás nem kis össze­geit. Hatszáz köbméteres víz­tornyot, 90 kilométer hosszú vízhálózatot épitettek, 2680 lakásba vezették be az egész­séges, friss ivóvizet. Villanyhálózatuk korsze­rű, közel 2 ezer közvilágítá­si lámpa borítja fénybe Békés utcáit, tereit. Néhány éve, hogy gombamódra szaporod ■ nak itt a modern lakóházak, 17 lakótömbben 197 OTP- és 72 állami lakást épitettek, 1222 család pedig kertes ház­ba költözött. A szellem, a kultúra is ott­honra talált az ifjú város fa­lai között. Patinás gimnáziu­mában 460 diák tanul, me­zőgazdasági szakmunkáskép­ző iskolájában pedig 175. Mű­velődési Otthona a kulturális élet központja, itt várja olva­sóit a 30 ezer kötetes járási könyvtár is. Üzemeiben — a kosáripari vállalatnál, a mezőgazdasági gépgyárban, a vegyesipari ktsz-ben, a szőnyegszövőben, a cukorkaüzemben — az ak­tiv keresők 65 százaléka dol­gozik. Három termelőszövet­kezete 20 ezer holdon gazdál­kodik, 1972-ben 135 millió forint volt a szövetkezetek együttes termelési értéke. A városi rang kötelez; a békésiek ennek szellemébe a tervezik jövőjüket. • MEZŐKÖVESD a Bükk lá­bánál terül el, hol a sík róna és a hegyvidék találkozik. Szegény nép lakta valaha Kö­­vesdet. Büszke és dolgos ez a nép és hazáját, városát hűn sze­rető. Mi mindig városnak tar­tottuk a poros kövesdet, mint ahogy elődeink is. Most 500 esztendeje, hogy Mátyás ki­rály városi rangra emelte. Az iskolában a háború előtt azt tanította a tanitó, hogy azért, mert Kövesd népe lo­vakat és kétszáz szekér szé­nát adott a Fekete Seregnek. Ezért a hűséges ragaszkodá­sért szerette meg a kövesdi­eket Mátyás király, és később megerősítette a kiváltságos levelet. Ismét város Mezőkövesd. A summásvilág már csák az idősebb nemzedék emléke. A matyók közül sokan a miskol­ci gyárakba, a borsodi bá­nyákba, vagy Pestre járnak dolgozni. A parasztemberek szövet­kezetekbe tömörültek. A na­pokban láttam, hogy a Buza­­kalász szövetkezet földjeit repülőgépről mütnágyázzák. Könnyebb a munka, köny­­nyebb az élet és most már valóban városiasodik a falu, ez ma még poros járási szék­hely. Kispál Pál tanácselnök mondta, hogy jelentős az ipa­ri fejlődés is. Van kenyér­gyár, vastömegcikkgyár, 70 millió forintos beruházással épül a Kismotor- és Gépgyár, amely 700 embernek ad majd munkát. És dolgoznak az ipari szövetkezetek. Ki ne tudná, hogy Kövesden van az ország egyik leghíresebb, sőt világhírű szövetkezete, mely a matyó hagyományokat nemcsak egyszerűen ápolja, de az országnak a népi hím­zésű termékeikkel jelentős valutát hoz. Többemeletes uj lakóházak épültek a Szent István útnál, a gimnázium mellett és az állomás közelében. Tanácsi, szövetkezeti és OTP lakás 400 épül az elkövetkező öt év folyamán. Száz-százötven la­kásos lakótelepeket építenek, közmüvesitéssel. A kommu - nális beruházás 80 millió fo­rint. Szakaszosan készül a 84 kilométer vízvezeték, amely tiszta vizet visz az uj város lakóinak. S a matyó csalá­dok 3 ezer forinttal járulnak hozzá a viz bevezetéséhez. Igazi város lesz itt hamaro­san ! Csépányi Lajos ÓHAZAI KRÓNIKA A mátra-bükki üdülőterü­let rendezéséről és fejlesztő séről hozott kormányhatáro­zatban fontos szerepet ka­pott Mezőkövesd és a mező­kövesdi járás. A közelmúlt­ban tájegységi albizottság alakult a feladatok végrehaj­tására. Ennek tevékenységét vitatta meg kedden Miskol­con tartott ülésén az észak­magyarországi intéző bizott­ság. Az ülésen részt vett Vá­­lyi Péter miniszterelnök-he­lyettes is. A tanácskozáson elhang­zott: az ország határain túl is ismert Zsóri fürdő vizét gyógyvízzé nyilvánították. Egy eredeti matyóházat “tán­coló pajtává” alakítanak át. Szorgalmazzák a Tisza II. vízlépcső építése során kia­lakuló üdülőövezet borsodi ré­szének kiépítését. Állást fog­laltak amellett is, hogy a ma­tyó nép életének, emlékeinek megőrzésére egy úgynevezett “hadas” — családi — telepü­lést skanzenné szervezzenek. • Az Egyházak Világtanácsá­­nak nemzetközi kérdésekkel foglalkozó bizottsága junius 15—19-ig Visegrádon tár­gyalt. Az ülésen neves egyházi személyiségek és politikusok vettek részt, közöttük dr. Alan Brash, az Egyházak Vi­lágtanácsának főtitkárhelyet­tese, Olle Dahlen svéd par­lamenti képviselő, a bizottság alelnöke és dr. Leopoldo Nii­­lus, a bizottság igazgatója. A megnyitó ünnepségen a Ma­gyarországi Egyházak Öku­menikus Tanácsa nevében dr. Bartha Tibor püspök köszön­tötte a részvevőket. A nemzetközi bizottság ve­zetőit fogadta Miklós Imre ál­lamtitkár, az Állami Egyház­ügyi Hivatal elnöke. Árpád-kori templom Válón Válón a jelenlegi római ka­tolikus templom mellett a 15. századbeli lakótorony közvet­len közeiében uj régészeti ku­tatások folynak. Az első ku­tatóárkok megásásakor Ár­pád-kori háromhajós temp­lom falmaradványaira buk­kantak. A régészeti feltárást rövidesen tovább folytatják. HAZAKERÜLTEK A 48-AS IRATOK BUDAPEST — Czetz Já­nos, az 1848-as szabadságharc honvéd tábornoka eddig is­meretlen spanyol nyelvű emlékiratának magyar fordí­tása, Türr Istvánhoz intézett levele, valamint Czetz Péter honvéd hadnagy nevére 1849. junius 6-án kiállított utazási engedélye került a Széchényi Könyvtár birtokába. Az ado­mányozó — Pinczinger Lajos, évtizedek óta Argentínában élő iró, műfordító — az érté­kes történelmi emlékeket a Magyarok Világszövetségé­nek székházában adta át dr. Pajkossy Györgynek, a Szé­chényi Könyvtár főosztályve­zetőjének. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom