Magyar Hiradó, 1973. január-június (65. évfolyam, 1-26. szám)
1973-05-24 / 21. szám
18. oldal KÖNYVSAROK: MAGYAR KÖLTŐK AUSZTRÁLIÁBAN Irta: FLÓRIÁN TIBOR (“SZÜRET” ANTOLÓGIA, Aurora Australis könyvkiadó, Melbourne) Nemrég egy barátom járt Ausztráliában és az ott töltött pár hét után lelkesedéssel tért viszsza. Szerinte az ott élő magyarok az Egyesült Államokban és a Dél-Amerikában lakóknál is áldozatosabbak. Olyan lelkesedéssel szervezték meg magyar kulturális életüket, olyan áldozatkészséggel építették föl Magyar Házaikat és műemlékeiket, hogy azzal a világ bármely más táján élő magyar települőknek példát mutatnak. Amikor megkérdeztem barátomat, hogy miben lát ja ennek a páratlan magatartásnak az okát, azt felelte, hogy Magyarországtól való nagy távolságban. Barátom szerint felállíthatjuk a tételt: minél távolabbra került hazájától egy magyar csoport, annál nagyobb lesz honvágya és ezzel együtt a gyötrő kívánság, hogy minél teljesebb és minél tevékenyebb magyar életet teremtsen maga körül. Ezek a gondolatok jutottak eszembe, amikor a posta a Melbourneben kiadott művészi kiállítású vers-antológiát kézbesített címemre. A “Szüret” címen megjelent antológia három ausztrália magyar költő, Botond István, Novák Mária és Csepelyi Rudolf 136 versét mutatja a be a világon szétszórtan élő magyaroknak. Galló Géza római katolikus lelkész — aki a bajor Alpokból került az ausztráliai magyarok közé — a kötethez irt, mély gondolatokra rávilágító előszavában fölveti a kérdést érdemes-e, vagy hiábavaló külföldön verseskönyvet kiadni magyarul ? A feleletet igy fogalmazza meg: “. .. a költemények nem hiábavalók még itt, Ausztráliában sem.” Meg is mondja, hogy miért: a költő a szavak “kőtömbjéből” formálja ki mondanivalóját és ezzel teljesiti be feladatát, “anyanyelve életerejének megőrzését” külföldön. A kötet első és mondjuk legszínesebb költője Botond István, polgári nevén Botond Pál. Gyakorló orvos Sydneyben. Eddig két önálló kötettel jelentkezett: “Megosztanám Veled”, 1968; “Őszi máglya”, ISTI. Két hivatása van: orvos és költő. Az orvosi pályát nyugodtan mondhatjuk hivatásnak. Mikor Ausztráliába vándorolt ki, az otthoni Szamost a mindenséggel cserélte föl, de bármit is nyújtott számára a nagyvilág, vágya visszahívja a Szamoshoz. Körülötte korlátok reccsennek, pusztulás dübörög és a kőszentek is meginognak. Nyugtalanságban, harcban és védekezésben telnek napjai és még “a padlása is szélszagu”. Egyik lpegjellemzőbb és legerőteljesebb versében a “Kőnádas”-ban igy kiáltja panaszát a magyarság és a közönyös világ fülébe: “Dobogj, dohogj mocsár bugyogj fel alólunk, dózsarémü trónon üszkösre kínlódunk. A kötet msodik költője, Novák Mária Sydneyben él. Már otthon is jelentek meg versei, de kötetben most jelentkezik először. “Isten szelíd gitárosa”, akit a sors a felhőkarcolók “rozsdaketrec”-ébe zárt. • “Mint földbevert roppant lázmérők ezek a betonoszlopok, sorban kigyuló ablakai a lázfokok.” Csepelyi Rudolf a harmadik résztvevője az antológiának “az élet dicséreté”-vel köszönti az olvasót és igy kiált fel: “Óh állj meg! . . . állj meg . . . lássalak! -Szép vagy, csodálatosan szép!” Sajnos az élet a melbournei költő hívására nem áll meg, s az ürkorszak gyorsaságával rohan tovább. A költőnek be kell érnie a múló pillanat szépségével, s ki kell harcolnia minden kis örömet. lnne, az Egyesült Államokból szeretettel köszöntjük nyolcadik törzsünk Ausztráliában élő három költőjét, a művészi címlap készítőjét, dr. Miklós Istvánt és a Molnár nyomdát s könyvkötődét, hogy egy szép könyv előállításával gazdagította külföldi irodalmunk könyvtárát. A könyv megrendelhető a kiadónál: P.O. Box 22, Nunawading, Vic. 3131, Australia. New York, 1973. május. BÉCSI RIPORT: A 400 ÉVES PÁLFFY-PALOTA Van a bécsi Josefsplatzon egy kis palota, amely kettő híján éppen négyszáz esztendős. Korából azonban nyugodt lélekkel letagadhatni egy-kétszáz évet. Ha ugyan akarna. Valószínűleg nem akar, mert nemcsak a húsz év előtti restaurálás miatt fiatal ma is, hanem azért is, mert belsejében élénkebb, nyüzsgőbb az élet, mint amikor uj volt. A Pálffy palotát 1575-ben építtette báró Khuen- Bélássy főlovászmester, unokája