Magyar Hiradó, 1973. január-június (65. évfolyam, 1-26. szám)

1973-05-24 / 21. szám

14. oldal

TARA FELGYÓGYULÁSA

Irta: DOHNÁNYINÉ ZACHÁR ILONA

Talán a leggyötrelmesebb kór, amely egyúttal a legnehezebben is gyógyítható, az idegek megbetegedése. Szomorú, hogy míg a testi megbetegedés részvétet vált ki az emberekből, műtéten áteső avagy valamely fizikai kórral küzködő egyént szeretettel vesznek körül, látogatnak, segítenek, azt, aki idegbántalomban szenved, aki deprimált hangulatos, vagy valamilyen rettegés és iszony áldozata, messziről elkerülnek, szinte menekülnek előle. Lehetetlenség társalogni vele, mert mindent félreért, a legcsekélyebb megjegyzésre megbántódik, felhorkan és hisztériásán reagál, semmi se érdekli és egyenesen beszámithatatlaftná válik. Még a családtagok is türelmetlenek vele szemben és igyekeznék megszabadulni társaságától, hiszen semmilyen tanácsra, vigaszra nem hajlik és ha felizgul, ingerültségében azon tölti ki bosszúját, aki éppen a közelében van.

Idegbajtól még orvosok se mentesek. Janice Holt Giles TAJLA’S HEALING cimü könyvének főhőse, Tara Kochrane alig harminc éves orvos, vakinek egyszerre csak összeroppannak az idegei és képtelen tovább dolgozni. Hetekig kórházban tengődik, de ott se bírnak segíteni rajta. Semmi se érdekli — szinte iszonyodik az élettől, melyben csalódott. A legcsekélyebb izgalom olyan rohamot vált ki belőle, hogy verejték borítja és úgy elgyengül, hogy fel se bír tápászkodni ágyából. Ilyen állapotban talált rá egy régi, hűséges barátja, Hód, aki meghívja őt magához a Kentucky hegyekbe, ahol a Piney Ridge hegylánc egyik oldalán él házacskájában feleségével és gyermekével, reménykedve, hogy ebben a szerető környezetben örvosbarátja megnyugszik és meggyógyul-A magas, zordon hegyekben a hegylakóknak minden falatért meg kell dolgozniok és küzdeniük; ezen a helyen nem könnyű az élet. Tara eleinte itt is hangulatainak az áldozata, sokat fekszik az ágyban, majd egymaga kóborol a nehezen mászható ösvényeken. Noha a friss, üde levegő és a munka — mivel később mégis befogják őt segíteni — és a vallásos, nemeslelkü család társasága megnyugtatja valamicskét, ez azért mégsem jelent gyógyulást. Változás csak akkor áll be életében, amidőn megismerkedik és megbarátkozik egy Jory nevű fiatal lelkésszel, aki egy keresztény szekta lelkipásztora. Tara figyelni

HETI NAPTÁR !i

28— Hétfő: Ágoston. !

29— Kedd: Magdolna !

30— Szerda: Janka ;

31— Csütörtök: Mária

JUNIUS

1— Péntek: Angyalka

2— Szombat: Marvelin

kezdte a fiatalembert, aki minden gondolatával, élete minden mozzanatával, cselekedetével hitét szolgálta. A szekta tanai nem sokban külömböztek a többi keresztény felekezet elveitől, de Jory hívei a szó szoros értelmében a Szentirás szerint éltek. Csak kevesen voltak itt a hegyekben, egy kis csapat, de összetartottak és hősies önmegtagadással hirdették az Ur Jézus eszméit. Tara látta, Jory hogyan mond le mindenről, hogy másokat boldoggá tegyen. Hogyan lát neki segíteni munkájukban mindazoknak, akik arra rászorultak. Ha valaki megbetegszik, ő máris ott van, hogy ápolja, gondját viselje. Az Ínségesek számára megosztja utolsó falatyját is és mindnyájan tudják, hogy hozzá mindig fordulhatnak.

Tara nem várt tőle segítséget. Inkább azért volt vele, hogy támogathassa ezt a nemeslelkü fiatal férfit, akihez hasonlóval soha életében nem találkozott. Eleinte csupán érdeklődését keltette fel az az újfajta foglalkozás, később ő maga is belemelegedett, belebonyolódott és aztán mint orvos számos esetben mentette meg valaki életét. Egyszercsak rajtakapta magát, hogy egy részeg ember családját támogatja, gyermekeit megeteti, ruhát vesz nekik, majd egy beteg öregasszonyt gondoz, naponta látogat és felolvas neki — és sok más szenvedőnek nyújt vigaszt, mint ahogyan azt Jory csinálja.

