Magyar Hiradó, 1973. január-június (65. évfolyam, 1-26. szám)
1973-05-17 / 20. szám
15. oldal VILÁGUNK AZ UTAZÁS DICSÉRETE Ezekben a szép ~>ivaszi napokban a nagyvárosok kősivatagjainak zárt világában élő mai ember fokozott vágyakozással gondol a füstösporos városi légkörből való menekülésre, a közelgő nyári szabadságra 'és az uj élmények sorát Ígérő utazásokra. Benépesülnek az utazási irodák, színes prospektusok áradata hirdeti a nemzetközi hotelek kényelmét és a luxushajók csábitó világát, telve mini-fürdődresszes fiatal démonok színes fényképeivel, táncoló párokkal, strandfürdőkkel és egyéb gyönyörökkel. A komolyabb, igényesebb turista azonban nem sokat ad a többnyire hamis képet adó és erősen üzlettszagu, prospektusokra, hanem előveszi a tátrgyilagos, jól bevált utikalauzkönyveket és azokból állítja össze a maga utiprogrammját. Ezek az útikönyvek híven tükrözik annak a nemzetnek a lelkületét, amely könyvvé formálta őket. Legtöbbjük egy-egy kis hangulatkeltő verssel köszönti az olvasót, a kötet legelején, amely a maga néhány sorával kedves és vonzó bevezetést nyújt a könyv tartalmához. Karl Baedeker, a neve alatt megjelenő sorozat minden kötetét egy 16. századi német világjárónak, Philander von Sittenwaldnak kedves kis versével vezeti be. Ez a vers még akkor Íródott, amikor az utasok a világjárás legklasszikusabb módján: gyalogosan “utaztak” városról városra. íme a vers: Aki utazni akar. Legyen csendes és halkszavu, Lépkedjen kitartóan. Ne vigyen sokat magával, Induljoon el jókor reggel És hagyja otthon a gondjait. Az angol nyelvű Baedeker-kötetek egy régi angol verssel kezdődnek: Indulj el könyvecske. Isten segítsen utadon És kérjed különösen mindazokat, Akik olvassák vagy hallják szavadat. Hogy ha hibát találnak benned, segítsenek Kijavítani azt a részben vagy egészben. A francia útikönyvek a francia “raison” szellemének megfelelően tárgyilagosan józanok, mellőzik a verses hangulatkeltést. Annál büszkébben hirdetik az olaszok hazájuk szépségeit remekül összeállított útikönyveikben, amint azt ez a hazafias érzéssel telt kis bevezető vers elmondja: Ó, szent szülőföldünk, Jóságos és drága Anyánk, Táruljon elénk szépséged. Tanítson bennünket az életed; Legyen vezetőnk szereteted. Rajta, rajta, induljunk! És végül szólaltassuk meg a magyar költőket is. Magyarnyelvű utikönyv-irodalmunk még gyermekcipőben jár. A jelenleg Magyaroroszágon kiadott útikönyvek, sajnos, annyira “vonalasak” szubjektív elemekkel, hogy a komoly turista nem sokra megy velük. És mivel nem hoznak bevezető verset sem, tőlük függetlenül idézzük két nagy költőnk ilyen tárgyú verseit. Petőfi Sándor igy köszönti az első magyar vasutat 1847-ben, “Vasúton” cimü versében: Száz vasutat, ezret! Csináljátok, csináljátok! Hadd fussák be a világot. Mint a testet az erek. majd tovább Miért nem csináltatok Eddig is már? . . . vas hiányzott? Törjetek szét minden láncot, Majd lesz elég vasatok. Ady Endre lágyabb hangon, líraibb szavakkal zengi az utazás szépségét “Bolyongás Azur-országban” cimü költeményében: Menjünk el innen, amott várnak Alkonyos, áldott, enyhe csöndben Szűz. nagy tájak, amott messze, messze. És végezetül: Oh, Élet, milyen nagy és szép Minden tájad, melyet el nem érünk. Ma már alig vannak elérhetettlen tájak. Vasút, autóbusz, autó, hajó, repülőgép viszi mindenfelé a világot látnti és megismerni vágyó turisták millióit. De csak a kevésszámú kiválasztottnak jelent az utazás szellemi gyarapodást és mély lelki élményt. A tötbbségre érvényes a régi rómaiak bölcs mondása: Csak eget és nem lelket cserél az, aki sok földet bejár. bíró Béla ÉVFORDULÓK SUPKA GÉZA újságíró, művészt történész, régész — az ő kezdeményezésére rendezték meg 1927-ben az első magyarországi könyvnapot — 90 esztendeje született. * * * EÖTVÖS