számára, aki Pálffy grófhoz ment feleségül. Ezalatt a négy évszázad alatt Bécs is, a Pálffycsalád is megállt jónéhány történelmi vihart, s a palota és a Pálffyak sorsa éppen olyan elválaszthatatlan Bécs sorsátél, mint Bécsé Budapestétől. A Pálffyak katonák voltak és országbírók, nádorok és koronaőrök kerültek ki soraikból; s Pozsony vára örökös kapitányának tisztét szinte kivétel nélkül, hagyományosan ez a család töltötte be. A 17. században Pálffy Miklós gróf Bécsben végezte az egyetemet, az, akiből később Esztergom parancsnoka lett, s oly szenvedélyes katona, hogy 1688-ban, a saját költségén szerelt fel egy — magyar ! - gyalogezredet. Az 1848-as szabadságharc idején a főrendiházban az ellenzék hangját a Pálffyak adták meg, sőt, egyikük, István gróf, személyesen is résztvett a csatákban. A 19. században már az utazás szenvedélyének is hódolnak a Pálffyak. Pálffy József bejárta Afrikát, sőt egy északi-sarki expedícióban is részt vett 1820-ban. A Pozsony megyei főispán, Pálffy János viszont műgyűjtő volt. Saját vallomása szerint is Flórián Tibor ez érdekelte a legjobban, nem a politika. Hatalmas értékű műkincset halmozott fel, a bajmóczi és királyfai, valamint a vörösvári Pálffy-kastélyban, s természetesen a bécsi palotában is. Ezeknek a műtárgyaknak nagy részét ma a budapesti Nemzeti- és Szépművészeti muzeum őrzi. De láthat belőlük a bécsi Pálffy palota látogatója is. Már pedig ezt a palotát, amely büszkén viseli eredeti reneszánsz homlokzatát, igen sokan látogatják. Minden bedekerben “Pálffy-palota” néven szerepel, de a bécsiek második nevén emlegetik: az “Ausztria-ház”. Ez újabb névből hiányzik valami. így kellene hívni: “Ausztria kultur háza”. A palota, amely évszázadokon át kiemelkedett környeeztéből, egy emeletével, a restaurálás óta már kétemeletes, s ma Bécs belvárosának -leg élénkebb kulturközpontja. A klasszicista bejárat igencsak modern belsőhöz vezet. Az egykori tágasabb fogadó-szobákat és a még tágasabb tánctermeket kiállítási- és hangversenytermeknek rendezték be, s felszerelték a modern technika minden eszközével. Itt rendezik a politikai és társadalmi élet eseményeivel kapcsolatos fogadások nagy részét, amellett azonban a palota állandó otthona jónéhány kulturális intézménynek. Mi zajlik a Pálffy-palotában ezen a héten? Nestroy-termében a nemzetközi Müvészklub tart képkiállitást, az egykori színésznő, ma azonban egyre szélesebb körökben ismert féstőmüvésznő, Marion Rehbock de Leporini “naiv” képeibőr “Emlékek és álmok Braziliából” címmel. A héttagú “Collegium musicale” kamarazenekar, amely rövid, mindössze két esztendős fennállása óta máris szép sikereket ért el, számtalan rádiószereplést, s egy olaszországi hangversenykörutat — e heti koncertjén Bibert, Brahmsot, Vivaldit és Bachot játszik a Figaró-teremben. A Beethoven-termet gyakran veszi igénybe az Osztrák Irodalmi társaság. Előadásaira nehezen lehet jegyet kapni; a törzsközönség mindig zsúfolásig tölti meg a termet, s jóformán meg sem nézi, hogy mi van műsoron; a legelső osztrák irók és. költők itt olvasnak fel legújabb, vagy még el sem készült müveikből. A Bécsi Filmklubnak sem kerül nagy fáradságába a nézőközönség toborzása. De a Pálffy-palota nagy szerepet játszik a bécsi magyarság kulturális életében is. Itt rendezi ugyanis gyakori és jól látogatott irodalmi estjeit a Bornemissza Péter Társaság, Bécs és Ausztria egyetlen irodalmi és kulturális egyesülete. A kiállítások megtekintése, a hangversenyek, a mozielőadások után a közönség nem megy ki a kapun. Lemegy a Pálffy-palota pincéjébe, mely az útikönyvek hivatalos adatai szerint is a legelső borpince Bécsben. Itt lehet végigkóstolni a legtöbb fajta osztrák és magyar bort. Ki ezt szereti, ki azt. Van, aki mind a kettőt . . . Váradi Györgyi ROKONOK Most már a föld is rokonom anyámat befogadta bebocsátottam gyökerem üreggé nyílt homokba Lám így gyarapszik életem ideícnn egyre fogynak kik arcom gyors váltásain kissé elcsodálkoznak es egyre gyűlnek odalenn akik felnyi'ünak értem y forog forog az életem holtak hűs tenyerében ez végtelenné alakít szétszór térben időben föld skél fa felhő rokonom ismeretlenné nőttem Bényei József