Egy alkalommal egy fiatal leány életét menti meg, akit egy félőrült, gyilkossággal vádolt öreg egy barlangban fogva tart. A hegylakók sokszor nem fordulhatnak a rendőrséghez, maguk kell, hogy problémáikat megoldják. Éjjel indulnak az elveszett lány felkutatására és amikor a barlangra bukkannak, onnan lövések zúdulnak rájuk. Tara igyekszik Joryt védeni, mire őt magát teríti le egy lövés és súlyosan megsebesül. Heteikig élet-halál közt lebeg a közeli kórházban, de amikor magához tér és megtudja, hogy a lányt megmentették és hogy rajta kívül senki se sérült meg, csak az öreg mániákus pusztult el, elégedetten sóhajt fel. És akkor ráébred, hogy az idegei tökéletesen rendben vannak. Soha életében nem ismerte ezt az életerőt, életkedvet. Mialatt másoknak segített, önmaga meggyógyult.

Kötelezzen a kevés

Isten mindenkit a maga utján vezet: az egyik hamarabb ér célhoz, később a másik.

Amit tennünk kell,

mind igen kevés,

mikor értünk annyi történt.

De kötelezzen a kevés:

kérjük kitartóan, hogy meglássuk

a jó utat,

kövessük a kegyelmet,

amely megérint. Aki igy tesz és türelmes nem mondhatja majd: hiába volt mind a küzdelem.

Ám határidőket az Urnák nem szabhatunk.

EDIT STEIN

MESÉL A MÚLT:

MISKOLC HARANGTORNYA

Restaurálták Miskolc 1557-ben épített avasi harangtornyát.

Az Avas Miskolc Gellérthegye. A borsodi város déli szélén emelkedő 234 méter magas, meredek hegy. Jelenleg borospincének használják a puha andezittufa közetanyagába hajdan vájt barlanglakásokat. Az első templomot a magaslaton a XIII. században emelték. Kezdetben egyhajós volt, később 42 méteresre, háromhajóssá nagyobbitották 1470—1489 között. 1544-ben a törökök felgyújtották. Újjáépítve egyszerűbb, durvább kivitelű lett. A nyugati bejárat mellett helyezték el a templom kincstárát és régi levéltárát. Az épülettől északnyugatra van a jellegzetes formájú harangtorony. Miskolc egyetlen zsindelytetős épülete.

A nyolc támpillérre erősített, egy-emeletes, fagatériával övezett torony alagsora, földszintje dongaboltozatu. Az alagsor egyetlen gömbivü bejárata a déli oldalon van. A négyszögletű építmény tetőszerkezete bárdolt tölgyfából készült, gulasisakos. A torony pontos építési dátumát a legutóbbi, 1926-ban volt renováláskor a vakolat alól előkerült kőtábla jelzi. A latin nyelvű szöveg magyarul: ‘‘Ez a torony épült nagyságos Balassa Zsigmond ur várurasága, Gombos Hál bírósága és Szigyártó Mátyás gondoskodása idején, 1557- ben.” (A közeli temetőben nyugszik Szemere Bertalan, az 1848-as szabadságharc belügyminisztere, illetve későbbi miniszterelnöke.)

A torony a XVII. és a XVIII. században tüzfigyelő hely, azután pedig — a neve is jelzi — időjelző: harangtorony. S ritkaság, világszerte kevés a hasonló eset, hogy évszázadok során egyszer sem égett le. Faszerkezete napjainkban is — néhány kivétellel — az eredeti. A sisakra 1685- ben toronyórát szereltek, 1941-ben pedig korszerűsítették a harangjátékot. A tetőszerkezetet most kicserélték. A különleges munkát, a hagyományos zsindelykészités technikáját két borsodi ács szomszédos kelet-szlovákiai mestertől tanulta. A fedéshez tízezer, bükkfából faragott zsindelyt készítettek.

Heti fohász

Uram, én nem ismerem az utat, nem tudom, mi vár rám a jövőben, hiszen még önmagamat sem ismerem igazán. Ha azt hiszem, a Te akaratod követem, még akkor sem lehetek biztos, hogy valóban az a Te akaratod, vagy csak az én emberi vágyaimba szeretném belemagyarázni az égi sugallatot. De hiszem mégis, hogy mikor a Te útjaidon akarok járni, mikor a Te akaratodat akarom teljesíteni, ez tetszik Neked. És tudom( hogy ha mindig megmarad bennem a vágy Utánad, Te végül is rávezetsz a jó útra. És ezért nem félek az életben, mert tudom, hogy Te minden lépésemre vigyázol és ha úgy látom, mindenki elhagyott, akkor sem leszek egyedül, mert Te mindig velem vagy itt a földön halálomig, hogy én is veled lehessek az örök életben. Ámen.

A SZÓTÁR

(Folyt, a 12. oldalról)

— Nem vagyok én mester — legyintett az öreg író és a bajusza alatt egy mosoly villant át —, csak amolyan makacs vénember, aki egész életében egy szótárba feledkezett, mert szeretett volna minél jobban megtanulni egy nyelvet. És még mindig van tanulnivalóm elég.

A fiatalember otthon összetépte a kéziratlapokat és elhatározta, hogy többet nem ir egy sort sem. Aztán egy idő után, akár egy diák, újra kezdte tanulni a szavakat, abból a “szótárból”, amire az öreg iró figyelmeztette.

Tóth-Máthé Miklós