LÓRÁND, a legnagyobb magyar fizikus, a torziós inga megalkotója halálának 54. évfordulója. ■* * * VAS GEREBEN (Radákovics József) iró születésének 150. évfordulója. * * * MEDGYASZAY VILMA színésznő, Kossuth-dijas kiváló művész, a hazai sanzon-éneklés megteremtője, 1 éve halt meg. * * * JUHÁSZ GYULA költő, tanár és újságíró, a XX. századi magyar lira kiváló képviselője születésének 90. évfordulója. * * * MICHAEL CURTIS (Kertész Mihály) magyar származású amerikai filmrendező 10 esztendeje halt meg. * * ❖ DIÉNES LÁSZLÓ iró, szociológus, könyvtár-igazgató 20 esztendeje halt meg . IN MEMÓRIÁM PÉCS — Kocsis László, pécsi olvasókanonok, a Szent István Akadémia tagja 82 éves korában elhunyt. A pécsi Szent Mihály kápolna sírboltjában helyezték örök nyugalomra. Kocsis László az egyik legjellegzetesebb és legmarkánsabb képviselője volt a katolikus lírának. “Szentferenci lélék” volt s lírája is leginkább az Assisi Szent Naphimnuszára emlékeztet. Nem véletlen, hogy Szent Ferenc miséje címmel kötetet is irt, melyben egy XX. századi trubadúr zengte legkedvesebb szentje himnikus dicséretét. Kocsis László mig élt, Arany János gesztusával figyelte a világot, mely — ezt bizton tudta — néki is tartogat örömöket. Mint hajnalra napkelet, Úgy jött a te kedved. Reménytelen baj felett Remény gyűlt ki benned. Száraz fádat vedd elő. Száraz ág is zöldellő. Arany bimbót renget. A katolikus ünnepek uj rendje A Magyar Katolikus Püspöki Kar legutóbbi ülésén az illetékes római kongregáció rendelkezése alapján döntött a munkanapokra eső parancsolt ünnepek megünnepléslének uj rendjéről. Eszerint három parancsolt ünnep: Karácsony első napja, Újév, és Nagyboldogasszony ünnepe a helyén marad. Ezeken a napokon a szentmisén való részvétel továbbbra is kötelező. Három ünnep az ünnepet követő vasárnapra megy át: Vizkereszt, Áldozócsütörtök és Űrnapja, saját solemnitással. Három ünnep: Szent Péter és Pál napja, Mindenszentek és a Szeplőtelen Fogantatás ünnepe többé már nem lesz parancsolt ünnep. Ezeken a napokon tehát a szentmisén való részvétel nem kötelező. A Magyar Katolikus Püspöki Kar a római kongregáció szándékának megfelelően és a hívek vallásos érzületének figyelembevételével úgy döntött, hogy a régi és uj nem parancsolt, azaz tanácsolt ünnepeken legalább esti szentmisét kell mondani homiliával. Az uj rendelkezés Husvét vasárnapjától lépet életbe. AMIT A JEGGYÜRÜ MESEL... A jegygyűrűről azt tartják, hogy a szerelem, az együvé tartozás szimbóluma. Dr. Barry R. Berkey washingtoni pszichiáter azonban bebizonyítja, hogy sokkal több ennél. A jegygyűrű elárulja a házastársak közötti kapcsolat milyenségét, viselőik (vagy nem viselőik) egymáshoz való viszonyulását. A pszichiáter úgy nevezi ezt, hogy “jegygyürüs-tűnet”. Hosszas tanulmányozás után a következőket szűrte le: A házasságban a diszharmónia első kézzelfogható jele, ha a jegygyűrű lekerül a kézről. A házasfél azt is mondhatja, hogy sértette az ujját, levette és “elvesztette”. Az ilyesmi jelentheti a kölcsönös, vagy egyoldalú közömbösséget, szabadság utáni vágyat (értsd: válás), házassági problémát, amelyről a felek a “megértés” látszólagos burka alatt nem óhajtanak nyíltan beszélni. A jegygyűrű-tünet nem vonatkozik azokra, akik nyíltan lehúzzák gyűrűiket és kijelentik a másik félnek, hogy: “Itt a gyűrűd, nem akarok veled házasságra lépni, vagy együtt élni tovább . . .” Az aki lecibálja az ujjáról és a falhoz vágja,’ vagy a házastárs fejéhez, annál ugyanezen problémák immár tűrhetetlen állapotban lépnek fel. A józan megfontoltsággal biró személy lassan és kiszámitottan huzza le ujjáról a gyűrűt és az ilyen már tudja is, hogy mi lesz a következő lépése. Ez utóbbi kategória viszont a legkevésbé hajlamos arra, hogy a félresiklott házasságot jóakaratulag a helyes útra terelje.
